Egri Dohánygyár, 1983 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
I Nyíltan, a jövőről». Világos döntésekre, előremutató állásfog- terület sorsa szempontjából fontos, hogy az lalásra és hiteles orientációra van szükség, MSZMP mind a helyzet elemzéséből, mind nemcsak alkalmanként, hanem rendszere a feladatok összegzéséből egyértelműködjen. Ezt hangoztatta legutóbb az országos vetkeztetésre jutott. Egységes fellépés a propaganda-, agitációs- és művelődéspoliti marxizmussal, az igazsággal, az emberiesküi aktíván Aczél György, az MSZMP Po- séggel, a szocializmussal szemben álló nézetlitikai Bizottságának tagja, a Központi Bitek ellen. Marxista elméleti igényesség, vizottság titkára. Akik a tömegtájékoztatás ták, eleven szellemi pezsgés, az új kérdések révén valóban aktívan bekapcsolódtak az felismeréséért és megválaszolásáért említett összejövetelbe, azok érzékelhették. Elvont, elméleti tennivalók ezek? Szó , hogy az ideológiai élet jeles képviselői való sincs róla, hiszen a cél az, hogy társadalban kimondták, mi mellett, és mi ellen fogjánk értékei a mindennapi életben, az lalnak állást. Ezt nem a kinyilatkoztatás- emberek hétköznapi magatartásában is > ként, hanem az eszmecsere, a vita szándé- megnyilvánuljanak. Hiszen hazánk sem kával öntötték szavakba, mentes azoktól a rossz reflexektől, amely jelen viszonyok között erre különösen lyek az osztálytársadalmakban ivódtak be nagy szükség van, élénk eszmecserékre. Ez az emberekbe. Népünknek ugyanakkor vana szemlélet és magatartás két fő forrásbólnak olyan ősi szokásai is, mint az együttszármazik, illetve táplálkozik. Az egyik az működés, az egymáshoz való alkalmazkodás, a helyzet, melyet az országos tanácskozás az igazságosság, a családszemlélet, a hazai résztvevői egy kérdés formájában összegez- fiság, a barátság, a segítőkészség. Ide sörettek: „Megengedhetjük-e magunknak, hogy ható a műveltség, a széles látókör iránti veszélyeket. A szocialista építés további menete, az ország közérzete, az ideológiai Mentusz Károly I ilyen bonyolult, összetett helyzetben se igény, a munka megbecsülése. Mind meg Üzemegészségügy tavaly és az idén mondhatunk-e a megújhodó elmélet segít- annyi elem, amelynek szervesen be kell végéről? Nem késztetnek-e éppen a kény- épülnie a szocialista társadalom értékrendszerítő körülmények arra, hogy a napról télre, napra való alkalmazkodás helyett tudató Az ideológiai élet kiemelkedő személyisés abbá tegyük ténykedésünket, előbbre látó gei ezeknek az alapvető értékeknek a vévá váljunk, azaz meggyorsítsuk ideológiánk delméért és terjesztéséért szálltak síkra és alkotó fejlesztését... ?” hívtak munkára mindenkit, akik féltik vív-A másik az a felismerés, hogy nincs, nem hiányainkat és a békét. Ők azok, akik meglehet és nem is lesz soha „perfekt”, befeje akarják őrizni, amit elértek és közösen elszett, tökéletes marxizmus. A társadalom értünk, akik helyeslik a politika felelősen, 5 előrehaladásával tehát fejlődnie kell az ideg- kockázatot vállaló törekvéseit, megértést ( lógiának is. így lehet leginkább kikerülni tanúsítanak a kényszerű intézkedések , a buktatókat, az ösztönös lépésekkel járó iránt... Az új év első hónapja — mint minden területen — az üzemegészségügyben is az elmúlt év munkájának összegzése, a kitűzött feladatok elvégzésének mérlegelése, s egyben felkészülés az 1983. évre, meghatározva további feladatainkat, terveinket, dolgozóink jobb egészségügyi ellátása érdekében. Az 1982. évben 11 676 dolgozó jelent meg az üzemi rendelőben (1489-el több, mint 1981-ben!) Ebből 100 fő munkába lépés előtti alkalmassági vizsgálat céljából, 889 fő szűrővizsgálaton (rákszűrés, májszűrés, megváltozott munkakörülmények miatt végzett vizsgálatokon, hallásvizsgálaton, stb.) Idült megbetegedésben (— ízületi betegség, gyomor-, bélbetegség, szív, keringési rendszer betegsége, stb. —) szenvedő dolgozóink, az elmúlt évben is rendszeres ellenőrzés alatt álltak, a „118 gondozottunk”, mintegy 392 alkalommal jelent meg az orvosi rendelőben, egészségi állapotának ellenőrzése céljából. Az összforgalomhoz viszonyítva, elenyészően kevés volt (78 fő!) az ún. „sürgősségi esetek” száma, mely alatt a balesetes (14 fő) és rosszullétes (64 fő) dolgozók ellátását értjük. Egyéb vizsgálat, gyógykezelés (rövidhullám, rolitron kezelés, injekciós kezelés, stb.) és gyógyszeríratás céljából, mintegy 10195-en jelentek meg a rendelőben, az 1981. évi 8606 fővel szemben Sajnálatosan növekedett a keresőképtelen betegek száma, amíg az 1981. évben 1109 dolgozó vált hosszabb, rövidebb időre keresőképtelenné, addig 1982-ben 1337 fő volt a táppénzre vettek száma. Ennek megfelelően emelkedett a betegség matt kiesett napok száma is, ami 1981-ben 15 267, 1982-ben már 16 901 nap volt. A keresőképtelenséget okozó megbetegedések között első helyen állnak a meghűléses betegségek és az ízületi bántalmak. Az ízületi betegségek okozta munkakiesések számát megkíséreltük csökkenteni, különböző fizikotherápiás — kénes fürdő, rövidhullám és rolitron — kezelések alkalmazásával, de a kezdeti biztató eredmények ellenére, nem tudtuk elérni betegeink munkaképességének szintentartását. Ehhez kétségtelenül hozzájárult az a tény, hogy dolgozóink jelentős része későn jelentkezik panaszával s ilyenkor már csak tartós gyógyszeres kezelés és hosszabb-rövidebb pihenés segíthet munkaképességének helyreállításában. Az üzemorvosi rendelő nagy betegforgalma mellett, nem kis gondot jelent a megelőzés („preventív munka”) szervezettségének megvalósítása, egyes betegségek kialakulásának, még időben történő felismeréssel való megelőzése. Ezt a cél szolgálják a különböző szűrővizsgálatok. Az elmúlt évben nőgyógyászati és májszűrést szerveztünk, a megyei kórház szakorvosainak bevonásával. A megvizsgált 181 dolgozó közül 12 fő rendszeres szakorvosi gondozás, ellenőrzés alatt áll, 37 dolgozónál jelenleg „csak” gyógyszeres kezelésre van szükség. Feladatainkhoz tartozik dolgozóink egészségnevelése, felvilágosító előadások tartása is. Témaválasztáskor, minden esetben igyekszünk figyelembe venni dolgozóink igényeit, valamint azt a tényt, hogy ha egy-egy megbetegedés vagy panasz, az átlagosnál nagyobb mértékben fordul elő rendeléseinken,, mint pl: fejfájásos panaszok, gyomor, és bélbetegek diéta problémái, stb. 1982-ben összesen hat felvilágosító előadást tartottunk: — „Gyomor- és bélbetegségek. Diétás tanácsok”. — „Fejfájásokról és gyógyszeres kezelésükről.” — „Gombás bőrbetegségek”— „Bőr- és szépségápolás”(KISZ-alapszervezet kérésére) — „Táppénzes betegeink jogai és kötelességei.” — „Szakképzett elsősegélynyújtók továbbképzése.” Végül szükségesnek tartom, hogy említést tegyek azokról a terveinkről, amit 1982-ben nem tudtunk megvalósítani. Első helyen említem a „Rizikó-klub” beindítását, ami az egyedi adatlapok sokszorosítási problémái miatt nem valósulhatott meg az elmúlt évben. Nem sikerült megvalósítani a „rokkant nyugdíjasaink” találkozóját, illetve meghívásainkra csak négyen jelentek meg a tizenhét meghívottból. Meggyőződésem, hogy a találkozó sikere szervezési hiányosságon múlott és nem az érdektelenség tartotta távol dolgozóinkat. Ugyancsak a rossz szervezés hiúsította meg a KISZ-es fiatalok kérésére — „Napfény és egészség” c. — tervezett előadást, mely hallgatóság hiányában nem lett megtartva, Összegezve az üzemegészségügyi munkánk 1982. évi tapasztalatait és szem előtt tartva dolgozóink magasabb szintű egészségügyi ellátásának szükségességét, készítettük el az 1983. évi munkatervünket, melyben igen nagy jelentőséget tulajdonítunk a preventív (megelőző) tevékenységnek. További szűrővizsgálatokat szerveztünk, ilyen pl. az orthoped szakorvos bevonásával tervezett vizsgálat, mely során „kiszűrjük” azokat a dolgozókat, akiknél bokasüllyedés vagy egyéb, ízületi panaszokat kiváltó csontrendszeri elváltozás észlelhető. A szükséges gyógyászati segédeszköz (lúdtalpbetét, gumiharisnya, stb.) a vizsgálatot követően, a helyszínen kerül felírásra. Szemészeti szűrést elsősorban, a mesterséges megvilágításban dolgozók szemészeti problémájának korai felismerése céljából tervezzük- Ez évben is lesz nőgyógyászati szűrés- Beütemeztük a vezető beosztásban lévő dolgozók általános szűrővizsgálatát, különös tekintettel a stressz-hatásra, mint rizikófaktorra- 1983-tól a nappali tagozatos szakmunkástanulók tantervében szerepel az elsősegélynyújtás, amit szakképzett üzemi ápolónőink fognak oktatni." Kísérleti jelleggel bevezettük a munkahelyi testnevelést, egyelőre a kézi szivargyártás és -csomagolás dolgozóinál. Erre vonatkozó tapasztalatainkról a későbbiek során beszámolunk. Ez évre tervezett egészségnevelő, felvilágosító előadásaink témaválasztásánál ismételten figyelembe vettük dolgozóink kérését: — „A cukorbetegségről” (az érintett dolgozók kérésére) — „Csak nőknek! Bizalmasan négyszemközt” — „Ismételten, a fogamzásgátlásról”. — „öngyógyítás, túlzott gyógyszerfogyasztás”. (Fimvetítéssel egyebekötve.) „A serdülőkor problémáiról” címmel, a szakmunkástanulóknak tartunk előadást. Végül, de nem utolsósorban, meg kell említenünk, hogy egészségnevelési szándékkal vezetjük be, ez évben a gyári újságban az „Orvos válaszol” c- rovatot Tervünk szerint, amennyiben egy-egy kérdés többeket érint, úgy azt „klubszerű beszélgetés” keretein belül részletesebben megvitatjuk. A fent elmondottakban — a teljesség igénye nélkül — igyekeztem röviden összegezni az üzemegészségügy 1982. évi munkáját, és ismertetni dolgozóinkkal az 1983. évre tervezett feladatainkat. Dr. Bírta Éva üzemorvos 2 DOHÁNYGYÁR Az SZB tárgyalta A vállalat szakszervezeti bizottsága január végi ülésén több fontos napirendet tárgyalt. — beszámoló hangzott el az 1982. évi gazdálkodásról. — A vállalat gazdasági vezetőinek elmúlt évi munkáját is véleményezte a szakszervezeti testület. — Előterjesztésre, és megvitatásra kerültek az 1983. évi termelési-gazdálkodási terv és a személyi jövedelmek növelésének lehetőségeit bemutató tervvariációk. Majd a szakszervezet elmúlt évi munkájának értékelése, valamint az SZB és a "Bizalmi Testület 1983. I. f.évi ülésrendjének anyagát vitatták meg a résztvevők. A szakszervezeti bizottság ülésén részt vett Szabó Béla, az ÉDOSZ megyebizottság titkára és Bukta Tibor, az SZMT elnökségének tagja. A résztvevők érdeklődésének középpontjába az 1983. évi tervjavaslat került. Ez természetes is, hiszen mindenkit rendkívül érdekel, hogy az egyre nehezebbé váló gazdálkodási körülmények között vállalatunk hogyan tarthatná meg eddigi jó pozícióját, mik a tennivalók, s a gazdálkodás személyi és tárgyi feltételei mennyiben felelnek meg a feladatoknak. Az kétségtelen tény, hogy az 1983 január 1-től bevezetett béres keresetszabályozás vállalatunkat is kedvezőtlenül érinti. A vállalati tervjavaslat előterjesztői jól illusztrálva mutatták be a jövedelemnövekmény különböző variációit és az ezekért fizetendő adókat, így viszonylag minden résztvevő könnyen kiválaszthatta azt a változatot, amely mind a dolgozók, mind a vállalat érdekeinek megfelel. A szakszervezeti bizottság a tervjavaslatot elfogadta és letette a voksot az érdekeltségi alapterv II-es variációja mellett, ami azt jelenti, hogy az idei 3 millió Ft-os részesedési alapképzéssel szemben az 1983. évi nyereség után (1984. februárban) 4 millió Ft-os részesedési alapképzést javasol, amely a jövedelemnövekedést mintegy 2,1%-kal javítja. Szabó Béla megyebizottsági titkár minden élelmiszeripari vállalat számára követésre méltónak minősítette a vállalati tervjavaslat előterjesztésének és megvitatásának , nálunk tapasztalt módszerét. Elismeréssel szólt a vállalatnál folyó szakszervezeti munkáról, de egyben azt is kifejezte, hogy ezen a vonalon nem éltünk mindig a meglévő lehetőségekkel. Bukta Tibor az SZMT elnökség nevében mondott köszönetet az elmúlt évben végzett munkáért. Mint mondta, számára is nagyon érdekes és hasznos volt amit itt hallott és látott, s úgy ítélte meg, hogy ezt a közgazdasági szemléletet kellene mindenhol meghonosítani a szakszervezeti munkában. A hosszúra nyúlt ülés résztvevői felelősséggel döntöttek minden kérdésben, és javasolták a bizalmi testületnek az általuk megvitatott napirendek elfogadását, (amelyre február 10-én kerül sor), ezt követően pedig agitációt és példamutató munkát a tervcélok maradéktalan megvalósítása érdekében. — B — Magyar találmányok Manapság egyre több szó esik Magyarország „szellemi” exportjáról. Futótűzként terjed hazánkban a „feltalálni Vágyás”. Rubik Ernő s társai sikerein felbuzdulva sokakban ébred a vágy, hátha ő lesz a következő. Ma már az információk fantasztikus méreteket öltenek. A közepes, de még a rendkívüli képességgel rendelkezők sem tudják nyomon követni a rengeteg találmányt, melyek abban különböznek elődjeiktől, hogy tökéletesebbek, vagy valami új, eddig soha nem látott, hallott dolgot tartalmaznak. Az ipari forradalom óriási lendületet adott az emberiség fejlődésének. Annak ellenére, hogy a kutatások megfelelő eszközök híján igen mostoha körülmények között folytak, meglehetősen sok találmány született. A következő számunkban induló sorozat magyar találmányokat mutat be. D brigádélet eseményei A szocialista brigádéletnek mozgalmas időszaka volt a januári hónapban. Ilyenkor készülnek az előző évi vállalások értékelései. Nagy lendületet vesz a naplóírás és a csinosítás. Az évközben sebtében megtett bejegyzések mellé most fotók, rajzok, képek kerülnek. A brigád „apraja nagyja” készül a brigádmunkát értékelő gyűlésre, és készülnek az 1983. évi vállalások is. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy a brigádok tevékenysége kampányjellegű lenne. Egész évi folyamatos komoly munka az előzménye ennek a mozgalmas néhány hétnek. Az értékelő brigádgyűlésekre január 15—31. között került sor. A vállalat 48 szocialista brigádja adott számot munkájáról, elért eredményeikről, de önkritikusan szóltak az előfordult hibákról, hiányosságokról is. Kritikusan a környezetükben tapasztaltakról. A brigádbeszámolókat hallgatva, az elmúlt évben végzett munkát értékelve azt mondhatjuk, előrelépés volt tapasztalható a brigádéletben. Nem olyan látványos mint az „őskorban”, 15-20 évvel ezelőtt, de most már magas a szint, a mérce, amihez javulni nem csekély feladatot jelent. Általában el lehet mondani, ott, azokon a területeken jó színvonalú a brigádmozgalom tevékenysége, ahol a munkahelyi vezető is szívügyének tekinti ezt a kérdést. És az a technológiai területekre jellemző elsősorban. A brigádok munkáját a legtöbb vezető segíti és figyelemmel kíséri, de akadnak ellentétes esetek is, ahol sem évközben, sem az éves értékelő brigádgyűlésnél nem volt érdeklődés a brigád munkája iránt. Ilyen volt pl. a Kandó Kálmán szocialista brigád. Ezek szerencsére nem tipikusak, de egyáltalán nem lenne szabad előfordulniuk. A brigádok tagjai komolyan vették vállalt feladatukat, s azt legtöbb esetben becsülettel teljesítették is. Ez tükröződik a vállalat 1982. évben elért eredményeiben. Ezért is jöttek oly sokan össze. Ez is egy előrehaladás, hiszen néhány éve még komoly agitációt kívánt ennek elérése is. A brigádgyűlések tartalmilag értékesek, rendezésükben pedig legtöbb helyen ünnepélyesek és hangulatosak voltak. A jókedv, a kulturált szórakozás, a baráti beszélgetések, a kedves élcelődések, egy-egy nagy család benyomását keltették. Az év hosszú kemény hétköznapjai után jól esett ez a kis ünneplés, az összetartozás érzésének erősítése. Szükség is van erre, hiszen a szocialista brigádokra 1983- ban is igen komoly feladatok várnak.—bm— Táplálkozástudományi adatbank Az NDK Tudományos Akadémiájának fontos intézménye a 35 évvel ezelőtt alapított Postdam-Rehbrükkében működő Központi Táplálkozástudományi Intézet. A II. világháború után elsősorban az élelmiszerhiány leküzdése volt a feladata. Azt kutatták, hogy a meglévő anyagokkal, eszközökkel hogyan lehet az ember számára legszükségesebb, alapvető cikkeket előállítani és a fogyasztókhoz juttatni. E feladat végrehajtásában élenjárt az Intézet.Ma viszont a 29-ről félezerre növekedett létszámmal a kutatóintézet munkatársai azon fáradoznak, hogy elméleti és gyakorlati munkásságukkal a túltápláltságból eredő károsodások, megbetegedések megelőzéséhez segítsék hozzá a lakosságot. Az élelmiszerek tartalmi összetevőit, szabványait ez a potsdam-rehbrückei intézet dolgozza ki az egész országra kiterjedően. Az intézet orvosai, biológusai, vegyészei, fizikusai, közgazdái, szociológusai, mérnökei és más szakemberei a kormányszervek, hivatalos intézmények egész sorával tartanak eközben kapcsolatot. Egyik fő kutatási területük arra irányul, hogy az élelmiszerekben található felesleges vagy éppen káros anyagok elleni védelem széleskörű alapjait megteremtsék. Eddigi eredményeikből ajánlásokat dolgoznak ki az illetékes szervek számára. Figyelemre méltóak az intézmény eddigi gyakorlati eredményei is. A kyritzi gyárral közösen fejlesztették ki a diétás élelmiszerek előállításához szükséges keményítőfajtát, amelyet ma már nagyüzemi módszerekkel állítanak elő. Érdemes megemlíteni a Gabonakutató és Sütőipari Kombináttal közös tevékenységüket is. Kukoricából és rizsből készítettek egy különleges lisztfajtát, amelyből olyan gyógykenyeret sütnek, amit veszély nélkül fogyaszthat az NDK-ban élő mintegy háromezer lisztérzékeny gyerek. A bébiételek és -italok, a kalóriaszegény diétás cikkek egész sorának tömeggyártását is ők készítették elő. Nemcsak maguk újítanak, de szívesen veszik át más országok táplálkozástudományi intézményeinek is a gyakorlatát, eredményeit. Jelenleg 21 együttműködési szerződés alapján a szocialista országok hasonló intézeteivel kooperálnak. A közös munka eredményeit adatbank őrzi, amelynek tartalma minden hazai — sőt külföldi — gyárnak és intézetnek a rendelkezésére áll.