Látlelet, 1995 (39. évfolyam, 1-12. szám)

1995 / 1-2. szám

2 Márciustól változó gyógyszerár-támogatás (Folytatás az 1. oldalról.) visszaélésről, amely ellen je­lenleg bűnvádi eljárás folyik. Márpedig vagy nevezzék meg­ konkrétan az ügyet, melynek tényei állítólag törvényesen is igazak és lezártak, tehát publi­­kusak, vagy hallgassanak a té­máról! De a tárca nem adhat fel ilyen „labdát”, amikor a hallga­tóság között ott csücsül a lecsa­pásra váró bulvársajtó is. Ez mindenképpen szerencsétlen lépés. Lassan tényleg elérjük, hogy a nyolcadik osztályos ta­nuló Miért nem akarok orvos lenni? című pályaválasztási dolgozatában a tömegkommu­nikációból szerzett érve - „az orvos gyilkos, mert dupla adag kontrasztanyagot fecskendez a gerincvízbe” - mellé felsora­koztatja a „gyógyszerekkel korrumpál” kitételt is. A igazi veszélyt abban látom, hogy a „nép” sem tud gyógyulni olyan közegben, amelyben már biza­lom és tisztelet sincs a gyógyí­tója iránt... (Lapunk nyomdai átfutási ideje alatt bizonyos in­formációk valószínűleg módo­sultak.)­ ­ Bálla - LÁTLELET Egyik lehetőség: a vagylagos rendelés Hétszázötven készítmény részesült kiemelt támogatásban Nemzetközi összehasonlításban a gyógyszerfogyasztás volumene na­gyon magas Magyarországon, ami a morbiditási és mortalitási adatok­kal csak némileg magyarázható. Az egy személyre jutó gyógyszerfel­használást bemutató adatokból ki­tűnik, hogy csak Franciaországban fogyasztanak több gyógyszert, mint Magyarországon. A gyógy­szerkiadások növekedési ütemének mérséklése, a helyes gyógyszerterá­pia kialakítása érdekében hazánk­ban szükséges a gyógyszerfogyasz­tás mennyiségi csökkentése és a felhasználás összetételének racio­nalizálása az orvosi gyógyszerren­delési gyakorlat érdemi befolyáso­lásával. Ezeknek a fontos összefüggé­seknek felismerése és elemzése tette indokolttá, hogy a Népjólé­ti Minisztérium és az egészségbiz­tosítás 1995 első negyedévében új gyógyszerár-támogatási rendszer bevezetését kezdeményezze. Az új szisztéma elsődleges célja, hogy a rohamosan növekvő gyógy­szerárak és a jelentősen bővülő gyógyszerválaszték mellett első­sorban az idős, illetve krónikus betegek számára olyan - kellően korszerű - alapgyógyszer-választé­­kot biztosítson, amelyhez a rászo­rulók elérhető áron hozzájuthat­nak. A jelenleg érvényes előírások a gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását az elfogadott ár száza­lékában határozzák meg. Az új­­rendszerben is fennmarad a száza­lékos támogatás, de annak mér­téke és a besorolás elvei változnak. Jelenlegi . Jövőbeni támogatás­i támogatás (százalékban) (százalékban) 100 100] 95 95 [ alaplista A jelenlegi százalékos besoro­lásban lévő készítmények nem au­tomatikusan kerülnek egy másik kategóriába, hanem terápiás elvek alapján az összes gyógyszer felül­vizsgálata megtörtént. Az alaplista első szintjén sze­replő készítmények 90 százalékos támogatásban részesülnek. A közel 300 krónikus betegség keze­lésére szolgáló gyógyszerért (vér­nyomáscsökkentők, szívre és ér­rendszerre ható gyógyszerek, fe­kélybetegségek gyógyszerei stb.) a betegek a teljes ár 10 százalé­kát fizetik térítési díjként. E kör­ben is érvényesül az új támoga­tási rendszer egyik általános jel­lemzője, hogy a különböző gyár­tók által eltérő áron forgalomba hozott, de azonos hatóanyagot tartalmazó, egymással helyettesít­hető gyógyszerek árához a bizto­sító a legolcsóbb termék árához igazodó, azonos összegű támoga­tást nyújt. Az új feltételek között is lehe­tőség lesz a betegséghez kötődően úgynevezett „egyészségügyi ren­delkezésre” ingyenes gyógyszer­­rendelésre. A korábbi 38 helyett 19 indikációban (például: cukor­betegek, rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedőknek stb.), mintegy 200 gyógyszer ír­ható fel így a rászorulók részére. E kör jelenti az alaplista második szintjét. Számos, korábban térítésmen­tességre, „egészségügyi rendelke­zésre” jogosító jogcím ingyenes­sége megszűnik (például asztma, Parkinson-kór, glaukoma stb.) és átkerül az úgynevezett egészség­­ügyi rendelkezésre - indikációhoz kötődően - 95 százalék társada­lombiztosítási támogatással ren­delhető új csoportba. Ugyanakkor ez az eddig nem alkalmazott kate­gória számos újabb indikáció gyógyszereinek is kiemelten ma­gas támogatást biztosít (például PCP, Colitis Ulcerosa, Lyme-kór stb.). Ennek keretében - mely szintén az alaplistához tartozik - 34 kórképben összesen több mint 250 gyógyszert rendelhetnek a gyógyító orvosok a krónikus bete­gek számára, amelyekért 5 száza­lékos térítési díjat kell fizetni. A rendszer szempontjából alaplistá­nak tekintett gyógyszerek (90, 95, 100 százalékos támogatásúak) ese­tében az évközi árváltozások ter­heit teljes egészében a biztosító viseli, a beteg által fizetett térítési díj változatlan marad. Összesen tehát mintegy 750 gyógyszerkészítmény részesül a tervezet szerint kiemelten magas támogatásban, ami alig kevesebb, mint az öt évvel ezelőtti teljes gyógyszerválaszték. A fenti kategóriába, támogatási körbe nem tartozó készítmények­nél a támogatás az alábbiak szerint alakul: Több mint 550 készítmény ese­tében a biztosító 70 százalékos támogatást nyújt, 30 százalékos, a betegek által fizetendő hozzájáru­lás mellett. (Például antibiotiku­mok.) Közel 200 készítménynél 40 százalékos a támogatás, s az ár 60 százaléka terheli majd a beteget. A mintegy 350 recept nélkül kap­ható gyógyszernél viszont a teljes árat kell majd kifizetni a patiká­ban. A recept nélkül beszerezhető gyógyszerek száma a jelenlegihez viszonyítva mintegy 120-szal nő. Az új rendszer belépésével egy­idejűleg a hazai és import gyógy­szerek fogyasztói ára - differenci­áltan, de - átlagosan 14,1 száza­lékkal emelkedik, a termelői be­szerzői árak változásával összefüg­gésben. A lakosság által fizetendő térítési díjak alakulása szempont­jából az egyes gyógyszerkészítmé­nyeket kétféle hatás éri: egyrészt termelői, beszerzői ár változása, másrészt a támogatás mértékének módosulása. A termelői áremel­kedés mellett a versenyhelyzet kö­vetkeztében csökkenések - ha szűk körben is, de - tapasztalha­tók. A támogatás mértéke az egyes gyógyszereknél a jelenlegi­hez viszonyítva növekszik, vagy csökken. A támogatási szisztéma átalakítása miatt a növekvő árak ellenére több mint 200 krónikus betegségben használatos gyógy­szerkészítmény beteg által fize­tendő térítési díja csökkenni fog. A 90 százalékos támogatású gyógyszerkörben a lakossági ki­adáscsökkenés átlagos mértéke 27 százalék. Az új támogatási rendszer alap­vetően át fogja alakítani a gyógy­szerfogyasztás struktúráját is, azonban a gyógyszerköltségek várható alakulását csak az 1994. év I. félévére vonatkozó forgalmi adatok alapján lehetett elvégezni. Az Egészségbiztosítási Alap 1995. évre tervezett gyógyszerfogyasz­tási előirányzatának figyelembe­vételével - 5 százalékos fogyasz­táscsökkenést feltételezve - a la­kossági teheremelkedés várható mértéke átlagosan 53 százalék. Az új támogatási rendszer beve­zetésével egyidejűleg változnak, pontosabban szigorodnak a gyógyszerrendelési és -kiadási sza­bályok. A gyógyszerrendelésre vonatkozó ma hatályos szakmai szabályok közül az új rendelet több - a gyakorlat próbáját kiállt - szabályt vesz át. A társadalombiztosítási ellen­őrizhetőség javítása érdekében visszaáll a receptek aláírási kötele­zettsége is a beteg, illetve az át­vevő személy részéről. A gyógyszerválaszték bővülésé­vel, az egyre több azonos ható­anyagú, de különböző árú gyógy­szerkészítmény forgalomba kerü­lésével időszerűvé vált az úgyne­vezett generikus helyettesíthető­ség jogintézményének megterem­tése. Az új jogszabály az orvos számára három lehetőséget bizto­sít: 1. a vagylagos rendelést; 2. hatóanyag rendelését nem­zetközi néven a hatáserősség fel­tüntetésével; 3. egy adott gyári gyógyszerké­szítmény (úgynevezett fantáziané­ven való) rendelését. Ezen utóbbi esetben, ameny­­nyiben a választékban van azonos hatóanyagú és alkalmazási módú, egyenértékű gyógyszerkészít­mény - és az orvos a helyettesíthe­tőséget nem zárta ki - a gyógysze­rész a b beteg számára felajánlja az olcsóbb térítési díjú készítményt, illetve készítményeket és a beteg kérésére olcsóbb változattal he­lyettesíti a rendelt gyógyszert. 80 90 1 50 70 0 40 0 EGÉSZSÉGPOLITIKA 1995. 1-2. SZÁM Életmód-változtatás Dobogókőn (Folytatás az 1. oldalról.) lakást és teljes ellátást ezerhá­romszáz forintért vehetnek igénybe a gyógyulni, pihenni vágyó vendégeink. Ajánljuk magunkat az orvosilag kivizs­gált és kezelt betegeknek álla­potjavításra, lábadozásra, önellátó időseknek átmeneti szakszerű gondozásra, bárki­nek életmódváltoztatásra - hogy vendégeink panaszaiból ne legyen majd betegség túl­súlyosoknak fogyókúrára, stressz állapotok csökkentésé­re, évente kétszer mindenki­nek tisztítókúrára. Az orvosi és nővérfelügyelet mellett pszi­chológus, gyógytornász segíti munkánkat, dietetikus által összeállított reformkonyhánk van, a szobák egy- és négyágya­sak, igény szerint. A környe­zet, a csend, nagy kert, uszoda, szauna, síelés, tenisz és kirán­dulás,­­ olyan lehetőségek, amelyek már önmagukban gyógyítanak. • A társadalombiztosítás nem szektrasemleges? - Nemhogy nem az, hanem még a saját érdekét sem ismeri! A saját érdeke ugyanis az len­ne, ha én szegény vagyok, be­csábítom a magántőkét, gyer­tek, segítsetek, rakjátok össze, amitek van, ne nekem kelljen tőkét felszabadítani, ne kelljen a működtetést finanszírozni, csak a szolgáltatásokat veszem meg. Én, a magánszektor sok­kal olcsóbban tudom működ­tetni adott esetben ezt a kis szanatóriumot, mint egy monstrumot, amelynek min­denféle infrastruktúrája van. • A társadalombiztosítás te­hát felvállalhatná a hiánypótló szolgáltatásokat.­­ Igen, és mi ezt a minősítést szakfőorvosi véleményezés alapján megkaptuk, belgyó­gyászati és mentálhigiénés vo­natkozásban is. • Annyi panaszt hallani mostanában, nincs egy kevés pozitívum itt, a visegrádi he­gyek alatt? - Van pozitívum. Külön­böző pályázatok útján elnyer­tünk életmód-ízelítő prog­ramra húsz tizennégy-huszon­­négy éves fiataloknak három­napos hétvégét, amit térít a társadalombiztosítás. Azok a fiatalok kapják, akik családjá­ban örökletes rizikófaktorként szakorvos által igazolt szív- és érrendszeri betegség van. To­vábbá háromnapos, ifjúsági élelmezésvezetőknek szóló egészséges étrendre tanító tan­folyamot, szintén húsz főre, és ugyancsak húsz személyt érintő életmód-változtató fogyókúra beutalási lehetőségét, melye­ket harminc és negyven év kö­zötti magas vérnyomástól szen­vedők és cukorbetegek vehet­nek igénybe. Mindezt éves re­lációban kell érteni, tehát még a „csepp a tengerben” is némi túlzás, ha azt vesszük figyelem­be, hogy egy év hány napból áll, s mi teljes kapacitással tu­dunk és szeretünk dolgozni. • Remény?­­ Csak az van, de az maxi­málisan. Hogy talán júliusban, ha összeül VALAKI, VALA­HOL, VALAMIÉRT,­­ akkor minket is rangsorol és ez ránk nézve pozitív. Addig meg vár­juk a spontán jelentkezőket, hirdetünk, szervezünk, keres­sük a nyilvánosságot, bár több­nyire ez is pénzbe kerül. De azért vannak még csodák, mint ahogy a Látlelet is bekopogta­tott.­ ­ Manna - Gondolatok a szervátültetésről Évekkel ezelőtt éjszakai rettegtetőként a televí­zió képernyője előtt félelemmel töltött el egy külföldi filmből sugárzott rémtörténet üzenete: én is áldozata lehetnék gátlástalan szervvadá­szoknak, akik mindenféle írott és íratlan erköl­csi szabályt felrúgva, jó pénzért elrabolhatják az embert, hogy valamely szervét eladják a transz­plantációra váró milliomosnak? Gonosz prog­nózis, avagy létezhet ilyen veszély? Szemem, vesém, szívem és életem kié? Kis hazánkat e té­ren is eléri az európaiság. Lehet-e tisztességgel, hatékonyan, keresztényien élni a tudomány és a természet eme ajándékával, a szervátültetéssel? Remények és kételyek fogalmazódnak meg minden tudományos újdonsággal szemben. Nem akadt még olyan jó ügy, aminek ellenzői ne lettek volna. A transzplantációt kifogásolók­­ nyugaton­­ újra meg újra ágálnak a szervátül­tetés ellen, az így megmentettek széles tábora viszont híve és támogatója a módszernek. Japánban még tilos a cadavereltávolítás, a mohamedánok már hajlanak rá, hogy a halál beállta után kivegyék a beültetésre alkalmas szervet, Németországban az egyház képviselői­vel egyetértve egyfajta jótéteménynek - krisz­tusi áldozatnak? - ítélik meg. Magyarországon az elmúlt évben száznegyvenhét cadaverriasztás­­ból százharminc donor került ki. Természetesen ez ennél sokkal több szerv nyerését, tehát sokkal több ember megmentésének lehetőségét jelenti. Példaként a corneaátültetések száma ötszáz körülire tehető. A csaknem negyed százados egészségügyi törvény és a hét évvel ezelőtti módosítás nagyon pontosan szabályozza­­ a visszaélés lehetőségét kizárva - a szervátültetés jogi módozatát. A halál beálltát és a szerv eltávolítását más-más team végzi. Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsett a cadavert kivevő szakembercsoport kiszáll a körzetében a beavatkozás színhelyére is. A gépkocsivezető­től a szervátültetést végző személyekig, szívá­tültetésnél ötven-hatvan ember, veseátültetés­nél harminc-negyven ember összehangolt mun­kája szükséges. Szervbank sem nálunk, sem a világon másutt nem létezik, mert a szerveket mindössze néhány órán át lehet úgy eltartani, hogy az beültethető legyen. Mindenki saját maga dönthet arról, hogy a halála után kiemel­hetnek-e a testéből szerveket, vagy sem. Aki életében akár szóban is tiltakozott az ellen, hogy cadaverdonor legyen, annak tiszteletben tartják az óhaját. Hozzátartozónak azonban ke­gyeleti jogai vannak az elhunyt teste felett és nem tekintheti tulajdonának, amivel rendelkez­hetne. Szerencsére a segítő szándék sokkal nagyobb az emberekben annál, minthogy gya­korta adnák inkább az enyészetnek, mint beteg embertársaiknak az elhunyt, mások számára életmentő szervét. Valamikor az inkák, az egyiptomiak az újjászületésért a belső szerveket eltávolítva bebalzsamozták halottaikat. Vajon mi félni valónk lehet attól, hogy a ma embere, az élettelen testből kivett szervéről mások egészségének visszaadása érdekében lemond­jon s a porladásában már jelentéktelenné vált test egységéhez ragaszkodjon? Téves az a hit is, hogy a szervátültetés nagyobb anyagi terhet róna a társadalombiztosításra. Ha évek távlatá­ban összevetjük a hemodialízissel és gyógysze­rekkel kezelt vesebetegek kezelési költségével, egyértelműen kiderül, hogy az anyagi érvek is a szervátültetés mellett szólnak. Ugyanilyen ha­tékony érv a szervátültetettek jobb életminősé­ge, visszanyert egészsége is.­­ Az első élő donoros veseátültetés csaknem harminc éve Párizsban történt. A most ötvenkét éves páciens, az utóbbi hat év után most először jött el kontrollra - mondta, dr. Perner Ferenc professzor, a SOTE Transzplantációs Klinika főigazgató főorvosa a Cornea Bank Budapest sajtótájékoztatóján., A cadaverbeültetések is igen jó eredménnyel folynak. Nem látom okát annak, hogy halálunk után az élettelen testtel együtt a sírba vigyük más ember megmentésének lehetőségét is. Agréta

Next