Egészségügyi Dolgozó, 1990 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
A KONGRESSZUS ZÁRÓNAPJÁNAK TÖRTÉNÉSEI Érdekvédelem — csak tagoknak* Kongresszusának újabb fordulóját tartotta december 18-án az Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége. Takarékossági szempontok figyelembevételével a szervezők úgy határoztak, hogy a szövetséget alkotó tagszakszervezetek a küldöttek közül választott öt-öt képviselővel vegyenek részt a tanácskozáson. Dr. Rétsághy Béla elnökletével a szakmai és a területi szövetségek negyvenöt küldötte, továbbá a szövetségi tanács tizenhárom tagja elsőként a programtervezettel foglalkozott. A tanácskozás szavazással kezdődött, mert dr. Ütő Tamás (Baranya megye) kétségbe vonta a tanácskozás kongresszus jellegét, hivatkozva a résztvevők csökkentett létszámára. Ezzel egyidejűleg dr. Tóth Károlyné (Békés megye) fontosnak tartotta leszögezni: december elsején nem a vidéki küldöttek távozása miatt vált határozatképtelenné a kongresszus. Végül is a résztvevők hat ellenszavazattal és öt tartózkodással úgy határoztak, ebben a formában folytatják a kongresszust. A programtervezet szinte minden mondatát ízekre szedték, tekintettel a megfogalmazása és elfogadása közötti időszak politikaigazdasági változásaira. Szükségesnek tartották leszögezni: a szövetségbe tömörült szakszervezetek valamennyi egészségügyben dolgozó munkavállalóért felelősséget éreznek, s ez határozza meg működésüket. Számítva azonban a szervezettség bizonyos mértékű csökkenésére, kijelentik: csak tagjaik érdekeit tudják és kívánják védeni, illetve érvényesíteni. A küldöttek nagyfokú rugalmasságot tanúsítottak a szorult gazdasági helyzetben levő kormányzat iránt, amikor teljesíthetetlen követelések helyett leszögezték: az egészségügyben dolgozók alapbére fejezze ki a társadalmi munkamegosztásban végzett tevékenységük valós értékét. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban megfogalmazták: mielőbb el kell érni a teljesítménytől függő, úgynevezett változó bérek értékmegőrzését. A kollektív szerződésekről szólva legfontosabbnak vélték, hogy az intézményeknél és vállalatoknál mindenütt kerüljön sor ezek megkötésére, továbbá hangsúlyozták: e szerződéseknek tartalmazniuk kell a bérpolitikai irányelveket és a sztrájkjog sajátos, az egészségügyben érvényes megfogalmazását. Figyelemmel az elmúlt évtizedek rendkívül alacsony egészségügyi fizetéseire, a küldöttek igazságosabb nyugdíjrendszer kidolgozását sürgették, amely megfelelő életszínvonalat biztosít annak is, aki munkájának díjazását évtizedeken át a „maradékelv” alapján kapta, így öregkorára a létminimum körüli nyugdíjból kénytelen tengődni. A szociális kérdésekről is kemény vélemények, elmarasztaló állásfoglalások hangzottak el. „A lakás alapszükséglet . . — szögezték le többen is, s kifogásolták, hogy az állam a lakáshoz jutás, a lakásfenntartás költségeit mindinkább a dolgozókra hárítja át, miközben a bérek „piacivá tétele” várat magára. Ugyancsak fontosnak ítélték a munkavállalók közművelődési és üdülési jogának deklarálását, bár a felszólalásokból az is kitűnt, lehetőséget kell hagyni az intézmények vezetésének, hogy a legelőnyösebb formában — akár vállalkozások útján — oldják meg ezeknek az igényeknek a kielégítését. A társadalombiztosítás reformjával összhangban egyebek között megállapították: a szövetség partneri kapcsolatok kiépítésére törekszik — különböző állami szervek mellett — a biztosítók önkormányzati szerveivel. Nyomatékosan hangsúlyozták, a kialakuló parlamenti demokráciában fontos, hogy a munkavállalók érdekét képviselve az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának képviselőit a szövetség folyamatosan tájékoztassa a szakszervezet érdekvédelmi törekvéseiről. Az egészségügyi intézmények és vállalatok tulajdonreformjára célozva pedig fontosnak ítélték a dolgozók tulajdoni részesedésének biztosítását. A programtervezet elfogadása után Kállai Pálné dr. ügyvezető szövetségi titkár bejelentette: a szövetségi tanács december 6-i ülésén úgy határozott, hogy a szövetségi titkári munkakör betöltésére országos pályázatot írnak ki, melynek elbírálása után — feltehetően márciusban — a kongresszusi küldöttek végső döntésre ismét összeülnek. Majd dr. Paulin Ferenc, a jelölőbizottság elnöke a gazdasági ellenőrző bizottság összetételére tett javaslatot. A küldöttek a jelöltek személyével kapcsolatos rövid vita után titkos szavazással öttagú testületet választottak. A szövetség gazdasági ellenőrző bizottságának tagjai: Lesti Józsefné (Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központ), Újvári Sándor (Városi Kórház, Baja), Timkó Károly (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kórház-Rendelőintézet, Miskolc), Németh Gyuláné (Egészségügyi Gyermekotthon, Szombathely), Móró Ákos (Mentődolgozók Önálló Szakszervezete, Budapest). Dr. Doktorits Béla (MÖSZ) javaslatára a küldöttek a gazdasági ellenőrző bizottság feladatává tették: az ingatlanok értékének megállapításánál vegyék figyelembe, hogy a hivatalos becslési érték a felmérés időpontjától függően is különbözhet a forgalmi értéktől. Kánai László (MOSZ) az ideiglenes intézőbizottság kezdeményezésére megalakult kft.ről kívánt hallani és ezzel kapcsolatban kérte a gazdasági ellenőrző bizottság tájékoztatását. Kállai Pálné dr. ügyvezető szövetségi titkár elmondta és megerősítette mindazt, ami a kongresszus elé került „tájékoztató jelentés’’-ben is szerepelt: az ideiglenes intézőbizottság augusztus 11-i határozata alapján szeptember 1-jével úgy alakult meg a szakszervezet vállalkozói vagyonkezelő központja, hogy az ingatlanok továbbra is az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének tulajdonában, kezelésében maradtak — a vállalkozás kizárólag azok működtetésére, hasznosítására jött létre. A döntés elsődleges célja, hogy a támogatásokat lényegesen csökkentse, illetve a majdan képződő nyereség egy részét a szakszervezeti alapfunkciók ellátására — segélyek, érdekvédelem, szociális juttatások — „adja” vissza. (Értelmező megjegyzés: mivel elsődleges gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak gazdasági társulás folytathat — társadalmi szervezet viszont nem! —, azért döntött az ideiglenes intézőbizottság a kft. létrehozásáról, majd az augusztus 31-i ülésen dr. Kovács Imrét, az akkori ügyvezető elnökség tagját bízta meg a kft. megalapításának előkészítésével, illetve létrehozásával, s egyidejűleg kinevezte annak ügyvezető igazgatójává. A kft. megalakulására vonatkozó cégbírósági végzést november 23-án hozta meg az illetékes bíróság, december 1-jével vették nyilvántartásba. A kft. tényleges működését január 1-jével kezdte meg.) A kft. működésének beindulásáról az elnöklő dr. Rétsághy Béla javaslatára a legközelebbi szövetségi tanácsülés kap tájékoztatást. Végül a küldöttek határoztak arról, hogy részt kívánnak venni a magyar szakszervezetek március 1. és 4. között megrendezendő országos szövetségi kongresszusán. A szövetségnek biztosított ötven küldött delegálásáról a tagszakszervezetek a paritásos elv alapján döntenek. Major Balázs Sürgetjük, kezdeményezzük, szorgalmazzuk... Szövetségi program Az egészségügyben dolgozók önálló szakszervezetekből álló demokratikus szövetséget akarnak, amely szövetség összefogja őket, képviseli, védi és érvényesíti tagjaik közös érdekeit. Az alábbi program az önálló szakszervezetek programjai alapján készült, ennélfogva valamennyi egészségügyi szakszervezeti tagra egyaránt érvényes. o Az állami költségvetés készítése során az egészségügyi ágazatot tekintsék stratégiai ágazatként. © Az egészségügyi intézményekben és vállalatoknál a dolgozók alapbére fejezte ki a társadalmi munkamegosztásban végzett munka valós értékét. A személyi jövedelemadó mai rendszere az egészségügyi dolgozók részére különösen hátrányos, ezért szorgalmazzuk az adórendszer folyamatos korszerűsítését. Követeljük az alkalmazotti kedvezményeknél a mindenkori inflációs hatás kiegyenlítését. Az adóból leírhatók legyenek: — a szakmai előmenetelhez szükséges képzések, továbbképzések, nyelvtanulás tandíjai, — a színvonalasabb szakmai munkát segítő szakirodalom, szakfolyóiratok, tudományos kongresszusok, tudományos ülések kiadása, — a napi feladatok ellátásának — például gépkocsihasználat — költségei. Halaszthatatlan a szakszervezeti törvény megalkotása, melynek biztosítani kell: — a tagság tényleges érdekképviseletének és érdekvédelmének a lehetőségét, — a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét, a jogsegély-szolgálati hálózat bővítését, közös jogsegélyszolgálatok megszervezését. A jövőben is indokolt, hogy minden munkahelyen a munkavállalók jogait és kötelességeit kollektív szerződésben rögzítsék. Meg kell kötni a vállalati és az intézményi, valamint az ágazati, a területi kollektív szerződéseket. © Az egészségügyi vállalatoknál biztosítani kell a dolgozók tulajdonhoz jutásának kedvezményezett módját. O Sürgetjük az önkormányzati rendszer alapján működő biztosítási rendszer kialakítását, megvalósítását. Szorgalmazzuk az egészségügyi és a szociális ellátás területén a reform befejezését, a szervezeti formák kialakítását. Költségvetési reform keretében az érdekeltségi rendszer kidolgozását — ezekben a kérdésekben igényeljük a szakmai szakszervezet részvételét. Készüljön olyan nyugdíjrendszer, amely biztosítja a megfelelő életszínvonalat és az infláció ellenében megőrzi a nyugdíj reálértékét. Kezdeményezzük a korkedvezményes nyugellátásra jogosító munkakörök felülvizsgálatát és bővítését. . © Radikális változtatásokat kell elérni az egészségügyi dolgozók munkahelyi egészségvédelmében. Az egészségügyben is alkalmazott modern technika szükségessé teszi az egészségkárosító körülmények feltárását, a munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzését, végső esetben az egészséget, testi épséget súlyosan veszélyeztető munkavégzés hatósági felfüggesztésének kezdeményezését. Az egészségügyi dolgozók — bizonyíthatóan — munkavégzés során szerzett fertőző megbetegedéseit kártalanító foglalkozási megbetegedésként ismerjék el Biztosítsák az egységes, biztonságos munkafeltételeket. Életkörülményeink javításához a megfelelő időben történő lakáshoz jutás is hozzátartozik. A lakás alapszükséglet. Tiltakozunk minden olyan intézkedés ellen, amely egyoldalúan a munkavállalókra hárítja a lakáshoz jutás és fenntartás költségeinek növekedését. © A munkavállalók pihenéshez való jogát és feltételeit a jövőben garantálni kell. © Szükségesnek tartjuk az egészségügyi és szociális dolgozók szakmai fejlesztéshez igazodó képzési, továbbképzési, átképzési rendszerének felülvizsgálatát, átalakítását, s ehhez rövid és középtávú oktatási terv kidolgozását. Kezdeményezzük a gyeden lévő szakdolgozók munka melletti képzésének keretében a képesítővizsgához szükséges elméleti oktatás mellett a gyakorlati oktatás feltételeinek megteremtését — jogszabályi módosítással. Szorgalmazzuk, hogy az OTE Egészségügyi Főiskola kiegészítőjén diplomát szerzettek és a szakdolgozók nappali tagozatos képzési idejét munkaviszonyban töltött időnek ismerjék el. Partneri kapcsolat kiépítésére törekszünk a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatallal, a biztosítók önkormányzataival, más ágazati szakszervezetekkel, társadalmi szervezetekkel és egyesületekkel. * A szövetség tájékoztassa a parlament egészségügyi frakcióját, továbbá a szociális és egészségügyi bizottságát állásfoglalásairól és kérje támogatásukat ezek végrehajtásához. Igényeljük részvételünket ezen szervezetek munkájában. Érdekvédelmi együttműködés alakuljon ki: — más szakszervezetekkel és érdekvédelmi szervezetekkel, — különböző szervezetek egészségügyi szekcióval, — a Magyar Orvosi és Gyógyszerészi Kamarával, — a Magyar Ápolási Egyesülettel, a Magyar Kórház Szövetséggel. 1990. január XXXIV. évfolyam Arin", MIU AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETEINEK SZÖVETSÉGI LAPJAIN Egészségügy a pártok tükrében 3. oldal „Éljenek a magyarok!” A TARTALOMBÓL 5. oldal Gilisztasovány álmok 10. oldal Darázsfészekbe nyúltunk? 11. oldal Borítékolt milliárdok Némi gonoszkodással azt mondhatnánk, hogy még a legutóbbi időkben is sajátos forgatókönyv szerint zajlottak a szakszervezeti kongresszusok: kezdődtek a vezetőség mennybemenetelő beszámolójával, folytatódtak a diadalittas hűségnyilatkozatokkal, végül pedig megválasztották a „régi-új” tisztikart. Ezután következett a megelégedett terpeszkedés, s a rózsaszín bódulat többnyire kitartott az újabb sorszámú megmérettetésig ... Mostanság viszont nyoma sincs az ünnepi mámornak. Sőt. A kijózanodás tulajdonképpen már a kongresszus előtt elérte mozgalmunkat is, legfeljebb az lehet talány: mire jutunk „tiszta” fejjel? A mozgásirány ismeretében a tévedés legcsekélyebb kockázata nélkül megállapítható: eddig nem érhettünk messzire. Szövetségünk ügyvezető titkára, Kállai Pálné dr. életszerűen jellemzi hogylétét: — Rengeteg a kötelezettségem. A szövetség nevében különféle üléseken és tanácskozásokon kell részt vennem. Fogalmam sincs, hogy alkalmanként kit küldhetnék helyettem, ezekre a sokszor nem is érdemi eseményekre, mivel csak most alakul a szövetség működési rendje. Ráadásul, minthogy megbízatásom a márciusi kongresszusig szól, az ügyvezetői feladat mellett ellátom korábbi feladatkörömet is. Nem is tudnám kire átruházni például a bérügyet. Jelenleg nincs közgazdászunk, nincs „szabad kapacitású” jogászunk. . . Miközben ugyanis eleget tettünk a tagság jogos akaratának, s erőteljesen lecsökkentettük a központi apparátus létszámát, ez a leépítés olyannyira sikerült, hogy már-már működésképtelenné váltunk. A szövetsé■ get jelen pillanatban velem együtt mindössze hat munkatárs szol■ gálja, akik a szövetség szakértői. Több feladatkörnek — például a ■ művelődésnek és az ifjúságpolitikának — egyáltalán nincs ügyintéző■ je. Pénz sem lenne az alkalmazásukra, mivel létezésünket a bruttó ■ tagdíjbevétel tizenkét százalékából — ennyi a szövetségi hozzájárulás — kell megoldanunk: ebből működtetjük szövetségi szolgáltatásként egyebek között a szakértői, a pénzügyi és a technikai apparátust, továbbá a könyvtárat, a sajtót, első félévben a klubot, s támogatunk üdülőt, folytatjuk a megkezdett beruházást. Ez a gazdálkodási forma egyelőre kísérleti jellegű, március végén dől el, hogy kell-e változtatni az arányokon, s netán a most észlelt szűkösség csak átmeneti vészahelyzet az életünkben. — Beszéljünk nyugodalmasabb, ám a tagság számára izgalmasabb témáról, a bérfejlesztésről. — Jó híreket tudok mondani, mindenekelőtt a szociális területen a dolgozóknak, ők ugyanis még a kongresszuson is azt hallhatták, hogy rájuk nem vonatkozik a tizenhat százalékos béremelés. Szerénytelenség nélkül mondhatom, a szociális ágazatnak is sikerült kiharcolnunk a bérautomatizmust, — tehát ez egységes január elsejétől. Ugyancsak év elejétől folytatódik a többlépcsős bérintézkedés —, sor került a parlament által elfogadott négymilliárd forint felosztására. Ebből az orvosok és az egészségügyben dolgozó más egyetemi végzettségűek személyenként négyezerötszáz, a főiskolát végzettek háromezer, a középfokon képzett szakdolgozók pedig kétezer forint béremelési keretet kapnak. Kivételnek számítanak azok, akik már korábban részesültek központi béremelésben. A szövetségi tanács a legutóbbi ülésén abban is egyetértett, hogy egyetemeinken kapjanak kiegészítést az egészségügy béremelési keretéből a felsőoktatási bérrendelet alapján besorolt orvosok és más diplomások, akik a művelődési tárcától is kapnak béremelést. A keretlebontásnál gondoltunk arra is, hogy a többletmunka elsősorban az ügyeletek díjának emelésére is legyen mód. A testület döntött arról is, hogy a mentőszolgálatnak a több éve húzódó túlóradíj-probléma rendezéséhez harmincmillió forintot folyósítsanak, a mentőtisztek tavalyi béremelését pedig további ezer forinttal egészítsék ki. — Végezetül egy személyes kérdés: indul a szövetségi titkári pályázaton? — Erről még nem döntöttem .. . —tl— Az Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (EDSZSZ) pályázatot hirdet SZÖVETSÉGI TITKÁRI munkakör betöltésére. Feladata és hatásköre: — a Szövetségi Tanács felhatalmazása alapján az alapszabályban és a programban foglaltaknak megfelelően képviseli a Szövetséget — munkáltatói jogkört gyakorol a szövetségi apparátus felett a Szövetségi Tanács előzetes egyetértésével. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú végzettség — büntetlen előélet. A pályázat elbírálásánál előnyben részesül, aki az ágazatban végzett tízéves szakmai, ezen belül ötéves vezetői tevékenységgel, továbbá széles körű szakszervezeti mozgalmi ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik. Bérezés a szakmai végzettség, gyakorlati idő és tudományos fokozat figyelembevételével, 35 000 forinttól, megállapodás szerint. A tisztség betöltéséről — a pályázatok alapján — a szövetségi kongresszus dönt. A munkakör határozott időre, három évre szól, amely — alkalmasság esetén — még egy választási ciklusra meghosszabítható. Lakást biztosítani nem tudunk! A pályázatot írásban, részletes önéletrajzzal lehet benyújtani a meghirdetéstől számított 30 napon belül a következő címre: Egészségügyben Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége, Budapest V., Münnich Ferenc utca 32., 1051. Érdeklődni személyesen vagy telefonon: Kállai Pálné dr., az EDSZSZ megbízott ügyvezető titkáránál, ahol a szövetségi alapszabály és a program is megtekinthető. Telefon: 111-0467; 153-3218 Szövetségi Tanács