Egészségügyi Dolgozó, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-02 / 1. szám
Mlyen lesz az egészségügy 1079. évi költségvetése ? Folytatás az 1. oldalról tűsével. Kiskunfélegyházán 95 ágy létesül, Kiskunhalason a rekonstrukció részeként 92 ágyas elmerészleg. Befejeződik Deszken egy 140 ágyas, a körmendi kórházban egy 133 ágyas pavilon építése. Szombathelyen a megyei kórházban a műtőblokkal együtt 16 intenzív ágy is létesül. Szekszárdon a szülészet 59 ággyal bővül, Zalaegerszegen 80 ágyas fertőzőosztály és a proszektúra létesítése fejeződik be. Az év elejétől megkezdi működését a mohácsi kórház 125 ágyas belgyógyászati pavilonja. A központi intézményekben 93 ágy létesül. Az új évben tehát mindössze 1413 új ágy létesítésével számolunk. Ez természetesen nem elegendő, de az idejében végzett karbantartás, felújítás sokat segíthet a helyzeten. KÉRDÉS: — Milyen lehetőségek vannak a bölcsődei és a szociális otthoni hálózat fejlesztésében? VÁLASZ: — A bölcsődék 4200 hellyel gyarapodnak, viszont a megszüntetésre várók száma eléri a 400-at. A száz 0—2 éves korú gyermekre jutó férőhely — amelyet azonban az ilyen korú népesség csökkenése is befolyásol — 12,7-re növekszik az 1978-as év végi 11,4-gyel szemben. Viszont továbbra sem várható jelentős javulás a szociális otthonok területén. Az építés vontatott, több otthoné, amely a tervben szerettett, el sem kezdődött. Az ötéves terv a hálózatot 4000—4500 új férőhellyel kívánta bővíteni a rekonstrukciókon és felújításokon kívül. A tanácsoktól kapott tájékoztatás szerint mindössze 3580 hellyel bővül a hálózat a tervidőszakban, 550 férőhelyet viszont meg kell szüntetni a teljesen elavult épületek miatt. Komoly erőfeszítést kíván, hogy a tanácsok teljesítsék a tervükben 1980-ig szereplő 1630 férőhelybővítést. KÉRDÉS: — Milyen előrelépés lesz a járóbeteg-ellátásban? VÁLASZ: — A szakorvosi órák száma 650-nel növekszik. Meg kell jegyezni, hogy továbbra is sok a betöltetlen óra — 1977-ben 6,8 százalék volt — ezért arra törekszünk, hogy akár a mennyiségi fejlesztés visszafogásával is csökkenjen az üres állások és órák száma. A 10 ezer lakosra jutó szakorvosi óraszám csak kismértékben emelkedik: az 1978. év végi 42,5 óráról 1979 végére 42,8 órára. Az általános orvosi körzetek 26-tal, a gyermekorvosi körzetek 24-gyel gyarapodnak. Jelentős haladásnak tarthatjuk, hogy a járóbeteg-ellátás területére az egyszer használatos tűk mellett fokozatosan be akarjuk vezetni az egyszer használatos fecskendők alkalmazását is. Ebből a magyar ipar 1979-ben 9 millió fecskendőt gyárt. Összességében megállapíthatjuk, hogy az 1979. évi fejlesztési-beruházási terv általában összhangban van az V. ötéves terv célkitűzéseivel, lemaradás — mint említettem — a szociális otthonok építésében van. A hálózatbővítés 1979-ben anyagilag megalapozott, megfelelően előkészített, teljesítéséhez adottak a reális feltételek. KÉRDÉS: — Az intézmények működtetésére, új feladatokra mennyit irányoz elő a költségvetés? VÁLASZ: — 17 321 millió forintot, a társadalombiztosítás és üdültetési kiadások nélkül. Ez az összeg 1492 millióval, azaz 9,4 százalékkal haladja meg az 1978. évi kiadásokat. Felülvizsgáltuk az egészségügyi kiadásokat és ennek során néhány, az előző évben megkezdett, az ellátás szempontjából elsődleges feladatot helyeztünk előtérbe. KÉRDÉS: — Melyek azok a fontosabb szakmai programok, amelyeket a költségvetésben előnyben részesítenek? VÁLASZ: — Ezeknek egyike a kardiológiai ellátás. A gondozóhálózat erősítése mellett lényeges feladat a szívsebészeti hálózat erősítése. A műtétek száma növekedett az új Országos Kardiológiai Intézet működésének eredményeként, s bizonyos technikai akadályok ellenére a tervezett műtétek számát a regionális központok is teljesítik. Jelentős a fejlődés a hemodinamikai vizsgálatokban is. A kardiológiai ellátás további fejlesztése érdekében a megyékben rehabilitációs részlegek létesülnek, elsősorban a műtét utáni, illetve az infarktus utáni betegek számára. Egyes megyékben már hozzá is láttak ehhez. KÉRDÉS: — A műveseprogram és a vesetranszplantáció szintén a kiemelt feladatok közé tartozik. Kérem, beszéljen erről részletesebben. VÁLASZ: — 1978-ban az öt műveseállomáson 20 ezer hemodialízist végeztek. Jelenleg a krónikus programba vett betegek száma közel 160, ezek egyharmadát hetenként három alkalommal kezelik. Fokozatosan emelkedik a peritoneális dialízis kezelések száma; a múlt évben ilyen közel 500 volt. Ezeket elsősorban a II. számú Belklinikán, az új művesevészliegen végzik. 1978 áprilisától október végéig 17 veseátültetés történt: egy Miskolcon, a többi Budapesten. Az Országos Sebészeti Intézet állandó ügyeletet tart a szervnyerés biztosítására. Néhány esetben ez sikeres is volt. KÉRDÉS: A központi célprogramban szerepel a traumatológiai ellátás és a sugárterápia fejlesztése is. Melyek az ezekkel kapcsolatos főbb tervek? VÁLASZ: — A traumatológiai ellátást igen érzékenyen érintette az Országos Traumatológiai Intézet kényszerű kiürítése. Szervezési intézkedésekkel azonban elértük, hogy a baleseti sebészeti ágyak száma kisebb bővítésekkel, korszerűsítésekkel növekedjék. A János Kórházban más osztályok terhére 120 ágyas osztály létesült, 30—30 ággyal bővült a Péterfy és az Újpesti kórház baleseti osztálya. Folyamatban van a Weil Emil Kórház ortopéd-traumatológiai osztályának bővítése 20 ággyal. A Mátraházán létesített 46 ágyas szeptikus osztály eredményei kiválóak, ezért tovább kívánjuk ezt működtetni. A sugárterápia szerepe a gyógyításban egyre bővül. Biztosítani kell a nagy energiájú sugárforrások veszélytelen működését és kezelését. A Magyar Tudományos Akadémia Izotópintézetével megállapodtunk a készülékek javításában, karbantartásában és szervizmunkálataiban. Ezzel a készülékek élettartama megnőtt, üzembiztonságuk fokozódott. A sugárforrások számát új kobaltágyúkkal növeljük: egy-egy készüléket kap a szegedi és a pécsi egyetem, valamint a Weil Emil Kórház. KÉRDÉS: — Mit tartalmaz a költségvetés a munkaerő- és bérgazdálkodás megjavítása érdekében? VÁLASZ: — Az 1979. évre tervezett 203 337 átlaglétszám 3748 fővel haladja meg az 1978. évit. Az orvosi állások száma 460- nal lesz több, ami elsősorban az új létesítmények működését biztosítja. 1979-ben a béralap 8612 millió forint, ez 13,7 százalékkal 1074 millió forinttal haladja meg az 1978. évit. A tervezésnél figyelembe vettük a központi bérintézkedés hatását, amely 1978-ban 85 ezer egészségügyi dolgozót érintett, az 5 százalékos bérfejlesztést, valamint a létszámnövekedést. Az Egészségügyi Minisztérium a jobb munkaerő-gazdálkodás érdekében intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek eredményes végrehajtása elősegíti a megfelelő számú és szakképzettségű munkaerő biztosítását, a betöltetlen állások számának és arányának csökkentését. Előrelépést jelent, hogy az egészségügyben is műszakpótlékban részesülnek a fizikai dolgozók. Végül megállapíthatjuk, hogy az 1979. évi terv, amely széles körű elemzés és értékelés alapján készült, a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével , mértéktartó, s mind szakmai, mind gazdasági szempontból megalapozott, reális célokat tartalmaz. Végrehajtása nagy figyelmet, felelősségérzetet, takarékos, hozzáértő gazdálkodást kíván. — fejezte be nyilatkozatát dr. Juszt Lajos miniszterhelyettes. Székely Sándorné GRÁNITDIPLOMÁT adtak át — először a Semmelweis Orvostudományi Egyetem történetében — a 90 esztendős Gergely Bélának, aki 1908-ban szerzett gyógyszerészdiplomát. Életművét, korunk gyógyszerészetére kifejtett hatását 79 — nagyrészt írásban is megjelent — mű dokumentálja. Kitüntetései között ott a Kiváló Gyógyszerész elismerés. 80 évesen vonult nyugállományba; ma is megkeresik tanítványai, s a Kőbányai Gyógyszerárugyár munkatársainak készséggel segít a problémáik megoldásában. A háborús években az üldözötteket segítette, és ma is hálával és szeretettel gondolnak rá és veszik körül azok, akiknek az életét megmentette. Gratulálunk Spergely Bálának, és még sok egészségben eltöltött, örömteli esztendőt kívánunk. Kitüntetések a jó munkáért A szakszervezet és az Egészségügyi Minisztérium szervezésében november 16-án együttesen tanácskoztak a megyebizottságok mellett működő bérbizottságok vezetői és az egészségügyi osztályok gazdasági főelőadói. Értékelték az 1978. évi rendkívüli bérintézkedés végrehajtását A bérintézkedés során kiemelkedő munkát végzők — összesen tizenegyen — Szakszervezeti Munkáért oklevelet, illetve miniszteri dicséretet kaptak. Dr. Szendrényi János, a központi vezetőség titkára a Szakszervezeti Munkáért oklevelet adta át az alábbi tisztségviselőknek: Bátyi Attila (Pest megyei bérbizottság); dr. Kerekes János (az ózdi járás SZB-titkára); dr. Sipos László (budapesti bérbizottság); dr. Veress Mária (Zala megyei bérbizottság); dr. Zelnik József (Nógrád megyei bérbizottság). Miniszteri dicséretben részesültek a következők: dr. Csizmadia Tibor (a KV bérbizottságának tagja); Fülöp Rudolf (a Pest megyei Tanács egészségügyi osztály gazdasági főelőadója); Hajdú Ágnes (az Országos Onkológiai Intézet munkaügyi előadója); Horváth Lajos (a Vas megyei Kórház gazdasági igazgatója); Jaskó András (a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács egészségügyi osztályának gazdasági főelőadója); Vajmi Lajosné (a Heves megyei Tanács egészségügyi osztályának főelőadója). _________ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1979. I. 2.3 KÓR ÉS KÓR Jönnek a betegek. Ki autón, ki mentővel, gyalog vagy busszal, csúcsforgalom van a kórházban? Más időszakhoz képest most több lenne a beteg? Vagy talán mindig így van? őszi betegek — Nem téved, ősszel a szokottnál is nagyobb a forgalom — mondja dr. Fekete Imre, a kisvárdai kórház igazgatója. Még a nagyon beteg ember is végigdolgozza falun a tavaszt és a nyarat. Aztán amikor már biztonságban tudja a termést, akkor jut idő gyógykezelésre. Jönnek elhanyagolt betegséggel, évtizede húzódó kórral. De jönnek, s ez már jó. A kórtermeken végigkísér az igazgató, aztán dr. Kemény Viktor főorvos és dr. András István osztályos orvos. Sok az idős férfi beteg. Magyarázzák ezt a megnövekedett átlagéletkorral, de ez nem kizárólagos ok. Azok, akik korábban joggal voltak bizalmatlanok az ispotályból kialakított régi kórház iránt, az új forma mögött megérezték az új tartalmat is. Gyökeres változás A kisvárdai kórház büszke jó hírére. Az épület korszerű, jól felszerelt, az orvosok fiatalok és törekvők. A gyógyításon kívül gondot fordítanak a megelőzésre, a környék orvosainak képzésére, az egészségnevelésre és a tudományos tevékenységre is. A kórházi integráció során a vásárosnaményi intézetet is ide kapcsolták. A körzetéhez tartozó 120 ezer ember ellátása a két kórház szoros együttmunkálkodása révén hosszú távon sok jót ígér. A beteg természetesen nem gondolja végig mindezt — mondja az igazgató. Nem is kell. Számára az a fő, hogy bizalma legyen. S itt kezdődik egy kórház jó híre, s ez rója ránk a legnagyobb kötelességet. A beteg a legegyszerűbb képletben gondolkodik: meg akar gyógyulni. Az orvosnak azonban tovább kell látnia. Az intézmény feladata az is, hogy kialakítsa az egészséges élet iránti igényt, megtanítsa a korszerű élet alapismereteit. Fürdő vagy zuhany — A személyi higiénével hosszú ideig gondjaink voltak. Ma ott tartunk, hogy a betegek úgy jönnek be a kórházba, mint a lakodalomba, kimosakodva, tisztán felöltözve. Ez frontáttörés volt, évekig tartott. A trágyás csizma ma már ismeretlen. Pedig 12—15 ezer ember fordul meg évente a kórházban, s több mint 80 ezer a rendelőben. Persze ez csak a kezdet. A betegek tisztálkodásának kérdése bonyolultabb. A legtöbben itt látnak először fürdőszobát. A zuhanyozó még „mumus” — mondja egy nővér. Mindenki el akar merülni a kádban. Tanítani kell a beteget arra, hogyan bánjon a csappal, a zuhanynyal. Nem egyszer gondot ad a vécé is. Sokan itt találkoznak először a vízöblítéssel. Meg kell magyarázni, mi mire való. Ez is időbe telik, de szívesen csináljuk. Volt, aki itt döbbent rá, milyen nagy dolog a fürdő és a víz. Ez az ember nemcsak meggyógyult, de rászokott a tisztálkodó is. Igény. Mindig valami nagy dolgot képzelünk a szó mögé. Dr. Kemény Viktor főorvos azonban a realitásokat így fordítja le: a betegek 70 százalékának saját pizsamája van. A legtöbbnek, főleg a nőknek pongyolájuk is. Ha nincs, a legközelebbi látogatáskor hoznak. Így illik. Cserélik is, örülünk ennek. Mutatja, hogy a betegeknek telik erre is. Kórház és művelődés — Nézze meg alaposan az éjjeliszekrényeket és a mosdókat — figyelmeztet valaki. — Valóban érdemes figyelni, mert az emberek mondhatnak akármit — sokan azt is tudják mit kell mondaniok —, de a váratlan vizitkor a tárgyak is beszélnek, mégpedig őszintén. Az első, ami szembetűnik, fogkefe és fogpaszta alig látható. Egy-egy fiatalabb beteget kivéve ismeretlen ez a „szerszám”. Van szappan, mégpedig illatos, kölni, púder. Fabulon a borotválkozáshoz, a nőknél tucatnyi kozmetikum. — Próbáljuk e téren is nevelni a betegeket. Ez minden orvosnak, ápolónőnek a feladata, erről szól helente a hangosbeszélő is. Az éjjeliszekrényeken rengeteg az újság, a folyóirat, sokan olvasnak. Könyv is akad. A portál szerint naponta harmincféle hírlap érkezik. Gyorsan elkapkodják. A könyvtárban könyvet is lehet venni. Sokan itt szoknak rá az olvasásra. Mindez része a gyógyulásnak. Így van! Aki itt megszereti a betűt, az egészségesen vagy a lábadozás idején is szívesen forgat majd újságot, könyvet. Nem egyszerű Mindez túl szép, mondhat. na valaki: íme egy kórház, amely mennyire megváltoztatja az emberek szokásait, magatartását. A lelkesedét helyre teszi az igazgató néhány szava. — Amit látunk, az sokéves munka eredménye. Nemcsak a kórházé, a körzeti orvosoké is. Hány előadás, beszélgetés kellett ehhez? Ki tudja? A körzeti orvosok többsége ma már rangos partner. A tiszta rendelő, a borotvált orvos, a sok jó és hasznos tanács jó irányba befolyásolja a betegeket. De, sajnos, az ellenpélda is hat . Talán furcsa egy kicsit, de ismeretterjesztő előadásokon arról is kellett beszélni, mit jelent a tiszta fehérnemű. Igaz, pár nap írólva azzal vádoltak, hogy az ÁFÉSZ-nek csinálunk propagandát, mert mindenki alsóneműt vásárolt. — Vagy vegyük az étkezést — folytatja dr. András István. — Nézze ezt a hűtőszekrényt, a betegekét. Rántott hús, rántott csirke, szalonna, töltöttkáposzta: mindez egy látogatás után. Itt van még elég teendő. Ilyen „rosszul” táplálkoznak otthon: a zsír és a nehéz étel az uralkodó. Előre látni Az orvos gyógyít, nevel, oktat, szoktat, igényeket ébreszt és hozzásegít a kielégítésükhöz. Rászól a szemtelen fiatalra, őszinteségre biztatja a gátlásos öreget. Felvilágosítja a szexuális neurózisos betegeket. Kilép a kórházból, hogy neveljen, s megelőzze a betegséget. Berendeli a körzeti orvost, hogy továbbképezze, hogy megismerje az új gépek kezelését. — Meddőnek látszik néha a küzdelem — teszi hozzá dr. Kondrai Győző sebész — főleg hétfőnként, amikor a sérültek ittasan, a sérültjelöltek táppénzt kunyerálva jönnek. Feladni azonban nem szabad. Ha egy orvos hite meginog az emberben, a hivatásban, akkor vesztett. Egy nemzedék kell és elérjük, hogy a betegek — legalább gondolkozásukban — egészségesek lesznek, jósolja az igazgató ... Bürger Lajos