Látlelet, 1992 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 1. szám
XXXVI. évfolyam EGÉSZSÉGÜGYI ÉRDEKVÉDELMI LAP KRÓNIKUS AZ ÁPOLÓNŐVÉR-HIÁNY Drága „mulatság” a reuma Gazdálkodó kórház a Rózsadomb alatt A maga nemében egyedülálló intézmény az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, a közismert ORFI. Ezúttal az intézet helyzetét, gondjait és esélyeit szeretnénk bemutatni, dr. Hodinka László főigazgató-helyettes és dr. Vincze László gazdasági szaktanácsadó segítségével. S mert az ORFI jellegéből adódóan országos feladatokat is ellát, ennélfogva tevékenysége és gazdálkodása is sokban eltér a többi kórházétól. A változások szele ide is beviharzott. - Teljesen új a vezetés az intézetben - kezdi a szaktanácsadó. - Országos intézményként a váltás nálunk nem választással zajlott: az intézeti értekezleten ugyan a régi főigazgató nyilvános beszámolót tartott, ezt a testület el is fogadta, de a többségi szavazás negatívan értékelte a vezető tevékenységét. Az intézetben orvosi tanács alakult. A Népjóléti Minisztérium főigazgató orvosnak dr. Bálint Gézát március elsejétől ideiglenesen megbízta, majd október közepétől véglegesen kinevezte. Dr. Kisida Elek, a sebészeti osztály vezetője és dr. Hodinka László reumatológus - aki egyébként már húsz éve itt dolgozik - főigazgató-helyettesek lettek. • És mi történt a gazdaságiműszaki főigazgató-helyettessel? Erre már Hodinka doktor válaszol. - Bizonyos okok miatt a felmentését kérte. Akkor az intézet orvosi tanácsa eldöntötte, hogy ezt a posztot ideiglenesen nem tölti be, majd később pályázatot írtunk ki rá. Addig felkértük régi szakemberünket, Vincze kollégát, jöjjön vissza nyugállományából, végezzen nálunk gazdasági átvilágítást, segítsen nehézségeink elhárításában. Reméljük, januárban lesz már „pályázott” gazdasági vezetőnk, de a tapasztalt Vincze doktor segítségére még sokáig számítunk. Különben a régi vezérkarból csak a vezető főnővér maradt. Az ő munkáját egy helyettes kinevezésével erősítette meg a főigazgató. • Mit örökölt az új vezetőség?Talán kezdjük egy kis „ős”történelemmel. Intézetünk a Rózsadomb és a Duna közt majdnem ötvenegyezer négyzetméteren, igen széttagoltan működik. Már az ősi kelta törzsek, majd a rómaiak is fürdőket építettek ezen a hőforrásokban igen gazdag területen, s ezt a törökök is folytatták. A tizenhatodik század közepén Mehemed pasa épített fürdőt, e köré települt a későbbiekben az ORFI. Különösen sok gyógyfürdő és fürdőszálló épült e környéken a múlt században - ezeket az ötvenes években államosították. A szecessziós stílusban épült Szent Lukács fürdőből és szállóból, a klasszicista Császár fürdőből, az Esplamade Szállóból és a Frankel Leó utca más épületeiből, így a korábbi Irgalmas Rendi Kolostorból és Kórházból alakították ki intézetünket. • Tulajdonképpen miből áll az ORFI? - Negyvenhárom épületből - a Vidra utcától a Kavics utcáig - és egy huszonötezer négyzetméteres beépítetlen zöld területből. A fontosabb részek nyolc főépületünkben találhatók. • Mi tartozik tevékenységi körükbe? - A hazai reumatológiai és fizioterápiás hálózati ellátás összehangolása és felügyelete, kutatások szervezése, orvosok és középkáderek képzése, továbbképzése, a legmagasabb szintű reumatológiai szakorvosi ellátás, a főváros fekvő- és járóbeteg-ellátása, fekvőbetegeink szemészeti, fül-orr-gégészeti, sebészeti, urológiai és egyéb kezelése, szanatóriumi rehabilitáció, gyógyítómegelőző tevékenység. Feladataink országosak, a Népjóléti Minisztérium felügyelete alá tartozunk. • Költségvetésük hogy alakult? A kórházi működést a társadalombiztosítás, az állami feladatokat, így az oktatást a minisztérium finanszírozza. Vincze doktor mondja is a számokat: - Múlt évre a társadalombiztosítástól hatszázötvennégymillió forintot kaptunk, ebből a működtetésre hatszázharminchatmillió jutott. Az állami támogatás tizennyolcmilliós. Költségvetésünk ötvenegy százaléka béralap, a többi dologi. • Mire számíthatnak az idén? - Még csak előzetes tájékoztatást kaptunk. Egy biztos: a tízszázalékos bér- és ötszázalékos dologi fejlesztés az infláció üteme mellett alapos érvágást jelent. Költségvetésünket több tényező feszíti - folytatja a főigazgató-helyettes. -A gyógyfürdő és fizioterápia igen energiaigényesek, a gyógyvíz- és csatornadíj tízszerese a rendes vizének, márpedig nálunk több uszodányi méretű medence emészti a pénzt. A széttagoltságunkból eredő szállítási, utazási költségek is tetemesek. Szakmailag pedig tizenöt éve többletfeladatot vállaltunk. Budapesten és országosan a szakkonzíliumok, diagnosztikus vizsgálatok tömeges ellátásához nem kapunk megfelelő visszatérítést, nincs megegyezés ennek finanszírozására. A fekvő-, illetve járóbeteg-ellátás aránya felborult, s ezt nem követte a költségvetés. És sorolhatom tovább: az elmúlt években nagy értékű műszerek kerültek birtokunkba, de működtetésükhöz, karbantartásukhoz nem elég a fedezetünk. Ortopédiai osztályunk tömegesen végez protézisműtéteket. A protézisre a fedezetet megkapjuk, de a műtétekhez szükséges egyéb anyagok igen magas beszerzési árához nem kapunk megfelelő támogatást. Olyan extra kiadásaink vannak, amelyek minket sokkal jobban sújtanak, mint más kórházakat. (Folytatás a 7. oldalon.) A TARTALOMBÓL Másnapra csitult indulatok 2. oldal „Hiénáknak” kedvező reform 5. oldal ' N Littmann a csomagban, KeVi 8. oldal Fogcsikorgató szunyókálás 9. oldal Ajánlott ára, 25.fl Jó hátszelet az új esztendőhöz! „KOLLEGIALITÁSRÓL ÉS FELSZERELTSÉGRŐL NEM BESZÉLHETÜNK" Bal alsó hatos Mintha mindenkit ezen a ködös reggelen kerített volna hatalmába a fogfájás, felnőtt és gyermek páciensek tolonganak a kezelő ajtaja előtt. A résnyire tárult nyíláson keresztül felduzzadt arcok vizslatják, kit szólít magához a fogbajok tudója, mert a sürgető fájdalom vagy a félelem hatalmában mindenki arra vár, hogy mielőbb rákerüljön a sor. Itt még nincs félelemmentes váró. Hiányzanak a kényelmes ülőbútorok, a képek a falról, a harmonikus zene és a folyóiratok. A sivár valóság: a fúrók hangjába vegyült beszéd monotóniája, a kopott, öreg padok valóságos klinikai kövületek. A székben kényelmetlenül szorongva, feszült testtartással vetem magam az alapos mustra alá. Vérző ínyemre nézve kezelőorvosom intő szavakkal adózik fogmosási technikámnak. A „fel-le, jobbra-balra, alaposan sikáljuk meg” tétel helyett ínysorvadásomra tekintettel új módira tanít: szájzuhany, selyemfonal, rágó- és harapófelszín felé haladó tisztogatás. Oktatóm Erdélyi doktor, fiatal, de már tapasztalt egyetemi tanársegéd, a fog- és szájbetegségek szakorvosa. A négy év alatt, mióta kisebb-nagyobb gondjaimmal felkeresem, meggyőződtem arról - páciensei elmondása és a saját fogaimon tapasztaltak alapján -, hogy keze aranyat ér. Ezt tanúsítják a szövődménymentes műtétek, fájdalommentes húzások és gyönyörű fogsorok. Gyors, biztos mozdulatai elviselhetővé teszik a fogászati tükör, szonda, ecsetelő s egyéb kínzószerszámok kellemetlenségét. Amikor pedig az elmélyült munka a hallgatás palástjába burkolja őt, egy-egy szemvillanásra elárulja a lelke mélyén bujkáló jókedvet. Dolgozik. Ha nem is összeszorított foggal, de óriási szorgalommal. És sikerrel. - Mára végeztünk! - mosolyodik el a rövidke kezelés végén. - Kedden várom! Mire ez a hajtás? -töröm, a fejem. Kezdő fogorvosként került a Szájsebészeti Klinikára. Szűkebb hazájából, Erdélyből még jóval a politikai forrongások előtt jött el. Azóta küzd az állandó időhiánnyal. A tanítani az egyetemen, gyógyítani a klinikán és magánpraxist folytatni az otthon bűvkörében - furcsa csapdát állított fel magának az elhivatottság és a megélhetés érdekegyeztetése közepette, mert ebből a ringből már nem lehet kiszállni. (Vagy igen?) S a család? Közeli és távoli rokonsága Erdély és Magyarország tájain szóródott szét. Egy-egy találkozás erejéig összehozza őket a szeretet kohéziója, amely nem feledteti a szülőföldet. A pacientúra rendkívül összetett. Különböző egzisztenciák és sorsok. Egy a közös, a gond: a beteg, kötekedő fog. Márpedig fogorvosra - mióta a borbélyok, felcserek kezéből a tudomány avatottabbak kezébe helyezte a „fogat” - szükség van és lesz, amíg az alattomos kórságok a szájüreg porcelánfehér ékeit, vagy ajkunkat, ínyünket, nyelvünket kikezdik. Itt dinamikusan mutatkozik meg a kereslet-kínálat egymásrautaltsága. A váróban halk duruzsolás. - Hát újra találkoztunk, kedveském - fogad mosolyogva egy idős sorstárs, amikor belépek.-A doktor úr ma veszi fel a mintát. Tudja, a múltkor három fogamat húzta ki. Már nem lehetett őket megmenteni - folytatja. - Nem tudja véletlenül valaki, vízhűtéses fúrója van a dokinak? - kérdezi egy beijedt huszonéves ifjonc. - Gi-gi-grr-bö-bö - gügyög a mamáját váró hét hónapos forma kisbaba, az apja orrát kis öklébe fogva. A beszélgetés teljesen hétköznapi mederben folyik tovább, bár nyomot hagynak rajta a hely szellemei, a rossz, a kellemetlen tortúrától való húzódozás, s a jó, a biztos kezekben vagyunk tudat is. Új arcok jönnek, s régiek tűnnek el egy-egy „kérem a következőt!" hívószóig. - Milyen érzés ma praktizáló fogorvosnak lenni? - érdeklődöm, amint elhelyezkedek a székben. -Azt hittem, a bal alsó hatost kell betömni - pillant rám a maszk mögül fogdoktorom. - Legalább székhez szegez a válaszával és leköti a figyelmemet—felelem. A fúró felberreg és én szó szerint ellátom a számat, amíg a fogorvosmonológot hallgatom. Manapság egy praktizáló klinikai fogorvos dilemma elé kerül: vagy a klinikai és tudományos munka, alacsony életszínvonallal, vagy az aktív fogorvosi tevékenység - szerencsésebb esetben - elviselhető életszínvonalon. Az első években még együtt megy a kettő. Amit a kezdeti lelkesedés is ösztönöz, abban bízva, hogy „pár év múlva majd több időm lesz erre is, meg arra is". Ez persze nincs így. Ezért, idővel az emberben megérlelődik a választás igénye. Egyelőre azonban nem lehet... Főleg most, az új egészségügyi rendszer hajnalán. Marad a kivárás, és közben időnként harminckét órás, folyamatos szakmai munka... Szerintem szakmai körökben versengéssel felesleges foglalkozni. Az ember, ha elvégzi a munkáját, az már maga a verseny... Kollegialitásról és felszereltségről nem beszélhetünk. Nem ártana, ha a különböző intézmények, bankok kellő hitelt adnának a fogorvosnak, kedvező kamatfeltételekkel, ahogy Nyugat-Európában. A tudományos beállítottságú orvosokat anyagilag érdekeltté kellene tenni, hogy ne legyenek kénytelenek különrendelésekkel energiát elvonni a kutató- és oktatómunkától. A turbina sivalkodása hirtelen elhal. - Öblítsen és köpje ki!-hangzik az utasítás. - Akkor készen is vagyunk? - kérdezem. - A szuvasodást eltávolítottam. De csak egy szusszanásnyi időt adok és folytatom. Ezt a lyukat be is kell tömni. Mit tagadtam, más szemszögből látom, hogy milyen egy praktizáló fogorvos. Szalay Zsuzsanna