Egri Ujság, 1916. január-április (23. évfolyam, 1-120. szám)

1916-01-01 / 1. szám

EGRI U­J­SÁG 1916. január 1. Iíz alispán és a polgármesterek az u­­ssu­snáőfil. Bizalommal dolgozzunk és takarékoskodjunk. Interiu­ az alispánnal, Eger és Gyöngyös pol­gármesterei­vel. Eger, december 31. Arany János, az egyik versében­­ én sírásónak mondja az elmúló évet. A most elmúló év a sirásás virtuóza, világbajnoka volt, akinek­­ munkája a különböző harctereken olyan kemény próbára tette a mag­­yar erényeket, amilyent még a mi ezer éves történelmünk nem látott. S most, az új év küszöbén bát­­an mutathatjuk meg bajvívó fés­ünket, amelyet — bár meglátszanak újra az elmúlt év kegyetlen ököl­kapásainak nyomai, ellenségeinknek emmiféle fortélya, ereje megtörni sem tudott. Örök dicsőség és hála ezért mindazoknak, kik akár kint k különböző frontokon, akár itthon becsülettel vették ki részüket a haza édelméből. Az utóbbiak közül pedig a leg­­mélyebb elismerés illeti meg azokat,­­kik vezető állásaikban oly példá­­tla honszeretettel töltötték be fele­­ísségteljes vezérlő hivatásukat. Az Egri Újság munkatársa az uj v beköszöntése előtt fölkereste a vrmegye és annak két városa első sztviselőit, hogy nyilatkozataikat ikézje, az ó- és uj-esztendőről. Keg­evich Gyula grófnak, Heves­­ármegye főispánjának az ezen ál­­álomból mondott értékes szavait apunk élén közöljük. A vármegye­­ ötszeretetben álló első tisztviselője pedig, Mijzik Viktor alispán a következőkben nyilatkozott munka­­ársunk előtt. A diadalmasan kiállott megpróbál­­tatások esztendeje gazdag örökségül hagyja reánk a magunk erejében való megizmosodott bizalmat s a megvédett szent hazának boldog jövőjében való édes és jogos re­ménységet. A magyar nemzet áldo­zatkészsége szikrázó fénynyel állotta ki a tűzpróbát s örömmel mondha­tom, hogy Heves vármegye a haza oltárára áldozatot vivők között mint mindenkor, úgy most, a megpróbál­tatások e nehéz éveiben is, az első sorban volt. A vármegye közönsége méltó volt a harctereken világraszóló hősiesség­gel küzdő fiaink nagyságához, mert amíg sirató lelke ott szárnyalt a glóriás hőseink sirhantjai fölött, az alatt itthon, a városok és községek társadalma, nemes vetélkedéssel sie­tett kivennie részét minden nemzet­­védelmi akcióból. Az uj év kezdetén tehát a leg­nagyobb bizalommal nézhetek jövő elé annál is inkább, mert meg­­­győződtem arról, hogy a vármegye legnehezebb erőpróbája­ is csak sike­res lehet. Mindenesetre kívánatos azonban, hogy amennyire csak lehet, takaré­koskodjunk, különösen az élelmisze­rekkel, s az erre vonatkozó rendel­kezéseknek a leglelkiismeretesebben tegyünk mindnyájan eleget, mert ez­által jutunk legközelebb a most még bizonytalannak látszó béke leg­biztosabb feltételéhez, a mi végleges nagy diadalunkhoz. Eger város polgármestere Jankovics Dezső kir. tanácsos az alábbi nyilatkozatot adta: Városunkat a szép lendülettel meg­indult haladás közepén érte a világ­háború. Sokat dolgoztunk és alkot­tunk az utóbbi két évtized alatt s mégis sok tenni­valónk várt még el­intézésre. A többek között megem­lítem a katonai tisztilak, az állatvá­­góhíd kiépítését, melyek korszerű tervei készek, az építésekre vonat­kozó határozatok jogerősek s csakis a háború késlelteti a kivitelt. A vízvezeték kérdése még ma is sok képviselőt szinte lá­zas izgatottságba ejt, holott lassan­­kint ezzel az eszmével is meg kell barátkozni. Köztisztasági és köz­­egészségi szempontból nélkülözhe­tetlen s ha egyeseknek a kiépítés iránt aggodalma van, ebből nem az­ következik, hogy a merev tagadás terére lépjünk, hanem közös erővel azon kellene iparkodnunk, hogy a kétségeket eloszlasszuk, ott, ahol hiba van, azt megszüntessük, kapa­citáljunk s főleg engedjük magunkat kapacitálni. Érthetetlen, hogy sokan vannak még a legintelligensebb ele­mek között is, akik az ügynek tár­gyalásába sem akarnak bocsájtkozni, holott meggondolandó, hogy ha a kedvező időt elmulasztjuk, jöhet — Isten ne engedje, hogy hamarosan, — olyan változás, amikor a tárkányi áldásdús víz forrása felett nem a mostani kiválóan jóakaratu Érsek fog rendelkezni s akkor utódaink vezet­nének majd vizet, ha volna vízveze­téki célokra alkalmas viz. — Igen fontos és égető kérdés a fürdő-ügy és mosoda rendezése Ennek a megoldását is a háború késlelteti. — És még sok fontos ügy A háború eddigi zajlása azonban a legszebb reményekkel kecsegtet. Hála a nemzet áldozatkészségének, veze­tőségünk kiválóságának, katonáink rettenthetetlen bátorságának s hősies vitézségének, remélhetjük — ugyan még sok szenvedés és nélkülözések után — a jobb és szebb idők vé­radását — s azután a fejlődés és haladás folytatását. Gyöngyös város polgármest Kemény János pedig, kit munkatársunk tele interjúvolt meg, ilyformán vá­zolta az ottani viszonyokat. Miután nálunk, szől­őtermelőknél az őszi munkát jól elvégezhették, mert kedvezett az időjárás s volt elegendő munkaerő, a legnagyobb bizalommal és reménykedéssel néz­hetünk az uj esztendő elé. A közélel­­mezés terén, hogy úgy mondjam égető kérdések nincsenek. A jóléti bizott­ság, a város által részére kiutalt 50.000 koronát kamatoztatja. Hús, liszt, sőt tej is elegendő van, tüze­lőfáról pedig Barna Gábor ás­siai cégnek erdei vasútja gondoskodik. A háború előtt tervbe vett több­­rendbeli nagyszabású építkezések közül azonban csak a villanytelep­­ átalakítását végeztethetjük el, a többi­­ pénzt hadicélokra fordították. A vá­­­­ros és a közönsége eddig is becsü­­­­­lettel eleget tett a háború által reá rótt kötelességeiknek. (T.) Hanti- és aknaölő harcok az olasz harctéren. Visszavertük egy alpini zászlóalj támadásait. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, december 31. (Hivatalos jelentés.) 03ass fiadszisa férfi: Déltirolban visszavertünk két alpini zászlóaljat, amelyek Torboietól délre levő hadállásainkat két­szer megtámadták. A karintiai arcvonalon az ellenség nehéz tüzér­sége tűz alá vette Wolfsbach helységet. (Marborg­­hetől délkeletre). A tengermelléki arcvonalon az ágyú- és akna­vető harcok helyenkint tovább tartanak. Délkeleti hadszintér s Semmi újság. Hiller, altábornagy. és angolon túlból elvesztették egyik előretolt állásukat. Osiendében a repülők bombái jelentékeny kárt okoztak. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, december 31. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér t Sikeres robbantás után az angoloktól Hullachtól nyugatra elragadtunk egy előretolt árkot, 2 géppuskát zsákmányoltunk és néhány hadifoglyot ejtettünk. Egy, Ostende ellen intézett repülő támadás a város épületeiben jelentékeny károkat okozott s különösen a Szent Sár kolostor szenvedett nagy kárt. Tizenkilenc belga lakos megsebesült, egy meghalt. Katonai kár nem történt. Keleti és Balkán hadszíntér­i Különös jelentőségű esemény nem volt. A legfőbb hadvezetőség, újabb harcok Riga és Dünaburg körül. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Sz.-Pétervár, dec. 31. A szenpétervári ügynökség jelenti, hogy Rigánál, Düna­­burgnál és Illucknál a har­cok­ újból megkezdődtek. Német repülő bombázta Rigát. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Sz.-Pétervár, dec. 31. Egy német léghajó tegnap bombákat vetett le R ga külvárosára. A kár eddig ismeretlen.

Next