Egri Egyházmegyei Közlöny, 1876 (8. évfolyam, 1-24. szám)
1876-05-16 / 10. szám
T nyolczadik évfolyam. 10. szám. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Megjelenik : minden hó 1-én és 16-án 1 ivén. Eger, 1876. Május 16. Az előfizetési díj és a lapot érdeklő minden közlemény e czim alatt. Előfizetés: „Az fögri Egyházmegyei Közlöny szerkesztőségének Egerben, a papnő- Egész évre 2 m. verdében“ küldendők. *él evre 1 *rf' Tartalom : Néhány észrevétel Büchner ,,Istenfogalom“ czimű munkájára. — B. e. Perger János kassai püspök beszéde, melylyel a kassai népnevelési és közoktatási ügyben egybehívott vegyes értekezletet megnyitotta. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. — Vegyesek. Néhány észrevétel Büchner „Istenfogalom“ czimű munkájára. (Folytatás.) Vagy tekintsük az öröklétű erőt. Általán véve két erőt különböztetünk meg, u. m. a holt vagy teszerőt és a működő vagy élőerőt. Magában véve minden erő holt , és hogy működővé legyen, valamely élő-erőre van szüksége , mely azt megindítsa. Ha már most fel is vesszük, hogy az erő és anyag valamely határozatlan állapotban örök időktől fogva létezett , mit ért volna az, ha egy más, élő-erő e, benn rejlő holt testerőt működésre nem indítja? ]) Hisz' akkor az anyag miként most, úgy mindvégig ugyanazon ős, határozatlan állapotban volna és maradna, melyben öröktől fogva létezett. És ha csakugyan igy maradt volna, akkor igenis mondhatnék, hogy örökléttel bir ; de épen azért, mivel folyton változik, működik és fejlődik, sem az anyag, sem az erő nem lehetnek kezdetnélküliek. És így a kezdetnélküli anyag örökmozgása nem csak megfoghatatlan, de észszerűleg lehetetlen. Továbbá az ész követelése szerint azon lénynek, mely létének okát önmagában leírja , szükségesnek is kell lenni, mi a nemlétezésnek még gondolatát is kizárja , és változatlannak, mi a függetlenség és örökkévalóság próbaköve. Ugye, megvannak e tulajdonok az anyagban ? Olyan szükséges-e az anyag, mint pl. Isten, kit ha egyszer létezőnek elismertünk, nem létezőnek nem is gondolhatunk ? E tulajdonnal aligha föl lehetne az anyagot ruházni. Mert, noha valóban létezik, mégis minden nehézség nélkül gondolhatjuk nem létezőnek : a térben, hol most létezik, és úgy hiányozhatnék is. Ezt csak végtelen lényről nem lehet gondolnunk. Ámde a világ, mint egész , korlátolt részekből állván, nem lehet végnélküli, mert a végtelen véges részekre nem osztható. — De talán változatlan ? Még kevésbbé. Avagy mi egyéb a világ, mint tünékeny, esetleges dolgok tömege ; mint szünetnélkül kölcsönözött, szünet nélkül visszaadott létnek jövet-menete függetlenség és nyugalom nélkül. 2) Íme tehát az anyag korántsem bir ama tulajdonokkal, melyeket az ész az öröklét föltételeiül szab. Innét van aztán, hogy maga az „Istenfogalom“ szerzője is belátva talán érveinek elégtelenségét, — mi fény helyett csak árnyat, meggyőződés helyett pedig kétkedést szülhet — a megoldhatlan kérdések egész halmazát intézi olvasóihoz, csakhogy általuk sem a maga részére, sem ellenünk mit sem bizonyít. így pl. midőn azt kérdi : „ha Isten, mint oly tökéletes lény magamagát teremthette , miért ne tehette volna ugyanezt egy oly tökélytelen lény, minő a világ?“ — mintha csak azt kérdezné valaki : miért nem tehetik azt a hegyek, hogy könyök-kedvök szerint egyik országból a másikba vándorolhassasanak , mint az emberek ? Vagy, midőn azon tűnődik : „várjon Isten, miután egy örökkévalóságig pihent, és emellett jól érezte magát, mi által indíttatott a világ teremtésére és vájjon mit mivelt az előtt?“ — mit lehetne mást válaszolni, mint : vagy az ily bölcsek tudományát bámulta, vagy pedig mint Luther megjegyzi : „Az erdőben ülve vesszőket nyesett megbüntetendő azokkal oly haszontalan kérdőket, minőknek ön is egyike. “ Azon kérdésre pedig, ha Isten a genesis szerint a világot bizonyos, határozott időpontban önmagából teremtette, hogyan keletkezhetett anyag a szellemből ? megjegyezzük, hogy Isten a világot nem is önmagából, hanem semmiből terem i) König Arthur: Term, érvek Isten létéről. 2) Nicolas: „A kereszténység bölcsészeti tanulmányozása.“