Egri Ujság - Egri Vörös Ujság, 1919. január-június (26. évfolyam, 1-148. szám)
1919-01-01 / 1. szám
Felhivás! 4» S A Miután a polgárőrség kötelező és entik ellenére még mindig sokan »innak, akik rtfem jelentkeztek, felhívjuk Eger város polgárságának «isiden osztályát, földmíveseket, hogy három nap alatt jelentkezzenek a Kaszinó szálló első emeletén naponként délelőtt 12 ig, délután 2—5 ig. A jelentkezés elmulasztása esetén az illetők az Ítélkező bizottság elé terjesztetnek. Az egri polgárőrség avató bizottsága. Francia parancsnokok körútja Magyarországon. Berteion tábornok és Vix í ezredes Szegeden. — Szemle- utat tesznek az országban. j Szeged, dec. 31. Történelmi jelentőségű napja volt I I szombaton Szegednek. Közel négy óra hosszat tartózkodott itt Barthelot tábornok, a román haderő fölé rendelt főparancsnok, aki kíséretével, — három vezérkari tiszttel és mintegy harminc francia legénységgel főnyi román és az egész időt termes szalonkocsijában töltötte. Először Vyx alezredest, aki már előzőleg Szegedre érkezett, fogadta a tábornok. Vyx alezredes jelentést tett a főparancsnoknak a magyarországi eseményekről, referált a nekik magyar részről bejelentett sérelmekről, majd utasítást kapott a tábor soktól további magatartására vonatkozólag. A tábornok, aki különvonatán pár perccel fél hat után érkezett meg, mintegy két és fél óra hosszat referáltatott magának. Ez alatt az idő alatt a magyar fegyverszüneti bizottság tagjai a csípős hidegben a perronon sétáltak és várták, hogy ki j vasák őket. Nyolc óra tájban végre kilépett a tábornok szakaszából Vyx alezredes és felszólította Hohenlohe herceget, hogy kövesse a tábornokhoz. A fegyverszüneti bizottság másik két tagja ezalatt az állomásparancsnokságon várta, hogy sorra feerííijön. Sokáig kellett várni, úgy látszik , Hohenlohenak volt elegendő előadnivalója a fegyverszüneti szerződés végrehajtása körüli sérelmekről. Amikor Vyx alezredes a herceget felszólította, hogy a tábornokot felkeresse, Faivre főhadnagy útján figyelmeztették, kértük, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. Az alezredes kijelentette, hogy bármennyire sajnálja is, de nem tehet eleget ígéretének, mert a tábornok egyenesen megtiltotta neki, hogy bármiről is nyilatkozzék. Ez ellen semmit se lehetett tenni, megkértük hát, eszközöljön ki részünkre egy rövid interjút a tábornoknál. Ez a kérés annyira megdöbbentette az egyik jelenlevő fraQia tisztet, hogy hatalmasat fügyentett. Még jobban meglepődött azonban, amikor a tábornok üzenetét hallotta. Azt üzente a főparancsnok, hogy rendkívül fontos dolgokról tárgyal ugyan, de azért, — amennyiben van időnk megvárni — szívesen lát, ha a tárgyalások végét bevárjuk. A tárgyalások, sajnos, annyira elhúzódtak, hogy a tibornok sem tehetett eleget ígéretének, mert pontban tíz órakor indulnia kellett, így nemcsak hogy nem beszélhettünk a főparancsnokkal, de nem is láthattuk, mert amíg a különvonat Szegeden tartózkodott, nem hagyta el a kocsiját. A francia tisztek elejtett szavaiból következtetve Bertherot tábornok a már megszállott és ezután megszállandó magyar városokat meglátogatja, hogy a fegyverszüneti szerződés feltételeinek a betartásáról tájékozódjék és közvetlen uton tudomást szerezzen ezekben a városokban a nemzetiségek számarányáról. Kísérete álíítólag az a romániai francia misszió, amelybe román és magyar tisztek is vannak beosztva és akikkel együtt magyarországi szemleútját végzi. A tábornok pontosan tíz órakor indult Arad felé, ahonnan kiindulva Békéscsabát, Nagyváradot, Debrecent, Kolozsvárt és Brassót keresi fel. Vyx alezredes éjjel két órakor tovább utazott Temesvárra, a fegyverszüneti bizottság tagjai pedig a rendes személyvonattal Budapestre utaztak, ahol küldetésük eredményéről jelentést tesznek a kormánynak. A teljesség kedvéért meg kell említenünk azt is, hogy a Kassban ötven személyes vacsorát rendeltek a tábornok és kísérete részére, a társasvacsorát azonban késő este lemondták.* Tíz órakor elutazott Berthelot tábornok, két órakor Vyx alezredes hagyta el Szegedet, csak a három magyar megbízott gubbasztott még négy órakor is a váróteremben és a Temesvár felől jö S vonatot várta. Nem volt szerencséjük, mert a vonat órákat késett. Két héten át dolgozott a képviselőtestület által kiküldött összeiróbizottság s a jelentkezőkről minden anyagi és személyi adataik följegyzésével részletes kimutatást készített, amelyet a város fölterjeszt a földmivelési miniszterhez. Az összeírás a kiadott hirdetmény alapján már be volna fejezve, de még egyeseknek, akik valamely okból nem jelenthettek meg az összeírásnál, néhány napig lehetővé teszi a város a jelentkezést. Ez az utolsó határidő január 3 ika. Ez alatt jelentkezzenek az összeíró bizottságnál azok is, akik korábban a katonaügyosztálynál jelentették be igényeiket, mert a katonaügyosztálynál tett bejelentés nem elégséges. Bejelentené a főjegyző azt is, hogy az összeírásnál fölvették azokat a jelentkezőket, akiknek födjük ugyan nem volt, de van szőkejük.■ A földművelési miniszterhez a város kérdést intézett ez iránt s a miniszter azt válaszolta, hogy a földi tulajdonba a szőllők, legelők és réti földek beszámitsanak. A városi tanács a miniszter utasítását tudomásul vette, mindazonáltal fölvette a kimutatásba azokat a földet igénylőket is, akiknek öt hold szőkéjük van s a döntést illetőleg a helyzet elbírálását ezirányban a földmivelési miniszter fogja intézni. Az egri földnélküliek összeírása. Jelentés a tanácsnak. — Január 3-ig lehet még jelentkezni. — Akiknek öt hold szőüejük vagy más földjük van, azt be kell számítani. — Saját tudósítónktól, — Eger, dec. 31. Eger város tanácsának mai ülésén Trak Géza városi főjegyző beszámolt arról a nagy munkáról, a melyet az egri földnélkfliiek összeírása körül végzett. 1919 január 1. Dj gazdasági szervezet Hevesvármegyében. A tiszafüredi mezőgazdasági termelő szövetkezet. Eger, dec. 30. Az októberi forradalom meghozta az országnak a demokratikus átalakulást, az állami és gazdasági élet egész vonalán a demokratikus elveknek megfelelő új berendezkedések küszöbén állunk. Legelsősorban a földbirtokreform az, amely az új állami életben a legjelentősebb szerepet viszi, mert mezőgazdasági ország vagyunk és a magyar haza pillérei a mezőgazdasági termelésen nyugszanak. A népköztársaság kormánya, amelyhez mindnyájan bizalommal vagyunk, kétségkívül megteszi a maga kötelességét annyiban, amennyiben az a kormányhatóság teendője. Feltétlenül szükséges azonban, hogy az ország minden egyes polgára is megtegyen mindent, ami a jövő gazdasági rendre való megrázkódtatás nélküli áttérés és abban való új elrendezkedés tekintetében saját jól felfogott érdekében kötelessége. Nem várhatunk mindent a kormánytól. Magunknak kell törekednünk arra, hogy a reformok ne találjanak bennünket készületlenül, ne várjuk ezt, amíg a sült galamb a szánkba repül, hanem már jó előre teremtsük meg azokat a helyi intézményeket és szervezeteket, amelyekre az új gazdasági berendezkedésben feltétlenül szükség lesz. Szükség lesz egy olyan helyi intézményre, egy szövetkezetre, amely egyesíti magában az összes érdekeltséget a tömörülésben rejlő gazdagi erő alapján és a legtökéletesebb módon igyekszik kielégíteni az érdekeltek gazdasági igényeit, meghozza a befektetett anyagi erőnek kijáró gyümölcsöket, amely gyümölcsök azután egy tekintélyesebb részükben népjóléti intézmények fentartására fordítandók, kisebb részük pedig az érdekeltek között felosztandó volna. Ez volna a tiszafüredi mezőgazdasági termelő, feldolgozó és értékesítő szövetkezet, amelynek tervezetét most bocsátották a nyilvánosság elé Wildmmann Gyula és dr. Gelei Károly. Nem ismerjük ma még azokat az irányelveket és szerint a készülő módokat, amelyek földbirtokreform megvalósiítatik és végrehajtatik. Kétségtelen azonban, hogy a földelosztás keresztülvitelénél igénybe fognak vétetni a már meglévő vagy megalakítandó helyi szervezetek. A Tiszafüredi megálakítandó szövetkezet, mint a helyi érdekeltségeknek legszélesebb körre kiterjesztendő alakulata, részt kár ezen munkálatok végzésében. Az új kisgazdáknak szükségük lesz lakóházakra és gazdasági épületekre. A Szövetkezet céljához tartoznék egységes és olcsó építési terveknek elkészítése, az építési anyagok nagybani beszerzése és az építési munkák egységes vállalatba adása A kisgazdaságok ilyen módon berendezve, meg fogják kezdeni a termelést. — Nagyon fontos és a termelés sikerének életbevágó feltétele, hogy idejében megfelelő minőségű és mennyiségű vetőmaggal legyenek a gazdaságok ellátva. —A szövetkezet ezt a feladatot szakértő szervei útján a legkielégítőbb módon oldja meg. — A kisgazdaságoknak másik életföltételét képezi, hogy a gazdálkodás intenzió legyen. Kettős szempontból van ennek rendkívüli jelentősége. A kisgazdának a saját megélhetése az egyik, a nem termelő lakosság ellátása és az ország külkereskedelmi mérlegének kedvező alakulása a másik. Maga a kisgazda csakis úgy lesz képes összes anyagi szükségleteit megfelelően kielégíteni, ha minél többet termel, a nem termelő lakosság pedig csakis úgy lesz ellátható mezőgazdasági terményekkel, ha a kisgazda jóval a saját szükségletén felüli mennyiséget állít elő. A külfőidel szemben pedig kereskedelmi mérlegünk csakis akkor alakulhat kedvezően, ha a kisgazdák, akik az ország termelőterületének tekintélyes részét művelni fogják, a külfölddel való árucsere részére minél több terményt nyújthatnak. Tudjuk azt, hogy a kisgazdának sem ideje, sem módja és igen kevés kivétellel a kellő szaktudása sincs meg ahhoz, hogy a többtermelés érdekében kísérleteket végezhessen. Szövetkezetünk ebben az