Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)

1921-01-02 / 1. szám

Előfizetési díjak postai szállítással. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk Negyed évre 90 ft. — Egy hóra 30 h.d POLITIKAI NAPILA Felelős szerkesztő : Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Liceum«. Kiadóhivatal: Líceumi nyörada. Telefon­szám iI. Ujesztendő küszöbén. Az emberi szívnek is tetsző, kedves dolog az élet idejének évekre darabolása. Egy-egy ujesztendővel megújulnak remé­nyeink s a reménykedésnek sokszor csa­lóka délibábja is elég arra, hogy a bol­dogság pillanatnyi érzete feledtesse velünk az élet zord napjait. Derűsen, mosolygósan int felénk a jövő; vonz, hívogat mint a lom­bkoszorú­­val övezett magaslat, honnan a természet szépségei csodás varázslattal tárulnak elénk . . . Megyünk, haladunk s a kecseg­tető cél tudatában szinte feledjük a verej­­tékes fáradságot. — És hányszor borítja el a csalódás borúja reménykedésünk magaslatát, mire odaérünk ! De ez a sorsunk: ember, küzdj és bizva-bizzál! Életünk egyik legfőbb javát rabolná el tőlünk az, aki kitépné keblünk­ből a reményt, mely a léleknek nemcsak vigasztalása, hanem céltudatos tettekre ösztönző ereje is. Az ujesztendő küszöbén állva, a re­mény szegődik, hozzánk társul, hogy pil­lanatig se engedje megtörni elsősorban hazánk boldogabb jövőjébe vetett hitün­ket. Ha valaha, úgy , most van szükség arra, hogy ebben a hitben ész, erő és szent akarat vértezze, úgy az államhata­lom kezelőit, mint minden fiát a hazának. Csonk­ országunk­­ tátongó sebei mind­annyiunk segítségét várják és senki sem menthetné magát a hazaárulás vádjától, ha ma megtagadná a hazától azt, amit érte szívvel lélekkel, akarattal és munká­val, erkölcsi és anyagi javaival áldozni képes. Boldogabb jövőnkbe vetett remé­nyünknek céltudatos tettekre ösztönző ereje abban nyilvánuljon, hogy a politi­kai magyar nemzet minden hű fia önmeg­tagadás árán is, áldozatos szeretetben eg­gyé forrjon össze. Legyen vége a széthúzás átkos szokásának, mely alkalma az egymástól való eltávolodásnak és me­legágya az osztálygyűlöletnek. A széthú­zás sohasem válik a haza javára. A kés­­hegyig menő politikai harcokban több ré­sze van a politikai bálványok imádásá­­nak, mint a haza szeretettnek. A politikai boszorkánykonyhákban inkább hallunk arról beszélni, hogy mit kíván a pártér­­dek, mint arról, hogy mi válnék az or­szág hasznára, javára? Ma csak egy szempont lehet döntő: az ország érdeke. S mégis különös, hogy a rút önzés nyomta rá szégyenbélyegét éppen e korra, melytől önzetlen férfiakban, önzetlen tet­tekben és áldozatokban a legnagyobba­kat várjuk ! Az önzés fertőző mérge szinte dü­hösségig fokozta a tisztességtelen szer­zési és kereseti vágyat, mely a maga mo­hóságában érzéketlen s nem törődik azzal, hogy az embertárs ruházkodását és meg­élhetését szinte lehetetlenné teszi. Kétség­­­­telen, hogy e bajnak más okai is vannak, de az is bizonyos, hogy fő oka a lelketlen önzés, mely a politikai viszonyok alaku­lásai közben némi privilégiumot is nyert. Már­pedig ma az ország legnagyobb érdeke az, hogy az életfentartás lehető­ségei keresztény társadalmi, — vagy hasz­náltabb szóval mondva, — keresztény­­szociális alapon biztosíttassanak. Az új­esztendő küszöbén jobb jövőnkbe vetett reményeink valósulásának első bizonysága és biztosítéka lesz az egyénnek megtisz­tulása és bekapcsolódása abba az irány­zatba, mely ma politikai jelszó is, de nemes emberszerető tartalmával egyidejű önma­gával a kereszténységgel. Ez a megtisztulás, ez a bekapcsoló­dás emeli fel a lelkeket arra a magaslatra, ahonnan máskor a Kárpátoktól Adriáig terjedő, tejjel-mézzel folyó ország varázs­latos szépsége tárult elénk, most pedig csak csonk­ országunk szomorú képét, siral­mas sorsát láthatjuk. De ha e magaslatról kényeink miatt messze távolba ma nem is láthatunk, a felénk szárnyaló szél sírá­sában halljuk testvéreink jajszavát, kik idegenek jármában senyvedve, segítségért kiáltanak hozzánk . . . E magaslaton állva, a haza fogalma egész nagyságában és szépségében tárul elénk. S akkor ... ha majd mindenkit áthat ez a nagyság, ez a szépség, akkor, de csak akkor fogja érezni és megtudni mindenki, hogy mit vesz­tettünk?... Akkor fogja majd meghozni mindenki a maga áldozatát és akkor­ be­teljesülhet minden reménységünk! . . . Török Kálmán !­­ HÍREK. Eger, 1920. december 31. Olvasóinkhoz! A papírárak hihetetlen drágulása és a munkabérek ujabbi 25%-os emelkedése követ­keztében kénytelenek vagyunk lapunk 4 oldalas ünnep és vasárnapi számát 2 koronára felemelni. A hétköznapi számok ára továbbra is 1 korona. E megterhelést, ameddig lehetséges volt, elhárítottuk olvasó­közönségünkről, most azonban ezen újabb terheket a kiadóhivatal elviselni képtelen. Meg vagyunk győződve, hogy hűséges olvasóközönsé­günk a fővárosi lapokhoz képest ezen csekély emelkedést megnyugvással veszi tudomásul. Az Egri Népújság kiadóhivatala. Lapunk legközelebbi száma új év ü­nnepe miatt kedden reggel jelenik meg. Körjegyzőválasztás A Mátraballán. A Mátraballa-Nádujfaluból újonnan alakult mátra­­ballai körjegyzőségben, mely január 1-én kezdi meg működését, 28-án volt a körjegyzőválasztás. A két község képviselőtestületeinek egyeteme szótöbbséggel Wágner János mátramindszenti segédjegyzőt választotta meg körjegyzővé. Sajtóest. A sajtóest előkészületei seré­nyen folynak. Milotay Isván, nemzetgyűlési kép­viselő, az országos nevű publicista táviratban je­lentette, hogy örömmel vesz részt a sajtóesten. A program nagyjából össze van állítva úgy, hogy rövidesen a nyilvánosság elé fogjuk hozni. A programmot prolog fogja bevezetni. A prologot az egri ujságírás egyik régi, kimagasló alakja írta és az egri társaság egyik ünnepelt hölgy­tagja mondja el. Milotay István nemzetgyűlési képviselő az ő ismert szónoki képességét fogja Eger közönsége előtt csillogtatni. Egyik művésztehetségü hölgy műdalokat énekel, s hogy az est mindenképen sikerült le­gyen, az egri társaság néhány tagja, élükön egy talentumos hölgyrendezővel, rövid színdarabot ad amely stílszerűen aktuális vonatkozású. Lesz azon­kívül zene, ének, szavalat.Szóval a sajtóest min­­den­képpen rászolgál arra az érdeklődésre, amely a közönség körében megelőzi. Előadás Ker. Szoc. Egyletben. A Ker. Szoc. Egyletben f. hó 2-án, vasárnap, fél 11 órakor Winkler Szilárd vzrk. őrnagy előadást tart. Az egri Kath. Kör 1. évi január 6.-án délután 5 órakor tartja kultur-délutánját a követ­kező tárgysorozattal: Megnyitó, tartja Szmrecsányi Lajos érsek Ur. Ének, előadja: az Egri Dalkör. Irredenta szavalat, előadja: Dr. Pataky István. Beszéd, tartja Wolff Károly, a főudvarnagyi bíróság elnöke. Mendelsohn: Trio, előadják Kauf­mann Emmike, Huszthy Zoltán, Fógel Elemér. Ének, előadja: az Egri Dalkör. Zárószó, tartja: Babocsay Sándor. P. Zadravecz István tábori püspök forradalmi beszédei összegyűjtve könyv alakban megjelentek. A könyvhöz, melynek terjedelme 100 oldal, Horthy Miklós kormányzó irt előszót. Ara : 25 kor. Megrendelhető a More­a egri fő­osztályánál. Az Árvizsgáló Bizottság újévi kö­szöntője. Ringelhann Béla villanygyári igazgató elnöklete alatt ez évi­­ utolsó ülésére azzal az örömmel ült össze az Árvizsgáló, hogy már nem­sokára kiesnek a szerepükből, mert Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter, árdrágítás nélkül akarja meg­oldani a pénzügyi és valutáris kérdéseket. A leg­jobb hangulatban­ azután a kéményseprők újabb áremelését jóváhagyták és méltányosnak találták, hogy a földszintes kémény seprési díja 2 K-ról 3-ra, az emeletes kéményé 3 K-ról 4,5 K-ra, a kétemeletes tűzhányóé 4 K-ról 6 K-ra, az egy­sütős tűzhelyé 2-ről 3-ra, a két sütősé 4-ről 6-ra, a kályháé 2-ről 3 ra ugorjék. A kéményégetés 8 helyett 12 koronába, az emeletes kémény égetése 12 helyett 18 koronába, a pék-kémények söprése 20 K-ba, az emeletes pék-kéményeké 30 K-ba kerül. A vendéglők egyszeri seprésért 20 koronát fizetnek. A kenyér kilogrammját 18—20—22 koro­nában állapították meg. Ilyen szerencse talizmánok megrendszabá­­lyozása a Bizottságban olyan impressziókat keltett, amelyekből arra következtetett, hogy a gondjaira bízott érdekeltségek, közönség és árak a jövő évben szerencsésebben fognak egymáshoz alkal­mazkodni. A gyűlés bezárása után az egyik bizott­sági tag napirenden, sőt gyűlésen kívül azt indít­ványozta, hogy: «Ha már nem sokat használtunk a lakosságnak, legalább kívánjunk neki boldog újévet.» Úgy hisszük, hogy a város tetszésével ta­lálkozunk, amikor ezt a jó kívánságot meg­köszönjük és a Bizottságnak pihenést kívánjuk. Ingyenes népszerű előadások a vá­ros­negyedekben. A Hevesvármegyei Tör­vényhatóság- Szabadoktatási Bizottság 1921. év telén népies és ismeretterjesztő előadásokat tart vasárnap délutánonként a város kö­vetkező ré­szein : a Mária utcai Földm. Olvasókörben, Wesselényi utcai áll. iskolában, a Szvorényi utcai a­­ll. iskolában és a Kertész utcai gazd. iskolában. Az előadások a Mária utcai olv. körben és a Kertész utcai gazd. iskolában d. u. 4 órakor, Wesselényi utcai és Szvorényi utcai áll. iskolák­a­ban pedig d. e. 11 órakor kezdődnek. Belépődíj nincsen. 1921. január 2.-iki előadók és előadások: 1. A Wesselényi-utcai­ állami iskolában Barabás Sándor igazgató: A szövetkezetek- és nemzetmentésről.

Next