Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)
1921-01-02 / 1. szám
Előfizetési díjak postai szállítással. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk Negyed évre 90 ft. — Egy hóra 30 h.d POLITIKAI NAPILA Felelős szerkesztő : Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Liceum«. Kiadóhivatal: Líceumi nyörada. Telefonszám iI. Ujesztendő küszöbén. Az emberi szívnek is tetsző, kedves dolog az élet idejének évekre darabolása. Egy-egy ujesztendővel megújulnak reményeink s a reménykedésnek sokszor csalóka délibábja is elég arra, hogy a boldogság pillanatnyi érzete feledtesse velünk az élet zord napjait. Derűsen, mosolygósan int felénk a jövő; vonz, hívogat mint a lombkoszorúval övezett magaslat, honnan a természet szépségei csodás varázslattal tárulnak elénk . . . Megyünk, haladunk s a kecsegtető cél tudatában szinte feledjük a verejtékes fáradságot. — És hányszor borítja el a csalódás borúja reménykedésünk magaslatát, mire odaérünk ! De ez a sorsunk: ember, küzdj és bizva-bizzál! Életünk egyik legfőbb javát rabolná el tőlünk az, aki kitépné keblünkből a reményt, mely a léleknek nemcsak vigasztalása, hanem céltudatos tettekre ösztönző ereje is. Az ujesztendő küszöbén állva, a remény szegődik, hozzánk társul, hogy pillanatig se engedje megtörni elsősorban hazánk boldogabb jövőjébe vetett hitünket. Ha valaha, úgy , most van szükség arra, hogy ebben a hitben ész, erő és szent akarat vértezze, úgy az államhatalom kezelőit, mint minden fiát a hazának. Csonk országunk tátongó sebei mindannyiunk segítségét várják és senki sem menthetné magát a hazaárulás vádjától, ha ma megtagadná a hazától azt, amit érte szívvel lélekkel, akarattal és munkával, erkölcsi és anyagi javaival áldozni képes. Boldogabb jövőnkbe vetett reményünknek céltudatos tettekre ösztönző ereje abban nyilvánuljon, hogy a politikai magyar nemzet minden hű fia önmegtagadás árán is, áldozatos szeretetben eggyé forrjon össze. Legyen vége a széthúzás átkos szokásának, mely alkalma az egymástól való eltávolodásnak és melegágya az osztálygyűlöletnek. A széthúzás sohasem válik a haza javára. A késhegyig menő politikai harcokban több része van a politikai bálványok imádásának, mint a haza szeretettnek. A politikai boszorkánykonyhákban inkább hallunk arról beszélni, hogy mit kíván a pártérdek, mint arról, hogy mi válnék az ország hasznára, javára? Ma csak egy szempont lehet döntő: az ország érdeke. S mégis különös, hogy a rút önzés nyomta rá szégyenbélyegét éppen e korra, melytől önzetlen férfiakban, önzetlen tettekben és áldozatokban a legnagyobbakat várjuk ! Az önzés fertőző mérge szinte dühösségig fokozta a tisztességtelen szerzési és kereseti vágyat, mely a maga mohóságában érzéketlen s nem törődik azzal, hogy az embertárs ruházkodását és megélhetését szinte lehetetlenné teszi. Kétségtelen, hogy e bajnak más okai is vannak, de az is bizonyos, hogy fő oka a lelketlen önzés, mely a politikai viszonyok alakulásai közben némi privilégiumot is nyert. Márpedig ma az ország legnagyobb érdeke az, hogy az életfentartás lehetőségei keresztény társadalmi, — vagy használtabb szóval mondva, — keresztényszociális alapon biztosíttassanak. Az újesztendő küszöbén jobb jövőnkbe vetett reményeink valósulásának első bizonysága és biztosítéka lesz az egyénnek megtisztulása és bekapcsolódása abba az irányzatba, mely ma politikai jelszó is, de nemes emberszerető tartalmával egyidejű önmagával a kereszténységgel. Ez a megtisztulás, ez a bekapcsolódás emeli fel a lelkeket arra a magaslatra, ahonnan máskor a Kárpátoktól Adriáig terjedő, tejjel-mézzel folyó ország varázslatos szépsége tárult elénk, most pedig csak csonk országunk szomorú képét, siralmas sorsát láthatjuk. De ha e magaslatról kényeink miatt messze távolba ma nem is láthatunk, a felénk szárnyaló szél sírásában halljuk testvéreink jajszavát, kik idegenek jármában senyvedve, segítségért kiáltanak hozzánk . . . E magaslaton állva, a haza fogalma egész nagyságában és szépségében tárul elénk. S akkor ... ha majd mindenkit áthat ez a nagyság, ez a szépség, akkor, de csak akkor fogja érezni és megtudni mindenki, hogy mit vesztettünk?... Akkor fogja majd meghozni mindenki a maga áldozatát és akkor beteljesülhet minden reménységünk! . . . Török Kálmán ! HÍREK. Eger, 1920. december 31. Olvasóinkhoz! A papírárak hihetetlen drágulása és a munkabérek ujabbi 25%-os emelkedése következtében kénytelenek vagyunk lapunk 4 oldalas ünnep és vasárnapi számát 2 koronára felemelni. A hétköznapi számok ára továbbra is 1 korona. E megterhelést, ameddig lehetséges volt, elhárítottuk olvasóközönségünkről, most azonban ezen újabb terheket a kiadóhivatal elviselni képtelen. Meg vagyunk győződve, hogy hűséges olvasóközönségünk a fővárosi lapokhoz képest ezen csekély emelkedést megnyugvással veszi tudomásul. Az Egri Népújság kiadóhivatala. Lapunk legközelebbi száma új év ünnepe miatt kedden reggel jelenik meg. Körjegyzőválasztás A Mátraballán. A Mátraballa-Nádujfaluból újonnan alakult mátraballai körjegyzőségben, mely január 1-én kezdi meg működését, 28-án volt a körjegyzőválasztás. A két község képviselőtestületeinek egyeteme szótöbbséggel Wágner János mátramindszenti segédjegyzőt választotta meg körjegyzővé. Sajtóest. A sajtóest előkészületei serényen folynak. Milotay Isván, nemzetgyűlési képviselő, az országos nevű publicista táviratban jelentette, hogy örömmel vesz részt a sajtóesten. A program nagyjából össze van állítva úgy, hogy rövidesen a nyilvánosság elé fogjuk hozni. A programmot prolog fogja bevezetni. A prologot az egri ujságírás egyik régi, kimagasló alakja írta és az egri társaság egyik ünnepelt hölgytagja mondja el. Milotay István nemzetgyűlési képviselő az ő ismert szónoki képességét fogja Eger közönsége előtt csillogtatni. Egyik művésztehetségü hölgy műdalokat énekel, s hogy az est mindenképen sikerült legyen, az egri társaság néhány tagja, élükön egy talentumos hölgyrendezővel, rövid színdarabot ad amely stílszerűen aktuális vonatkozású. Lesz azonkívül zene, ének, szavalat.Szóval a sajtóest mindenképpen rászolgál arra az érdeklődésre, amely a közönség körében megelőzi. Előadás Ker. Szoc. Egyletben. A Ker. Szoc. Egyletben f. hó 2-án, vasárnap, fél 11 órakor Winkler Szilárd vzrk. őrnagy előadást tart. Az egri Kath. Kör 1. évi január 6.-án délután 5 órakor tartja kultur-délutánját a következő tárgysorozattal: Megnyitó, tartja Szmrecsányi Lajos érsek Ur. Ének, előadja: az Egri Dalkör. Irredenta szavalat, előadja: Dr. Pataky István. Beszéd, tartja Wolff Károly, a főudvarnagyi bíróság elnöke. Mendelsohn: Trio, előadják Kaufmann Emmike, Huszthy Zoltán, Fógel Elemér. Ének, előadja: az Egri Dalkör. Zárószó, tartja: Babocsay Sándor. P. Zadravecz István tábori püspök forradalmi beszédei összegyűjtve könyv alakban megjelentek. A könyvhöz, melynek terjedelme 100 oldal, Horthy Miklós kormányzó irt előszót. Ara : 25 kor. Megrendelhető a Morea egri főosztályánál. Az Árvizsgáló Bizottság újévi köszöntője. Ringelhann Béla villanygyári igazgató elnöklete alatt ez évi utolsó ülésére azzal az örömmel ült össze az Árvizsgáló, hogy már nemsokára kiesnek a szerepükből, mert Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter, árdrágítás nélkül akarja megoldani a pénzügyi és valutáris kérdéseket. A legjobb hangulatban azután a kéményseprők újabb áremelését jóváhagyták és méltányosnak találták, hogy a földszintes kémény seprési díja 2 K-ról 3-ra, az emeletes kéményé 3 K-ról 4,5 K-ra, a kétemeletes tűzhányóé 4 K-ról 6 K-ra, az egysütős tűzhelyé 2-ről 3-ra, a két sütősé 4-ről 6-ra, a kályháé 2-ről 3 ra ugorjék. A kéményégetés 8 helyett 12 koronába, az emeletes kémény égetése 12 helyett 18 koronába, a pék-kémények söprése 20 K-ba, az emeletes pék-kéményeké 30 K-ba kerül. A vendéglők egyszeri seprésért 20 koronát fizetnek. A kenyér kilogrammját 18—20—22 koronában állapították meg. Ilyen szerencse talizmánok megrendszabályozása a Bizottságban olyan impressziókat keltett, amelyekből arra következtetett, hogy a gondjaira bízott érdekeltségek, közönség és árak a jövő évben szerencsésebben fognak egymáshoz alkalmazkodni. A gyűlés bezárása után az egyik bizottsági tag napirenden, sőt gyűlésen kívül azt indítványozta, hogy: «Ha már nem sokat használtunk a lakosságnak, legalább kívánjunk neki boldog újévet.» Úgy hisszük, hogy a város tetszésével találkozunk, amikor ezt a jó kívánságot megköszönjük és a Bizottságnak pihenést kívánjuk. Ingyenes népszerű előadások a városnegyedekben. A Hevesvármegyei Törvényhatóság- Szabadoktatási Bizottság 1921. év telén népies és ismeretterjesztő előadásokat tart vasárnap délutánonként a város következő részein : a Mária utcai Földm. Olvasókörben, Wesselényi utcai áll. iskolában, a Szvorényi utcai all. iskolában és a Kertész utcai gazd. iskolában. Az előadások a Mária utcai olv. körben és a Kertész utcai gazd. iskolában d. u. 4 órakor, Wesselényi utcai és Szvorényi utcai áll. iskolákaban pedig d. e. 11 órakor kezdődnek. Belépődíj nincsen. 1921. január 2.-iki előadók és előadások: 1. A Wesselényi-utcai állami iskolában Barabás Sándor igazgató: A szövetkezetek- és nemzetmentésről.