Egri Egyházmegyei Közlöny, 1895 (27. évfolyam, 2-24. szám)

1895-01-16 / 2. szám

Eger, 1895. január 16. Huszonheteik évfolyam. Tartalom: Főpásztori körlevél. — Moab és Izrael. — Az iskolai gy­ermekjátékok és egyes népszokásokról. — Irodalom. — Egyház­megyénk és hitélete köréből. 2. szám. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Megjelenik: Az előfizetési dij és a lapot érdeklő minden közlemény e czim FiRfizotá«­16-án legalább alatt: Az Egri Egyházmegyei Közlöny szerkesztosegenek Egerbe, a kgesz evre 2 fit. 1 ivén­ j Lyceumba küldendők. L Főpásztori körlevél. (Érsekünk­­ Excellenciája újévi latin körlevelének fordítása.) fegyzei magyar püspöki kar múlt évi deczember hó 19-én Budapesten tartott tanácskozmányá­­ban a kormányzata alatt álló papsághoz teljesen azonos tartalmú és szövegű fő­pásztori levél kibocsátását határozta el, hogy ekképp az annyifélét fenyegető bajok közepest egységes irány­elvekkel, egységes érvekkel, egységes beszédmód­dal, s a lelkek java iránti egységes buzgalom­mal tájékoztassa a papságot hivatása minden ága­zatában. E főpásztori levelet, a kidolgozásával megbízott öttagú küldöttség elkészítvén s az or­szág prímása nekem is megkü­ldvén, ezennel szó­­szerint közlöm : Az uj év küszöbén,a­ melyet Isten jóvoltából átléptünk, üdvözléstekre kelve, lelkünk — a mi az ország egész­­ püspöki kara szándékának meg­felel — Titeket és a Ti gondjaitokra bízott hí­veket , aggodalmaink és fájdalmaink közepette, melyek az idők kedvezőtlen fordulása következ­tében mindnyájunkat nyomnak, vigasztalni és bá­torítani kívánkozik az Urban s egyúttal vigasz­talódni is Tibennetek, a kölcsönös hit által, mely Tibennetek és bennünk vagyon.* 2) Nem ismeretlen előttetek, Tisztelendő Test­vérek és Szeretett Fiúk, — hogy más bajokat, melyek sziveinket szorongattatásokkal és fájdal­makkal töltötték be, hallgatással mellőzzünk, — miszerint a polgárinak nevezett házasságról szóló törvény a múlt év deczember havának 18-án a tör­vénytárba felvétetett. Ti. TT. TT. és SzSz. FF., tudjátok, hogy mi, szemünk előtt tartva nagy hivatalunkat, melyet Isten ruházott ránk, a gon­doskodásnak és fáradságnak semmiféle nemét sem mulasztottuk el, hogy ez a nagy csapás nyájunk­tól, hazánktól távol maradjon. Tudjátok, hogy az Apostoli Királyhoz hódoló tisztelettel kérelmet nyújtottunk be, melyben előadtuk, hogy amaz intézkedések természete a katholikus hitre, az egyház jogaira nézve sérelmes, a trónra és a ha­zára nézve veszedelmes. Írtunk az ország kor­mányának is, és abban kiemeltük azokat a sérel­meket, melyekkel amaz intézkedés az Isten Szent Egyháza hitét és jogait illeti, és hogy mily ba­jok származnak abból a közálladalomra nézve, szintén kiemeltük. Tudjátok, hogy mi a Ti hozzátok és híveink­hez intézett levelekben mind nyilvánvalókká tet­tük azokat a sérelmeket, melyeket amaz intéz­kedés hitünk ellen, szabadságunk ellen. Egyhá­zunk ellen magában foglal, valamint azokat a veszélyeket és bajokat, melyekkel az a keresz­tény családot, az álladalom alapját, és magát az álladalom rendjét és jólétét nemcsak fenyegeti, de más nemzetek szomorú tapasztalása szerint, tényleg sújtja. Tudjátok, hogy mi az ország törvényhozó testületében, a Szent Egyházhoz híven ragaszkodó férfiak által támogattatva, buzgóságuk és fára­dozásuk által segíttetve, ama törvény ellen fel­emeltük szavunkat, s ellene beadtuk szavazatainkat. Sajnos, minden igyekezetünk, minden törek­vésünk kárba veszett, a remélt eredményt nem hozta meg. A mi kötelességünk most kiemelni a P A nuneit, püspöki kar közös pásztorlevele magyar szövegét a „Religió“-ból vettük. Szerk. 2) Hóm. 1, 12.

Next