Egri Ujság - Egri Vörös Ujság, 1919. január-június (26. évfolyam, 1-148. szám)

1919-03-29 / 74. szám

XXVI. évfolyam. 1919. március 29. szombat 74. szám POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: Hirdetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 50 korona, — fél évre 25 korona, — negyed évre 12*50 korona, — egy hóra 5 korona. — Egyes számára vasárnap és ünnepnap is 20 f. . — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Jókai Aster utca 6. — Megyei és helyközi telefon: 106. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Soronként: Nyílttéri közleménye K,bírósági ítéletek, kér ■ gazdasági közlemények, gyászjelentések l BOK. Jótékonycélú egyesületek, bálbizottságok értesítései, felülfizetések nyugtázása 60 fill. Eljegyzések, házasságok, köszönetnyilvánítások 10 sorig 16 K. — HIRDETÉSEK i egész oldalas MOK, hasábonként és centiméterenként hatóságok, gazdaságok és hivataloknak 1*60 K, magáncégek— nek 1 K, szallaghirdetés szövegoldalon 1*60 K. — H proletárököl lesújtott a kapitalista és imperialista nokságra koponyákra s a zsarés kizsákmányolásra s berendezett agyvelők befagytak most bután eszméletlenül kavarognak a gőgös fejükben. A proletárököl pedig ezalatt keményen hidegen, öntudatosan dolgozik tovább s már néhány nap alatt nagyszerű eredményeket hozott a proletárdiktatúra munkájának. A főváros proletárjainak egybeolvadása megmutatta az egyesült pártok összeolvadásának és engesztelhetetlen szilárdságát harci elszántságát. ság a főváros A vidéki munkásmunkásságához hasonlóan és méltóan csatlakozott a proletárdiktatúrához, hogy vasakarattal biztosítsa a kommunizmus megvalósítását. A külföldi kapitalistákra és rablóvágytól égő imperialistákra úgy hatott a magyar proletárság döntő lépése, mint a vakító villám. Ki akarták rabolni ezt az országot és megrémültek arra a jelentésre, hogy ez a nép nemcsak hogy letépte kötelékeit, hanem ütésre is készen áll. Egyesülve Magyarország szovjetjével itt áll most már egy hatalmas munkássereg éket verve az imperialista tetvek és oroszlánok közé. Megsemmisítő hatása lesz ennek a nagy példának. A bbolseviki elbírni, fegyverekkel nem lehet mert azok szuronyai hegyére röpiratok vannak tűzve. Az igaz szótól, a forradalmi eszméktől pedig jobban féltik népüket a halálnál is. Mert mit törődnek a kapitalisták kirendelt „államférfiai” a katonák életével, azok csak hadd pusztuljanak, de mindennél jobban féltik a mai termelési mód megingását, amikor a munkásság nem lesz hajlandó tovább is lemondani munkája eredményének nagy részéről a milliárdosok szép szemeinek kedvéért. A fiatal proletárdiktatúrának nagy fizikai eredménye ez a külpősiker és főleg a szerb, cseh és román proletár testvérek dübörgő megmozdulása, de ezek mellett is legnagyobb jelentőségűnek tartjuk, hogy a magyar földműves nép — ez a rettenetesen agyongyötrött, kifosztott szegénység is szinte teljes egészében a diktatúra mellé állt. A falu és város megértette egymást szent céljai elérésében és folyton kapjuk a híreket, hogy a falvak kemény izmai lesznek a proletárdiktatúrának. Elvárhatatlanul egyesül a földmives szegénység az munkássággal, ipari és szellemi hogy örökre kiszabadítsa testét lelkét a pöffeszkedő, lelketlen, kíméletlen, elaljasító, kizsákmányolás karmaiból. Ara 20 fíllér A töke amerikázik. Eger, március 28. A proletárdiktatúra a kapitalizmusról a kollektivizmusra való átmeneti állapot kormányformája. Ezen állapotot a tőke és munka élet halál harca jellemzi. A proletariátus rátapos a tőkések nyakára. A torkon ragadott tőke, ámbár a törvényen kívüliség állapotában van, tőle telhetőleg védekezni próbálkozik. Évszázadokon át folytatóit fosztogatásai és szélhámoskodásai gyümölcseiről nem hajlandó egykönnyen lemondani. A nyílt ellenállás következményeitől retteg. Tehát amerikázni próbál. Sabotage t Dr. Egész sereg nagytőkés és hadimilliomos neve ismeretes, akik törvényesített rablásaik, csalásaik és szélhámoskodásaik szerzeményeit most kivonják a gazdasági forgalomból. Súlyos érvágásokkal igyekeznek a társadalmi organizmus vérkeringését megbénítani. Pénzeiket elrejtik, eldugják, hogy a Szövetkezett Szocialista Tanácsköztársaság anyagi erők híján szégyenletesen elbukjék. Mekkora rövidlátást Mekkora ügyefogyottság! A A fegyveres proletáriátusnak nincs e villámja a forradalmi törvényszék intézményében ? Nincsenek e kezeink között eszközök, amelyekkel a renitens tőke furfangjain kifoghatunk ? A múltban a cél szentesítette az eszközt, ha a kapitalisták érdekeiről volt szó, illő tehát hogy a kommunisták is hasonló logikával éljenek. Végre is a mód, ahogyan gondolataink fonalát szolük, bárminemű körülmények között ugyanaz. Azt remélik-e a tőkések, hogy türelmük túl fogja élni a bolsevizmus életerejét? Ebbéli csalódásuk nem lesz kisebb, mint azon életkedvünk, amellyel fennmaradhatásunkért küzdünk. A proletárdiktatúra, mint a proletáriátus fegyveres fölkelése állandósul mindaddig, amíg a munkásság végleges diadalának szükséges előfeltételei megteremtve nem lettek, vagy amíg elveinkkel együtt a sírok mélységébe alá nem szállunk.. Hitünk tehát szertelen, hogyha tőke amerikázása meg nem tör bennünket. A kapitalisták a proletariátus uralmát nem fogják kiböjtölni. Eldugott pénzkészleteik hamarább értéküket veszítik, semhogy a Magyarországi Tanácsköztársaság megbukott. Micsoda logika hát az, ami ily körülmények között inkább reméli a pénzelvonás tényének kedvező következményeit, mint ezen tényálladéknak magukra a tőkésekre nézve bekövetkezhető hátrányait? Az a tőkés, aki pénzének, mig elrejtve van, nagyobb fontosságot tulajdonít, mintha forgalomba hozza és ideig-óráig élvezi annak kamatait, a kitömött ruha szerepét játsza és semmi esetre sem állítható róla, hogy értelem szerint dolgozik. K. L. & kormányzótanács rendeletei- Eger, március 28. A forradalmi kormányzótanács országos érdekű és fontosabb rendeletei a következők: IX. számú rendelet: Az ipari-, bánya- és közlekedési üzemek köztulajdonba vétele. 1. 8. A Tanácsköztársaság feladatának tekinti, hogy a termelőeszközöket a dolgozók társadalmának tulajdonába vegye át, a termelést szervezze és fokozza. Ezért a Tanácsköztársaság a kisipar keretét meghaladó ipari, bánya- és közlekedési üzemeket köztulajdonba veszi, azokat egy csapásra az egész proletáriátus vezetése és az illető üzemek munkásságának ellenőrzése alá helyezi. Ezért mindazok az ipari, bánya- és közlekedési üzemek, amelyek munkáslétszáma 1919. március 22-én a húszat meghaladta, társadalmi vezetés és munkásellenőrzés alá kerülnek. 2. § A köztulajdonba átvett üzemeket a Tanácsköztársaság szociális termelési biztosok vezetik. A termelési népbizottság több üzemet is rendelhet egy termelési népbiztos alá. A termelési biztos a proletárság összességének képviselője abban az üzemben, amelynek élére állították. 3. §. A megjelölt üzemeknél a munkások ellenőrző munkástanácsot választanak. Ha a munkások száma a százat meg nem haladja, az ellenőrző munkások száma három, ha a százat meghaladja, öt, ha az ötszázat meghaladja, legföljebb hét. Választó és választható az üzemben dolgozó minden tizennyolc évnél idősebb munkás és munkásnő. Ahol a munkásság legalább egynegyede kívánja, a választás titkos szavazással történik. A tisztviselő is munkás. 4. §. Az ellenőrző munkástanácsi feladata a proletár munkafegyelem megteremtése, a dolgozó nép tulajdonának védelme és a termelő munka ellenőrzése. 5. §. A Tanácsköztársaság gondoskodik időnkint kiküldött ellenőrzők útján minden társadalmi vezetés f alá helyezett üzem műszaki és közgazdasági legfőbb ellenőrzéséről. 6. § Ha az üzem munkástanácsa és a termelési biztos között valamely kérdésben nézeteltérés merül fel, akkor a munkástanácsnak nincsen joga önhatalmúlag eljárni, hanem panasszal fordulhat a szociális termelés népbiztosságához, amely a panaszt sürgősen megvizsgálja és haladéktalanul dönt. Döntése kötelező. Amig nem dönt, addig a termelési biztos rendeleteit követni kell. 7. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. március 26. A Forradalmi Kormányzótanács.