Egri Ujság, 1917. július-december (23. évfolyam, 163-312. szám)

1917-07-01 / 163. szám

2 EGRI ü ] L­e­tt 1917. julius 1 annak, hogy ezen kijelentésünk párt egységét nehéz teherpróba elé a állította, sajnálattal tettük, de pro­vokálva voltunk rá. párttgyság megóvása Egyebekben a céljából el­megyünk a legmesszebbmenő ha­tárig és a következő indítványt tesz­­szü­k: Mondja ki a végrehajtó bi­zottság, hogy élénken ér­eklődik a vármegyénket érdeklő személyi kér­désük iránt, minek folytán felír a kormányhoz s tisztelettel kéri, hogy megválasztandó kiküldötteinkkel érintkezésbe lépni szíveskedjék. Egyszersmind azt a kivánságát fe­jezze ki, hogy ezek a személyi kér­dések nélkülünk és ellenünk ne idéztessenek el. A­lföldi Dávid: azzal hogy nincs a vármegyében válaszolt senki, aki a függetlenségi eszmék mellett úgy kitartott volna volna, mint dr. Vass János. Le kell törni a munkapártot s ezt egyedül Vasstól várhatjuk el, mert itt sima kézzel nem lehet dol­gozni. Károlyi azért foglalt állást mellette, mert politikai üldözöttnek tartja. A Kékessy indítványával szemben azt a javaslatot teszi, hogy mondja ki a végrehajtó bizottság, hogy dr. Vaas Jánost a főispáni állásra alkalmasnak tartja neki bi­zalmat szavaz. Kékessy Dezső reflektál Alföld beszédjére. Javaslatát fenntartja, hangsúlyozza, hogy Károlyinak a vármegye függéslen elemei nem hajlanak meg és nem ghódolnak annak az elvnek, hogy egy úr pa­rancsol és egy vármegye engedel­meskedjék. Többek felszólalása után Vass János kért szót és miután egész múltját megismertette ajánlja magát főispánnak.? A további vita befejezésül Ma­­latinszky György országgyűllési kép­viselő kijelenti, hogy miután az a benyomása ezen illetéktelenül ös­­­szehívott mostani értekezletről, hogy Károlyi önkényes hatalmaskodásának behódolni szándékozik, a pártból társaival be. Ehhez együtt kilépésüket jelentik a kijelentéshez csatla­koznak Maczky Emil és Török Kál­mán országgyű­lési képviselők, Graefl Jenő alelnök, idősb. Győrffy Kálmán, Elek János, Gosztonyi Ist­ván, Kékessy Dezső, dr. Remenyik István, akik az értekezletről nyom­­ba­­ í el is távoztak és a következő táviratot intézek Ugron Gábor belügyminiszterhez: Nagyméltóságu Belügyminiszter Urnak Budapest. A Heves megyei megtartott végrehajtó ellenzék ma bizottsági gyűlésén alulírottak kénytelenek voltunk a pártból kilépni a Vass féle főispáni ügy miatt, mert nem ismerhetjük el, sőt tagadjuk gróf Károlyinak azon jogát, hogy meg­hallgatásunk nélkül sőt tiltako­zásunk ellenére egy alkalmatlan embert ránk erőszakoljon. Malatinszky György, Maczky Emil, Török Kálmán országgyűl. képviselők, Graefl Jenő, idősb. Győrffy Kálmán, Elek János, Gosztonyi István, Kékessy Dezső földbirtokosok. Eddig szól a tudósítás Bennünket az uj kormánypárnak ez a házi zivatara alig érdekel. Ez az ő bejegyük, amibe mi egyálta­lán nem óhajtunk beleavatkozni. Mi az ország magyarságáért harcoló nemzeti munkapárt hívei, a mai kormánnyal szemben az ellenzéken vagyunk. A megyei új kormánypárt dolga, zévének, hogy kit akar a maga ne­kit akar a maga főispán­jának. Vass János, vagy más, ne­künk teljesen közömbös. Mi hala­dunk a magunk utján bárki ül a főispáni székben, bárki esetleg olyan Hogyha, ez a lesz, akinek a személye már maga is provokáció, erre a vármegye többségét képviselő nemzeti munkapárt meg fogja tudni adni a kellő feleletet. A fenti tudósításban fogla­t nyi­latkozatoknak csak egyikére akarunk objektív megjegyzést tenni. Az egyik felszólaló tehát azt mondta volna hogy Vass János dr. ur politikai üldözés áldozata. Ez a beállítás a tényekkel merőben ellenkezik. El­tekintve attól, hogy Vass János dr. ur mai állásában eddig abszolúte semmi jogtalan vagy akárcsak mél­tánytalan mellőzésben sem részesült, ettől eltekintve az igazság az, hogy Vass János akkor pályázott a vár­megyei árvaszéki elnöki állásra, amikor arra nála sokkal idősebb tisztviselő társa Pillér Ede pályázott, aki ebben az állásban mint helyettes a Borhy Ádám betegeskedése és nyugalomba v­ált, s akit vonulása óta funkci­gálati éveinél ezen állás tehát szél­fogva, az ancienni­tásnál fogva s annálfogva is meg­­illetet, hogy hosszú szolgálati ideje alatt kötelességét a leglelkiism­ere­­tesebben teljesítette és így mellőzé­sére semmiféle indok fel nem me­rült Ezeket a jogos, igazságos és méltányos indokokat elismerték a vármegyének azon tisztviselői is, akiknek több szolgálati évük és pályázati jogosultságuk volt, mint Vass János uraak és ezek az állásra Pillér ellen nem is pályáztak. Egye­dül Vass János ur tette túl magát ezen tekinteteken,és idősebb tisztvi­selő társa ellenében fellépett. Amint híre jött annak, hogy Vass János már körleveleket bocsájtott ki és személyesen is keresi a bizottsági tagok szavazatát a választási harc elkerülése és a vármegye békéjének megóvása céljából intervenció tör­tént arra, hogy Vass János ettől a szándékától álljon el és még az is fel lett neki ajánlva, hogy ez al­kalommal a helyettes árvaszéki el­nöki állásra meg fogják őt válasz­tani, amivel úgyszólván ancientitást nyer arra, hogy a legközelebb meg­üresedő árvaszéki elnöki állást annak idején ezen a címen igényel­hesse, amire most annál kevésbbé vett jogcíme, mert hiszen az előlép­tetésnél tulajdonképpen még rém­­ rajta lett volna a sor, mert még más tisztviselő­társai őt ebben a tekintetben jogosan megelőzhetnék. Az idevonatkozó tárgyalások si­kerre nem vezettek a Vass János úr magatartása miatt, ellenben sok ellenérzést támasztottak a vármegye bizottsági tagok között éppen Vass János úr ellen, amelyet fokozott még később az, hogy utóbb ugyanő a függetlenségi párt vezetősége ut­­án egyenesen pártpolitikai okból követelte a Pillér Ede mellőzését és a maga megválasztását. Ez az el­lenérzés sztén választáson, ahol megnyilatkozott a Vass János ur nagy kisebbséggel megbukott. Va­s János ur tehát egyáltalán nem volt politikai üldözött, hanem csak az történt, hogy ő soron kívül főreh­ozta a maga előmenetelét, a­mire a vármegye hajlandó nem volt. Ez pedig nem politikai üldö­zés, hanem ellenkezőleg a várme­gyének a tisztviselői érdekek mel­lett való helyes állásfoglalása volt. Ami ezután következett, az már csak folyománya volt a Vass János előbbi állásfoglalásának. Vass János szembehelyezkedett a igazságos állásfoglalásával, vármegye tehát elvesztette a vármegye többségének a rokonérzését. Ezt úgy látszik, meglátta Vass János úr is és ezért felidézte a Pillér nyugdíját, a választás kitűzé­sét s ezért nem pályázott az utóbb megüresedett főjegyzői állásra, a­mire különben szintén nem rajta lett volna a sor. Ezek a száraz és igaz tények, a­melyek mellett tehát Vass János dr. ur fejére a politikai üldözés mártír­­koszorúját tenni nem lehet. Ismételjük: közömbös nekünk, hogy ki lesz a főispán, de meg kellett védeni a fenti tények leszö­­gezésével a vármegye többségét az értekezleten elhangzott politikai ül­dözés vádja ellen. A legnagyobb hevessége ® fokozó­dott a tüzérségi kar« Brzesang is Koniucky környékén (Saját tudósítónk telefonjelentése.) (Hivatalos felejtés.)Budapest, június 80. Keleti fu­tamtéri Galíciában az ellenségnek néhány nap óta erősbödő tüzérségi tüze tegnap délben Brzezany és Koniuchy környékén a legnagyobb hevességre fokozódott. Ott, ahol a helyzet meg­követeti, tü­zérségünk erőteljes, megsemmisítő tűzzel válaszol. Egy Konnuchynál intézett gyalogsági támadás zárófflzünkben összeomlott. Vian* hisdeiKintés*» Ellenséges repülők Trieszt közelében több bombát dobtak le. A Monte Offiagarán eddig 12 zsákmányolt ágyút szállítottunk be. Délkeleti Saaásamtér i Ni­cs jelenteni való. A vezérkari féltőké. Megindult az orosz offenzion Keletgaliciában Ottani vonalaink a leghevesebb tó alatt állanak. (Saját tudósítónk tel«f«a jelentése..) Berlin, junius 28 A Bí>gyféfená*3x állásral jelentik: Keletű hadtarckfű­tés* i LipóS bajor horotf we«érték«rnsp had»op«rtja A többi antant hatalmak növekvő nyomásának hatása alatt az oroszok harci tevékenysége Kelet- Daliciában azt a benyomást kelti, hogy támadá­sokba szándékoznak átmenni. Az oroszok erős v

Next