Egri Egyházmegyei Közlöny, 1876 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1876-05-16 / 10. szám

T nyolczadik évfolyam. 10. szám. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Megjelenik : minden hó 1-én és 16-án 1 ivén. Eger, 1876. Május 16. Az előfizetési díj és a lapot érdeklő minden közlemény e czim alatt. Előfizetés: „Az fögri Egyházmegyei Közlöny szerkesztőségének Egerben, a papnő- Egész évre 2 m. verdében“ küldendők. *él evre 1 *rf' Tartalom : Néhány észrevétel Büchner ,,Istenfogalom“ czimű­ munkájára. — B. e. Perger János kassai püspök beszéde, melylyel a kassai nép­nevelési és közoktatási ügyben egybehívott vegyes értekezletet megnyitotta. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. — Vegyesek. Néhány észrevétel Büchner „Istenfo­galom“ czimű munkájára. (Folytatás.) Vagy tekintsük az öröklétű erőt. Általán véve két erőt különböztetünk meg, u. m. a holt vagy teszerőt és a működő vagy élőerőt. Magá­ban véve minden erő holt , és hogy működővé legyen, valamely élő-erőre van szüksége , mely azt megindítsa. Ha már most fel is ves­szük, hogy az erő és anyag valamely határozatlan ál­lapotban örök időktől fogva létezett , mit ért volna az, ha egy más, élő-erő e, benn rejlő holt testerőt működésre nem indítja? ]) Hisz' akkor az anyag miként most, úgy mindvégig ugyanazon ős, határozatlan állapotban volna és maradna, melyben öröktől fogva létezett. És ha csakugyan igy maradt volna, akkor igenis mondhatnék, hogy örökléttel bir ; de épen azért, mivel folyton változik, működik és fejlődik, sem az anyag, sem az erő nem lehetnek kezdetnélküliek. És így a kezdetnélküli anyag örökmozgása n­e­m csak megfoghatatlan, de észszerűleg lehetetlen. Továbbá az ész követelése szerint azon lény­nek, mely létének okát önmagában leírja , szük­ségesnek is kell lenni, mi a nemlétezésnek még gondolatát is kizárja , és változatlannak, mi a függetlenség és örökkévalóság próbaköve. Ugy­e, megvannak e tulajdonok az anyagban ? Olyan szükséges-e az anyag, mint pl. Isten, kit ha egy­szer létezőnek elismertünk, nem létezőnek nem is gondolhatunk ? E tulajdonnal aligha föl le­hetne az anyagot ruházni. Mert, noha valóban létezik, mégis minden nehézség nélkül gondol­hatjuk nem létezőnek : a térben, hol most léte­zik, és úgy hiányozhatnék is. Ezt csak végte­len lényről nem lehet gondolnunk. Ámde a világ, mint egész , korlátolt részekből állván, nem lehet végnélküli, mert a végtelen véges ré­szekre nem osztható. — De talán változatlan ? Még kevésbbé. Avagy mi egyéb a világ, mint tünékeny, esetleges dolgok tömege ; mint szünet­­nélkül kölcsönözött, szünet nélkül visszaadott lét­nek jövet-menete függetlenség és nyugalom nél­kül. 2) Íme tehát az anyag korántsem bir ama tu­lajdonokkal, melyeket az ész az öröklét föltéte­leiül szab. Innét van aztán, hogy maga az „Is­tenfogalom“ szerzője is belátva talán érveinek elégtelenségét, — mi fény helyett csak árnyat, meggyőződés helyett pedig kétkedést szülhet — a megoldhatlan kérdések egész halmazát intézi olvasóihoz, csakhogy általuk sem a maga részére, sem ellenünk mit sem bizonyít. így pl. midőn azt kérdi : „ha Isten, mint oly tökéletes lény ma­gamagát teremthette , miért ne teh­ette volna ugyanezt egy oly tökélytelen lény, minő a világ?“ — mintha csak azt kérdezné valaki : miért nem tehetik azt a hegyek, hogy könyök-kedvök sze­rint egyik országból a másikba vándorolhassa­­sanak , mint az emberek ? Vagy, midőn azon tűnődik : „várjon Isten, miután egy örökkévaló­ságig pihent, és emellett jól érezte magát, mi által indíttatott a világ teremtésére és vájjon mit mivelt az előtt?“ — mit lehetne mást válaszolni, mint : vagy az ily bölcsek tudományát bámulta, vagy pedig mint Luther megjegyzi : „Az erdő­ben ülve vesszőket nyesett megbüntetendő azok­kal oly haszontalan kérdőket, minőknek ön is egyike. “ Azon kérdésre pedig, ha Isten a genesis szerint a világot bizonyos, határozott időpontban önmagából teremtette, hogyan keletkezhetett anyag a szellemből ? megjegyezzük, hogy Isten a vilá­got nem is önmagából, hanem semmiből terem­­ i) König Arthur: Term, érvek Isten létéről. 2) Nicolas: „A kereszténység bölcsészeti tanulmá­nyozása.“

Next