Látlelet, 1993 (37. évfolyam, 1-12. szám)

1993 / 1. szám

• Lesz kórháza Gödöllőnek? Sebészorvos a polgármesteri székben Aki válaszol: dr. Gémesi György • Tudom, hogy Gödöllőn szü­letett, itt él családjával. Felesége is orvos, három gyermeket ne­velnek és nagy családban nőtt fel. Mit érdemes még önről el­mondani? - Harminchét éves vagyok. Az egyetem elvégzését követő­en öt évig a Sportkórházban dolgoztam. Itt tettem le a sport­orvosi szakvizsgát. Innen kerül­tem a Kerepestarcsai Kórház sebészetére, ahol sebészetből szakvizsgáztam. Az önkor­mányzati választáskor lettem Gödöllő polgármestere. • Könnyű szívvel vállalta? - Nagyon sokat gondolkod­tam, amikor határoznom kel­lett, lesz-e bennem annyi erő, hogy végigcsináljam. Képes va­­gyok-e feladni mindazokat a dolgokat, amelyeket talán sok­kal jobban szeretek, mint ahogy bárki el tudja képzelni? Bár­mennyire furcsán hangzik, ak­kori státusomban az is felme­rült, tudom-e biztosítani ebből a pozícióból a családom megél­hetését. Végül úgy döntöttem, részt kell vennem a város politi­kai életében. Majd amikor az önkormányzati választásokon az MDF színeiben magas arány­ban nyertünk, magam is úgy éreztem, nem hagyhatom cser­ben azokat, akik ránk szavaz­tak. • S elindult a polgármesteri pályán, mint sok-sok orvostársa.­­ Köztudott, hogy a parla­menti képviselők és a polgár­­mesterek között talán orvosból van a legtöbb. Nem véletlenül. Az egészségügyben dolgozó ember különleges lény! Alapve­tően gondolkodásmódjában kü­lönbözik társaitól. Sokkal töb­bet tud vállalni a saját érdeke figyelembevétele nélkül. Hi­szen a betegágynál nem számít, hogy fáj a dereka, s éjszaka is fel kell kelni, segíteni a bajba ju­tott betegen. Erre nem minden ember képes, de az egészség­­ügyi hivatást vállalók rendel­keznek ilyen „hajlamokkal”. • Föladta orvosi praxisát?­­ Egy éve teljesen abbahagy­tam az orvosi tevékenységet, nem fér bele az időmbe. Ez két és fél embert igényel. Két em­bert még ki tudok magamból préselni, de a felet már nem! A polgármesterség napi tizenhat­tizennyolc órába telik. Az első évben még hetente egyszer ügyeltem, aztán észbekaptam: olyan idegállapotban megyek be délután ötkor a kórházba, hogy nem tudom fölvállalni a felelősséget nyolcvan betegért! Az orvosi ügyelet ugyanis teljes embert, az éjszakai ügyelet pe­dig még többet kíván. Azt vi­szont elhatároztam, s erőt kerí­tek magamban ahhoz, hogy be­járjak majd a műtőbe asszisztál­ni, mert a szakmát elfelejteni nem lehet, legfeljebb ki lehet jönni a gyakorlatból. Igenis tré­ningezni kell. Hamarosan el kell döntenem, hogy életemet miként szeretném hosszú távon berendezni. • Esetleg fontolgatja a pol­gármesterség feladását? - Nem készülök ilyesmire. Szerintem az orvosi pálya négy­éves kihagyást kibír. De az tény, hiányzik a szakma, a lég­kör, az együttes munka, amit hajnali háromkor orvos, asz­­szisztens, műtős együtt produ­kál a beteg ember érdekében! És ez fantasztikus érzés! Ezek a sikerélmények hiányoznak! Persze, a polgármesteri munka is lehetőséget ad arra, hogy az embereket szolgáljam. Itt ke­ményebbnek kell lenni. Meg­szoktam az egészségügyben, a sebészeten, hogy a munkámat méltányolják az emberek. • A gödöllőiek talán nem iga­zán hálásak?­­ Ez jó kérdés! Nem látom át a több mint huszonnyolcezer ál­landó lakos gondolatait. Mivel már két állampolgár között is alapvető érdekkülönbség van, így nehéz igazságot tenni. Az, akinek javára dől el a kérdés, nyilvánvalóan örül, a másik fél meg bosszankodik. De nyugod­tan mondhatom, ebben a város­ban egyetlen olyan döntést sem hoztam, amelynek az lett volna a célja, hogy az illetővel „kitol­junk”. Megpróbálok mindig tel­jes városképben gondolkodni! Gödöllői vagyok, itt is szeret­nék megöregedni, akár polgár­­mester leszek a jövőben, akár nem. Minden lehetséges! Ezt azért vállaltam, mert feladat volt a számomra. Szeretném, ha erre a városra - négy év múltán - azt mondanák: „Ez igen! Az emberek tisztességgel élnek egymás mellett, itt megvalósult a kisvárosi életforma!” • Érdemes párhuzamot von­ni sebészi és jelenlegi hivatása között. Gödöllő „fekélyei” közül mit sikerült eddig eltávolítani?­­ Itt egy bizonyos gondolko­dásmódot kell megváltoztatni, ami egyébként teljesen függet­len politikától, mindentől. Ez a gondolkodásmód a következő: „fontosnak tartom azt a környe­zetet, ahol élek; fontosnak tar­tom azokat az embereket, akik­kel együtt élek”. Ezt úgy kell el­képzelni, mint ahogy például a sebészeten: hatan vannak egy kórteremben, ezek az emberek másképp viszonyulnak egymás­hoz. Itt kinyílnak, segítenek egymáson. Kiviszik betegtársuk alól az ágytálat, megetetik, aki magatehetetlen. Mindez azért történik, mert egymásra vannak utalva! És egymásért is vannak! Ott, abban a „vészszituációban” az emberek nagyon sokat ki tud­nak adni magukból. Természe­tesen, ne legyen vészszituáció! De az tény, hogy ilyen helyzet­ben minden magyar ember így viselkedik! • Gondolom, különös figyel­met fordít a város egészségügyé­re, az orvosi ellátásra?­­ Tavaly radikális változtatást hajtottunk végre a helyi egész­ségügyben. A város egészség­ügye ugyanis éveken keresztül az „állóvízhez” volt hasonlítha­tó. Két dologra összpontosítot­tunk: az alapellátásra, ami ki­emelt figyelemben részesült, il­letve a városi orvosi ügyeleti szolgálatra. Az alapellátásban meghatároztuk a körzetek szá­mát, s olyan műszerekkel, sze­mélyi számítógépekkel láttuk el a gödöllői orvosokat, amelyek segítségével megkönnyíthetjük, racionalizálhatjuk munkájukat a betegek érdekében. EKG-ké­­szülékek, vércukor-meghatáro­­zó készüléket, számítógépet kaptak az itteni orvosok. • Mennyibe került ez a város­nak?­­ Ezt részben a társadalom­­biztosítás finanszírozta, illetve pályázatokkal nyertük, tízmil­liós nagyságrendű összegre kell gondolni. Fontos változtatásnak tartjuk a városi betegellátásban a permanens orvosi ügyeletet, ami annyit jelent, hogy az év közepétől a nap huszonnégy órájában azonnal orvosi segítsé­get biztosítunk, csak egy tele­fonszámot kell hívni. Az orvo­sok reggel héttől másnap reggel hétig tartó ügyeletben tudják „elrendezni” az akut esetek je­lentős részét a mentősökkel kö­zösen. Ez azért is lényeges, mert nem biztos, hogy azonnali szállí­tás szükséges. Az orvos eldönti majd, hogy a beteget kórházba kell szállítani, vagy pedig ott­hon, a helyi szakrendelőben is el lehet látni. Ez költségcsökkentő megoldás is, mert sok átfedést ki lehet küszöbölni. Ugyanakkor a betegnek is biztonságérzetet ad! Ez a szolgálat is kiegészül számí­tógépes háttérrel, így az orvos rögtön megtudhatja, hogy a se­gítségre szoruló beteg kapott-e például inzulint, kapott-e vala­melyik alapellátást végző orvos­nál gyógyszert, s emiatt esetleg allergiás reakciója van. A szá­mítógép segítségével ezt meg lehet tudni, a családtag, a hozzá­tartozó nem biztos, hogy erről információt képes adni. Az or­vos, amikor a beteghez megér­kezik, már tudni fogja, hogy ez a kódszámú beteg milyen kezelés­ben részesült már. • Tényleg lesz kórháza Gö­döllőnek?­­ Nem titok, van egy vállalko­zási „csapat”, ki is adtunk egy elvi építési engedélyt. Ez annyit jelent, hogy egy adott területre szervezzenek kórházat. Tudni kell azonban, hogy kórházat építeni ma csak a privát szféra képes, állami pénzből ez lehe­tetlen. Azt is tudni kell, hogy az európai átlaghoz képest nálunk magas a kórházi ágyak száma. De milyenek? Hány ágyas kór­termek vannak? Ezen lehetne változtatni komoly kis kórházi rendszerrel, ami emberségesebb betegellátást tenne lehetővé. Gödöllőn ilyen kis kórház létesí­tése is szóba került... Sári Katalin Gyönyörű a TAVASZ-HÚSVÉT CIPRUSON 9 nap (8 éjszaka) Utazás repülővel, elhelyezés (választás szerinti) szállodá­ban, ellátás félpanzió, csoportvezető és biztosítások. Hotel Sunny Beach 23 800 Ft/fő xx csillagos Hotel Elena Beach 38 750 Ft/fő xxx csillagos Hotel Navarria 41 600 Ft/fő xxx csillagos + repülőjegy 29 400 Ft/fő Fakultatív programlehetőség: Izrael és Egyiptom Aphro-Idée Tours Cím: 1053 Budapest, Ferenczy István utca 24. Tel./fax: 118-4354, tel./üzenetrögzítő: 178-9150 Nyitvatartás: február 15-től hétfőtől péntekig 9-17 óra között. Február 15-ig a jelentkezés és érdeklődés a 178-9150 telefonszámon. Ha időben jelentkezik, biztos a ciprusi nyaralása! Figyelje egyéb ajánlatainkat a következő lapokban: Látlelet, Népszabadság, Budapesti Extra, Kiskegyed, Exp­ressz. LÁTLELET 1993. 1. SZÁM Folyamatos képzésben az európai átlag felett Minőség az egészségügyben Egy felmérés megállapításai • Az értékelésben a magyar kórházak szinte mindenütt elma­rasztaló minősítést kaptak az euró­pai átlaghoz képest... Egyetlen kérdéskörben sem adódtak ja­vunkra szóló tapasztalatok?­ ­ A válaszadási készségben mindenképpen. A kérdőívet száz­ötven magyar kórháznak küldtük ki, s közülük nyolcvanöt értékel­hető választ adott. A nyugati kór­házaknál mindössze tíz-tizenöt százalék közötti volt a válaszadási arány. • Közbevetőleg kérdezem: mely országokban vizsgálták a kórházak minőségbiztosítási hely­zetét? - A kelet-európai országok kö­zül egyedül hazánk szerepelt a kutatásban, tíz nyugati ország - Anglia, Belgium, Dánia, Fran­ciaország, Hollandia, Luxemburg, Norvégia, Olaszország, Spanyol­­ország és Svájc - mellett. Ami pe­dig a pozitív tapasztalatokat illeti: a folyamatos képzésben a magyar kórházak az európai átlag felett vannak, a megkérdezett magyar intézmények hetven százalékában gondoskodnak a régi dolgozók to­vábbképzéséről, a nyugat-európai kórházaknál viszont csak negy­venszázalékos az arány. Igaz, az új belépők esetében már nem ennyi­ Az Ernst & Young cég európai összehasonlító vizsgálatot végzett ti­zenegy ország - köztük hazánk - háromszázöt kórházában. A felmé­rés során szerzett tapasztalatokról adott interjút lapunknak dr. Nádor Éva vezető menedzser­­ re kedvező a kép. Ugyancsak pozi­tív értékelést kaptak a magyar kórházak a beszállítók minőségi rendszere kérdésében: csaknem valamennyi intézmény megköve­teli, hogy a gyógyszerek, orvosi felszerelések, információs rend­szerek s élelmiszerek beszállítói megfelelő minőségigazolással rendelkezzenek. Ebben a kate­góriában például­­jóval az euró­pai átlag feletti minősítést kapták kórházaink. • Mennyi pénzt fordítanak mi­nőségfejlesztő tevékenységekre a bérköltségen túl? Erre a kérdésre az értékelés szerint cégük a követ­kezőt állapította meg: a nyugat­európai országokhoz képest Ma­gyarországon jóval az átlag alatt vannak a minőségbiztosítással kapcsolatos pénzügyi befekteté­sek. Mit jelent mindez dollárban elemezve?­­ A bérköltségen túl minőség­­fejlesztő tevékenységre fordított pénzösszeget öt kategóriába so­roltuk. A legalacsonyabb érték ötezer dollár alatti volt, a magyar kórházak több mint fele ezt a kategóriát, ugyanakkor három kórház a legfelső határt, a két­százötvenezret meghaladó ráfor­dítást jelölte meg. Érdekesség­ként jegyzem meg, szinte mind­egyik kérdéskörnél találtunk olyan magyar kórházakat, ame­lyek kiugróan magas, nyugat-eu­rópai mértéket is meghaladó szin­ten foglalkoznak minőségbiztosí­tással. • Tudom, hogy a felmérés ada­tait bizalmasan kezelik. Kérdésem nem a vizsgálódásra vonatkozik: kaptak-e valamilyen megbízatást kórházainktól a felmérés óta? - Több kórház is megkereste már cégünket, igazolva előzetes számításunkat. Mivel nem va­gyunk karitatív szervezet, ennél­fogva a felmérést is azzal a szán­dékkal végeztük, hogy feltérké­pezzük a magyar intézményeket, mintegy „összeismerkedjünk”, aztán igényeljék szolgáltatása­inkat. Legutóbb a visegrádi kór­ház kért tőlünk megvalósítható­sági tanulmányt bizonyos felújí­tásról. Nyilván lesznek még köve­tőik. - b­l - Hogyan lehet a gyógyszerész patikatulajdonos? (Folytatás az 1. oldalról.) van­nak) - számára az orszá­gos napilapokban megjelenő pályázati felhívás szerint ér­tékesíti a patikákat. A vételár kiegyenlítésére - a privatizá­ciós költség kivételével - ked­vezményes kamatozású eg­zisztenciahitel vehető igény­be. A felajánlott vételár fize­tési garanciája lehet még a kárpótlási jegy, bankgaran­cia, vagy a készpénz letéti igazolása is. Az elbíráláskor azonos ajánlati feltételek ese­tén előnyt élvez a gyógyszer­­tárban dolgozó gyógyszerész, sorrendben utána az adott te­lepülésen működő gyógysze­rész, illetve a pontozási rend­szer alkalmazásával a legma­gasabb pontszámot elért pati­kus. A pontozás alapja képe­sítés, gyakorlat, szakmai tes­tületi tevékenység. Az értékelő bizottság ki­alakítja az ajánlatok közötti sorrendet, a kiíró - a vagyon­ügynökség vagy annak meg­bízottja - elbírálja az ajánla­tokat, dönt a a pályázat ered­ményéről, majd a megvételt felajánlja a nyertes forintösz­­szegért a kárpótlási törvény szerinti elővásárlásra jogo­sultnak, ha van ilyen. A kár­pótlási jogosult nyilatkozata után a kiíró a pályázat ered­ményét kihirdeti. A nyertes pályázó adásvételi szerződést köt a kiíróval és a vételárat tizenöt napon belül kiegyen­líti. Fontos tudnivaló: ez az adásvétel áfamentes. Amennyiben az ingatlan, melyen a gyógyszertár műkö­dik, állami tulajdonban és a gyógyszertári központ kezelé­sében van, az új tulajdonos a vevő lesz. Más esetben csak bérleti jogot vásárolhat. Kétszeri sikertelen pályá­zat után az Állami Vagyon­ügynökség ismételten meg­hirdeti a gyógyszertárat hasz­nosításra vagy eladásra. A kis települések ráfizetéses gyógyszertárait - ha nem lesz Sz. Z. és T. J. az urológia törzsbetegei közé tartoznak. Nagy urak voltak még nemrégi­ben, miként sok társuk még ma is. Ezért fordulhatott elő a mi­nap, hogy nagyot botlott az asz­­szisztensnő nyelve. Meg hát a megszokás is nagy úr, ennek kö­vetkezményeként így szólította be a beteget: „T. J. elvtársat kérjük befáradni!" Kioktatását bizony megkapta az elvtárs­ úr­­tól, mondván: „a kedves nő­vérke bizonyára megfeledkezett a rendszerváltásról". Igaz is: ezek az elvtársak ma már urak. V. M. rá vevő - a gyógyszerellátó fiókgyógyszertáraként hasz­nosulhatnak a privatizáció so­rán. A vagyonügynökség ter­vei szerint nem kizárt, hogy alapítványt hoz létre az általa értékesített patikákból be­folyt bevétel egy részéből, hogy hozzájárulhasson a kis­forgalmú, veszteséges pati­kák működtetéséhez, az el­avultak felújításához, illetve újabb gyógyszertárak alapí­tásához. A vagyonügynökség a gyógyszertári központokkal és tanácsadó cégéval a gyógy­szertári központok átalaku­lása előtt megvizsgálja a lét­rejövő gazdasági társaságok fúziójának feltételeit és gaz­dasági indokoltságát. A gyógyszertári központok pri­vatizációjának megkezdésé­vel egyidejűleg az ügynökség a húsz gyógyszertári központ­nál vállalati biztost jelöl ki, hogy elősegítse a privatizáció gyorsítását és szakszerű lebo­nyolítását, valamint a társa­sággá történő átalakítást kft.­­vé és részvénytársasággá. Az így létrejövő nagykereske­delmi cégeket üzleti megfon­tolások alapján előbb fúzio­­nálják, hogy feloldják a terü­leti monopóliumokat, majd a tagsági jogokat érvényesítik. Rácz Zsuzsa

Next