Egri Dohánygyár, 1986 (15. évfolyam, 1. szám)
1986-01-01 / 1. szám
AZ EGRI DOHÁNYGYÁR LAPJA XV. évfolyam, 1. szám A*A. i.3* rOBINT 1986. január he Összevont párttaggyűlésekről jelentjük Vállalatunk pártéletében fontos eseményként zajlottak le az elmúlt napokban az éves munkát értékelő taggyűlések. A taggyűléseket a jó politikai légkör és a bizakodó hangnem jellemezte. A beszámolók színvonalasak voltak, a párttagságból aktív vitakészséget váltott ki. A taggyűlések munkájában részt vettek a felsőbb pártszervek képviselői is. A taggyűléseket megelőzték a személyes elbeszélgetések, pártcsoport-értekezletek, vezetőségi ülések. A párttagság nyíltan és őszintén mondott véleményt, és többségében a közös célokat fogalmazták meg. A beszámolók felhívták a figyelmet arra, hogy az 1985- ös év hazánk, népünk, pártunk életében jelentős mérföldkő. Ez alkalmat adott arra, hogy áttekintsék a megtett nehéz utat, értékeljék az út egy-egy állomását, a hibákból levonják a helyes következtetéseket, de örüljenek vívmányaiknak, eredményeiknek. Az éves munkát értékelő beszámolók és a munkát értékelő minősítések összhangban voltak a párttagság véleményével. Föltárták a gyöngeségeket, hiányosságokat; kritikusak, önkritikusak voltak. Foglalkoztak a gazdasági eredményeinkkel, melynek összegzéseként megállapították, hogy az 1985-ös gazdasági évben kimagasló eredményt könyvelhet el az Egri Dohánygyár magának. Eredményeink lehetővé tették, hogy 1985. évben — minden korábbi évet meghaladóan — dolgozóink keresete 18—19%-kal növekedett. Az egy főre jutó átlagbér megközelíti a 70 ezer forintot, az átlagkeresetek pedig megközelítik a 73 ezer forintot. Megfogalmazódtak az 1986- os gazdálkodási év feladatai, nehézségei, a közgazdasági szabályozó rendszer további szigorítása, módosulása, a kormányzat intézkedése az infláció csökkenése érdekében, a kitűzött célok elérésében a párttagság szerepe, politikai kiállásai. A beszámolók összegezték a párt belső életével összefüggő feladatokat, a kialakított munkamódszert, munkastílust, az alapszervezetek és a pártvezetőség munkáját, az elbeszélgetések, a pártcsoport-értekezletek tapasztalatait. Továbbá az ideológiai és propagandamunkát, a tömegszervezetben folyó tevékenységet . A párttagság megerősítette és támogatta a gazdasági vezetés törekvését a gazdálkodás minőségi tényezőinek kibontakozása, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. — Az volt a törekvés, hogy minden esetben érződjön a közös felelősség, a problémák feltárásával a segíteni akarás. — Támogatta a megváltozott körülményeknek jobban megfelelő szervezeti korszerűsítéseket. Az ezzel kapcsolatos kádercseréket mindenkor az elvszerűség jellemezte. A párttagság aktívan fejtette ki véleményét, kritikai észrevételét, javaslatát a beszámolót megelőző személyes elbeszélgetéseken, pártcsoport-értekezleteken. Az elbeszélgetések tapasztalataiból leszűrhető, hogy a párttagság kész az értékalkotó munka fokozásával a célok megvalósítására. Az alapszervezetek vezetőségei a pártmunka sajátos eszközeivel kísérték figyelemmel a területük tevékenységét, kértek és kaptak tájékoztatást a gazdasági és tömegszervezeti munkáról. A beszámoltatásokra az elvtársi segítőkészség volt a jellemző. — Megállapítást nyert az is, hogy a pártcsoportokban rejlő lehetőségeket a jövőben jobban ki kell használni Meg kell beszélni a vitás kérdéseket, fel kell készülni arra, hogy a pártonkívüli dolgozók egyegy felvetésére meggyőző választ tudjanak adni. A taggyűléseken az aktivitás és a vitakészség növekedjen. A beszámolók ráirányították a figyelmet arra, hogy az ideológiai, propaganda- és agitációs munka is döntően a gazdasági feladatok megoldását és a tudatformálást szolgálta. Igyekeztek a valóságot reálisan bemutatni, erejükhöz képest választ adni a felmerült új kérdésekre, segítette a párttagságot az előrehaladást segítő új gondolatok befogadására. — Az összegzésekből tükröződik, hogy mind a VT- tagok, mind a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak és a SZB tagjainak választásánál is felfokozott érdeklődés volt tapasztalható. A bizalmiak, főbizalmiak, a szakszervezeti tisztségviselők egyre jobban érzik felelősségüket, egyre jobban érződik a törekvésük, hogy megértsék a vállalati gazdálkodás összefüggéseit. Érződik az a törekvés, hogy megfelelő ismeretekhez jussanak ahhoz, hogy érvelni, agitálni tudjanak munkatársaik körében. Annak a jelei is mutatkoznak, hogy a szűk csoportérdekeken túl érzékelik a vállalat egészének érdekeit. — A KISZ-bizottság és a tagság eredményes munkát végzett a termelést segítő mozgalmakban, a kommunista műszakok, társadalmi munkák szervezésében. Társadalmi munkát nemcsak vállalaton belül végeznek, hanem szociális otthonban, úttörőtáborban, általános iskolákban. Po(Folytatás a 2. oldalon) Új év — új feladatok A gazdaságirányítási rend korszerűsítésének gyakorlati megvalósítása következtében vállalatunk 1980. július 1-től önálló gazdasági egységként tevékenykedik. Élve az önállóság lehetőségeivel, a gazdasági munka hatékonyságát kifejező vállalati eredmény évről évre növekedett és 1985-ben eléri a 154 millió Ft-ot. Ez a növekedés igen jelentős, ha arra gondolunk, hogy 1980-ban a vállalati eredmény 47 millió forint volt. Emeli a mutató értékét az is, hogy vállalatunk termelése — figyelembe véve a belföldi fogyasztói igényeket — mennyiségben nem növekedett. A vállalati eredmény növelésének forrása elsősorban a termékösszetétel változásában és a belső tartalékok feltárásában határozható meg. 1985 más szempontból is jelentős volt vállalatunk életében, hiszen március 29-én alakult meg a Vállalati Tanács, melynek feladata, hogy valamennyi, a vállalat számára jelentős kérdésben testületi döntést hozzon. Vállalatunk sikeres fejlődése valamennyi, a vállalatnál dolgozó ember számára érezhető eredményeket hozott, és ezt markánsan jellemzi az egy főre jutó jövedelmek alakulása. Amíg 1980-ban ez alig haladta meg a 40 eFt-ot, addig 1985-ben az egy főre jutó jövedelem átlaga 70 eFt fölé került. Sikeres évet és sikeres középtávú tervidőszakot zártunk. Minden számvetés, egy-egy időszak lezárása egyúttal a következő évre, évekre történő felkészülést is jelenti. Feladataink meghatározásánál az alábbiakból kell tóindulni: 1. Hazánkban várhatóan a következő években csokiken a cigarettafogyasztás, elsősorban azon szomorú tény miatt, hogy a lakosság száma csökken. Nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a cigarettafogyasztás másodsorban a dohányzás elleni propaganda hatása miatt is csökkenni fog. 2. Az ország helyzetéből kiindulva a gazdasági szabályozórendszer szigorodása várható, melynek következményeként már 1986-ban a vállalat általános nyereségadója 35%-ról 40%-ra növekszik. 3. Az előrejelzések szerint a termelésünkhöz szükséges néhány anyag ára emelkedik és ennek termelői árban történő kompenzálására nem lesz módunk (várhatóan emelkedik a báziskeverék és a különböző papíranyagok ára). A felsorolt három tényező természetesen kedvezőtlen hatással lesz a vállalati eredmény alakulására, és ebben a helyzetben a vállalat vezetésének alapvető feladata, hogy olyan, a vállalat munkájának hatékonyságát növelő intézkedéseket tegyen, amelyek a további években, és így 1986- ban is biztosítékot nyújtanak a vállalat fejlődésére, a vállalatnál dolgozó emberek keresetének növelésére. Ilyen intézkedések a következők: 1. összhangban a kormány anyagmegtakarítási és hulladékfeldolgozási programjával, 1986 elején egy, a kocsányvonal korszerűsítését célzó, mintegy 70 millió Ft beruházási költséggel járó fejlesztést hajtunk végre, amelynek eredményeként várhatóan évi 30 millió forinttal csökkenthetjük a dohányfelhasználási költségeket. 2. A termelés mennyiségi csökkenésének ellensúlyozása érdekében tovább keressük a cigerattaexporttal összefüggő lehetőségeket, és ennek megfelelően olyan tervvariánsokat dolgozunk ki, amelyek ezt figyelembe veszik. Természetesen a cigarettaexport a termelés mennyiségének fokozása mellett jelentős hatással van a vállalati eredmény alakulására is, és ezzel együtt gépek és berendezések megvásárlását is biztosítja. 3. A lehetséges mértékben csökkentjük a termeléssel összefüggő költségeinket (pl. karbantartási költségeket), és valamennyi területen szigorúbb költséggazdálkodást valósítunk meg. Ezzel párhuzamosan kutatjuk a további belső tartalékokat, és azok kiaknázásának módjait. Úgy gondolom, hogy az előzőekben megfogalmazott program is bizonyítja azt a törekvést, amely a változó körülményekre való ésszerű reagálást jelenti vállalatunk részéről. Természetesen e feladatok végrehajtásában meghatározó szerep jut a munkát végző emberek számára a mindennapi feladatok pontos végrehajtásában, illetve a tervezés, az új megoldások keresése, az alkotás területén is. Vállalatunk helyzete és e helyzetből adódó feladatok meghatározása egyértelmű mindnyájunk előtt. E feladatok megoldásához kérem valamennyi munkatársam hathatós segítségét és ennek reményében kívánok mindenkinek boldog új évet, nagyon jó egészséget és töretlen munkakedvet. Dr. Domán László igazgató