Egri Ujság, 1915. július-december (22. évfolyam, 179-361. szám)

1915-07-01 / 179. szám

XXII. évfolyam. •v fel­v. 1915. julius 1, csütörtök. 179. szám. Előfizetési árak:­­ ^ POUTHEM NAPILAP évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — TM .n­üilow ^ '11­1 negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra és kiadóhivatal: Jókai Mór­ utca 6. szám Főszerkesztő: DR. SETÉT SÁNDOR. Fe«s «ktf . KALLAY MIKLÓS. . . , , bálbizottságok értesítései, köszönem­ Megyei és helyközi telefon­szám : 106. Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY­ TÁRSASÁG, vonitásai, felülfiz. nyugtázása 20 sorig. Hirdetési árak: □ cm­ként nyilték­ közlemények, birói ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árvei hirdetni. 8, magánváll, hirdetni. 5 fil­ lém­ 4 fillér. A győztes anyaföld. Eger, junius 30. A szabadságos katonával együtt, aki néhány hétre megválik a lövészároktól és a fronttól és a boldog pol­gári életet visszaidéző kalá­szok közé megy, — elhagy­juk mi is a háború dolgait és csak az aratással, a le­szedés előtt álló új élettel, új Isten áldással akarunk foglalkozni. Idejére sárgult éretté, fej­lődött ki a magyar gabona. Sokszor és sokfélekép tulaj­donítunk szimbolikus erőt az őstalajnak: azt képzeljük, mintha kérgében, lenn ér­­zésközösséget táplálna azok­kal, akik fölötte élnek, dol­goznak, akiknek a sorsa, léte, boldogulása ezzel a földdel össze van kötve. Mintha — így képzeljük el — ez a föld, ami ezeréves szülőnk tudta volna, hogy ki akarnak bennünket kop­laltatok Nosza, szaporábban csiráztatta magokká a ter­mést, hogy minél hamarabb legyen meg az új élet; előbb, mint amíg a tavalyi tartalék elfogy. Azért is korábban kellett készen lenni a ter­mésnek, hogy a kevesebb emberrel, aki most a mezei munkákhoz jut, több idő le­gyen a betakaráshoz, a csép­­léshez. „Jó termés legyen — aztán semmi baj!“ Ez az öreg mondás most lett klasszikus igazsággá. A kedvező mező­­gazdasági esemény szinte háttérbe szorítja a háború gondjait. A galíciai győze­lemmel szinte egy értékű a magyar termőföldnek ragyo­gó, évek óta nem tapasztalt diadala. A jó termés: más­kor csak a nemzeti vagyon­nak gyarapodását, az ország forgalmának élénk vérkerin­gését jelentette. Most azon­ban még valamit jelent, an­nak az ellentálló képesség­nek növekedését, hatványo­­zódását, amel­lyel a háború egy esztendeje után nyugod­tan, aggodalom nélkül vár­hatjuk a továbbiakat. Most csak az kell, hogy amit a föld­részül juttat, az­zal a magunk jóvoltára gaz­dálkodjunk. Azelőtt Európa éléskamrája voltunk; most ennek az Európának egy része ellenségünk nekünk, akik előtt zárva vannak a kapuink. És ha termésünk fölöslegéből Ausztriának és a szövetséges német biro­dalomnak juttatunk, a túl­nyomó része mégis magunk­nak jut, a magunk ellátására szolgál. Joggal megkövetel­hető tehát, hogy a termés elosztódásánál a gabona, a liszt, a kenyér olyan módon jusson el mindenkihez, hogy annak ára a bő termést ín­séges drágasággá ne változ­tassa. A maximális árak meg vannak állapítva. Magas, há­borús mértékkel,­­ de ha ezen felül semmi se növeli a drágulást, ezt még el lehet viselni. És nem szabad el­felejteni, hogy ezúttal a gaz­dag gabonatermésnek az ára egészen itt marad az ország­ban. Se léha fényűzés, se ferde spekuláció céljaira nem megy ki belőle semmi a külföldre. Hihető, hogy a gabonáért kapott pénz már nem fog elrejtőzni a szalma­zsákok alá, harisnyákba, fák tövébe. Hiszen az eddig el­rejtett pénz se igen bírja már a tétlenséget. És így az új termés ára — körülbelül három milliárd korona — a forgalomba jut s életet kelt azokba az iparágakba és ke­­reskedelmi vállalkozásokba, amelyek a háború kitörése óta még nem épültek föl bénaságukból. ... Az aratási szabadság­ról visszamennek a frontra a katonák. Fájni fog a k szától, a visszasóhajtott po­gári élettől újra megvált de a bucsuzás után cs; erősebb amelylyel lesz a harci köd az ellenség ; mennek. Meglátták annak e a földnek jóságát, gazda­ságát, szépségét, amelyet m kell védeniük és megtudt azt is, hogy az ő bátorság­­át és harckészségüket ország olyan hatalmas anya ereje segíti, amelyet soha lehet legyűrni. József Ferdinánd serege elérte Taneve magaslatot. Visszavert olasz támadás az Isonzónál. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, junius 30. A sajtóbadiszállásról jelentik: Az oroszok Gnila-Lipa mentén és Kamion! Strumilovánál az üldözéssel szemben némi ellen­állást fejtenek ki. Észak felé a szövetségesek előnyomulása nagyi előrehaladt. József Ferdinánd főherceg hadserege imm­t elérte a Tanév mélyedéstől fészakra emelked­ő magaslati vonal szélét Az Isonzó fronton az olaszok hosszas tüzérsé­g előkészítés után nagyszabású támadásba fogta melyet csapataink véresen visszavertek. Egyre hátrálnak az oroszok a 3u és Visztula közt. Feladták a Zavichost-Osarow-Sienno vonalat­­. Csapataink Zawichostot elfoglalták. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, junius 30 (Hivatalos jelentés.) Orosz hadszíntér: Keletgaliciában a Gnila-Lipánál, valamint Kamiont Strumilowa alatt a Bug mentén ránk nézve eredmény harcok vannak folyamatban.

Next