Egri Ujság - Egri Vörös Ujság, 1919. január-június (26. évfolyam, 1-148. szám)

1919-03-29 / 74. szám

XXVI. évfolyam. 1919. március 29. szombat 74. szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: Hirdetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes szám­ára vasárnap és ünnepnap is 20 f. . — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Aster­ utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Soronként: Nyílttéri közlemény­e K,bírósági ítéletek, kér ■ gazdasági közlemények, gyászjelentések l­ BO­K. Jótékony­­célú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyil­vánítások 10 sorig 16 K. — HIRDETÉSEK i egész olda­las MO­K, hasábonként és centiméterenként ható­ságok, gazdaságok és hivataloknak 1*60 K, magáncégek­­— nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1*60 K. — H proletárököl lesújtott a kapitalista és impe­rialista nokságra koponyákra s a zsar­és kizsákmányolásra s berendezett agyvelők befagytak most bután eszméletlenül kavarognak a gőgös fejükben. A proletárököl pedig ezalatt keményen hidegen, öntudatosan dolgozik tovább s már néhány nap alatt nagyszerű eredmé­nyeket hozott a proletárdikta­túra munkájának. A főváros proletárjainak egybeolvadása megmutatta az egyesült pártok összeolvadásának és engesztelhetetlen szilárdságát harci el­szántságát. ság a főváros A vidéki munkás­munkásságához hasonlóan és méltóan csatla­kozott a proletárdiktatúrához, hogy vasakarattal biztosítsa a kommunizmus megvalósítását. A külföldi kapitalistákra és rablóvágytól égő imperialistákra úgy hatott a magyar proletár­­ság döntő lépése, mint a va­kító villám. Ki akarták rabolni ezt az országot és megrémültek arra a jelentésre, hogy ez a nép nemcsak hogy letépte kö­telékeit, hanem ütésre is készen áll. Egyesülve Magyarország szovjetjével itt áll most már egy hatalmas munkássereg éket verve az imperialista tetvek és oroszlánok közé. Megsemmisítő hatása lesz ennek a nagy példának. A bbol­­seviki elbírni, fegyverekkel nem lehet mert azok szuronyai hegyére röpiratok vannak tűzve. Az igaz szótól, a forradalmi eszméktől pedig jobban féltik népüket a halálnál is. Mert mit törődnek a kapitalisták kiren­­delt „államférfiai” a katonák életével, azok csak hadd pusz­tuljanak, de mindennél jobban féltik a mai termelési mód megingását, amikor a munkás­ság nem lesz hajlandó tovább is lemondani munkája eredmé­nyének nagy részéről a milliár­dosok szép szemeinek kedvéért. A fiatal proletárdiktatúrának nagy fizikai eredménye ez a külpő­siker és főleg a szerb, cseh és román proletár test­vérek dübörgő megmozdulása, de ezek mellett is legnagyobb jelentőségűnek tartjuk, hogy a magyar földműves nép — ez a rettenetesen agyongyötrött, ki­fosztott szegénység is szinte teljes egészében a diktatúra mellé állt. A falu és város megértette egymást szent cél­jai elérésében és folyton kap­juk a híreket, hogy a falvak kemény izmai lesznek a pro­letárdiktatúrának. Elvárhatatla­­nul egyesül a földmives sze­génység az munkássággal, ipari és szellemi hogy örökre kiszabadítsa testét lelkét a pöf­­feszkedő, lelketlen, kíméletlen, elaljasító, kizsákmányolás kar­maiból. Ara 20 fíllér A töke amerikázik. Eger, március 28. A proletárdiktatúra a kapitaliz­musról a kollektivizmusra való át­meneti állapot kormányformája. Ezen állapotot a tőke és munka élet halál harca jellemzi. A proletariátus ráta­pos a tőkések nyakára. A torkon ragadott tőke, ámbár a törvényen kívüliség állapotában van, tőle telhetőleg védekezni próbálko­zik. Évszázadokon át­­ folytatóit fosz­togatásai és szélhámoskodásai gyü­mölcseiről nem hajlandó egykönnyen lemondani. A nyílt ellenállás követ­kezményeitől retteg. Tehát amerikázni próbál. Sabotage t Dr. Egész sereg nagy­tőkés és hadi­­milliomos neve ismeretes, akik tör­vényesített rablásaik, csalásaik és szélhámoskodásaik szerzeményeit most kivonják a gazdasági forgalom­ból. Súlyos érvágásokkal igyekeznek a társadalmi organizmus vérkeringé­sét megbénítani. Pénzeiket elrejtik, eldugják, hogy a Szövetkezett Szo­cialista Tanácsköztársaság anyagi erők híján szégyenletesen elbukjék. Mekkora rövidlátást Mekkora­­ ügyefogyottság! A A fegyveres prole­­­­táriátusnak nincs e villámja a forra­dalmi törvényszék intézményében ? Nincsenek e kezeink között eszkö­zök, amelyekkel a renitens tőke fur­­fangjain kifoghatunk ? A múltban a cél szentesítette az eszközt, ha a ka­pitalisták érdekeiről volt szó, illő tehát hogy a kommunisták is hasonló logikával éljenek. Végre is a mód, ahogyan gondolataink fonalát­ szolük, bárminemű körülmények között ugyanaz. Azt remélik-e a tőkések, hogy türelmük túl fogja élni a bolseviz­­mus életerejét? Ebbéli csalódásuk nem lesz kisebb, mint azon élet­kedvünk, amellyel fennmaradhatá­­sunkért küzdünk. A proletárdiktatúra, mint a proletáriátus fegyveres fölke­lése állandósul mindaddig, amíg a munkásság végleges diadalának szük­séges előfeltételei megteremtve nem lettek, vagy amíg elveinkkel együtt a sírok mélységébe alá nem szál­­lunk.. Hitünk tehát szertelen, hogyha tőke amerikázása meg nem tör bennünket. A kapitalisták a proleta­riátus uralmát nem fogják kiböj­tölni. Eldugott pénzkészleteik hama­rább értéküket veszítik, semhogy a Magyarországi Tanácsköztársaság megbukott. Micsoda logika hát az, ami ily kör­ülmények között inkább reméli a pénzelvonás tényének ked­vező következményeit, mint ezen tényálladéknak magukra a tőkésekre nézve bekövetkezhető hátrányait? Az a tőkés, aki pénzének, mig el­rejtve van, nagyobb fontosságot tulajdonít, mintha forgalomba hozza és ideig-óráig élvezi­ annak kamatait, a kitömött ruha szerepét játsza és semmi esetre sem állítható róla, hogy értelem szerint dolgozik. K. L. & kormányzótanács rendeletei- Eger, március 28. A forradalmi kormányzótanács országos érdekű és fontosabb ren­deletei a következők: IX. számú rendelet: Az ipari-, bánya- és köz­lekedési üzemek köztulaj­donba vétele. 1. 8. A Tanácsköztársaság fela­datának tekinti, hogy a termelőesz­közöket a dolgozók társadalmának tulajdonába vegye át, a termelést szervezze és fokozza. Ezért a Ta­nácsköztársaság a kisipar keretét meghaladó ipari, bánya- és közleke­­­­­dési üzemeket köztulajdonba veszi, azokat egy csapásra az egész pro­letáriátus vezetése és az illető üze­mek munkásságának ellenőrzése alá helyezi. Ezért mindazok az ipari, bánya- és közlekedési üzemek, ame­lyek munkáslétszám­a 1919. március 22-én a húszat meghaladta, társa­dalmi vezetés és munkásellenőrzés alá kerülnek. 2. § A köztulajdonba átvett üze­meket a Tanácsköztársaság szociális termelési biztosok vezetik. A terme­lési népbizottság több üzemet is rendelhet egy termelési népbiztos alá. A termelési biztos a proletárság összességének képviselője abban az üzemben, amelynek élére állították. 3. §. A megjelölt üzemeknél a munkások ellenőrző munkástanácsot­­ választanak. Ha a munkások száma a százat meg nem haladja, az el­lenőrző munkások száma három, ha a százat meghaladja, öt, ha az öt­százat meghaladja, legföljebb hét. Választó és választható az üzemben­­ dolgozó minden tizennyolc évnél idősebb munkás és munkásnő. Ahol­­ a munkásság legalább egynegyede­­ kívánja, a választás titkos szavazás­sal történik. A tisztviselő is munkás. 4. §. Az ellenőrző munkástanács­i feladata a proletár munkafegyelem megteremtése, a dolgozó nép tu­lajdonának védelme és a termelő munka ellenőrzése. 5. §. A Tanácsköztársaság gon­doskodik időnkint kiküldött ellenőr­zők útján minden társadalmi vezetés f alá helyezett üzem műszaki és közgazdasági legfőbb ellenőrzé­séről. 6. § Ha az üzem munkástaná­­­csa és a termelési biztos között va­­­­lamely kérdésben nézeteltérés me­rül fel, akkor a munkástanácsnak nincsen joga önhatalmúlag eljárni, hanem panas­szal fordulhat a szo­ciális termelés népbiztosságához, amely a panaszt sürgősen megvizs­gálja és haladéktalanul dönt. Dön­tése kötelező. Amig nem dönt, ad­dig a termelési biztos rendeleteit követni kell. 7. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. március 26. A Forradalmi Kormányzótanács.

Next