Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)

1921-06-25 / 142. szám

De még­sem! Az ember mikor pénz­ügyminiszterünk beszédét végig olvasta: hátradől székén; behunyja szemét; gon­dolata megáll; felveti szemét; kitekint merengve az ablakon; végül lecsuklik a fej a mellre. Ez a hódolat! Örök áldás és hála a nagy Istennek, hogy nemzetünk legkritikusabb napjaiban három acél embert adott nekünk; egy acél katonát: a kormányzót; egy acél­­jellemű hazafit: Apponyi grófot; egy acél­­esző közgazdát: Hegedűs minisztert Még egy van hátra; egy ... de pszt! . . ki senki mást nem szeret a hazáján kivűl. Vagy talán megvolt azelőtt is köztünk a sok kitűnőség? ! Kétségtelen. De régente, hajdanában, legelőbb is nem a kitűnősé­geket válogatták, hanem úgy, mint a bolt­ban szokás az esernyőket. ... A legalkal­masabbakat ... A többit tetszik tudni ... De térjünk vissza Hegedűsre. Hisz az ő neve­m ragyog, miként az ág csillag­­sugáros éjfélen,» . . . és . . . «mely egykor árván hangozék, bámulja eszét a jelen.» Sokaknak nem tetszett Hegedűsnek az a modora, mikor a magyar közélet ve­zérei közé lépett, mellyel az «én»-t, a «csak én»-t hangoztatta fennen. Ma már értjük a csendben selyem­­gubót szövő tudós munkáját, ki kezében plajbásszal számolt, számolt, gondolkozott, következtetett, figyelt, ítélt. Az a sorsa volt, ami a becsületes, eszes, számítani tudó gazdatisztnek, kit ura semmire sem becsült, mert nem tudott színlelni, hazudni. De mikor megfeneklett a szekér, a nemes, a hű karakter kitörölte szeméből a kön­­­nyeket, a mellőzés nehéz könnycseppjeit és előállt: uram, ha megengeded, meg­mentelek a bukástól. Hegedűs miniszter, mikor előlépett csak vázlatot rajzolt. Ma kész a műremek. «Fél­készülőben kívánta bírálni sok ki­váncsi szem ...» Hallgatott. Ő is tudta, amit mindenki tud, de kevés ember követ: Dobbal nem lehet fogni verebet! Mennyit harapdálták az «én gros» dolgozó lombard üzletek meg nem adóz­tatásáért ! Ahány a bankár; a pénzember; a holló, mely nem vájja ki a másik holló szemét. Ma kacag a lélek zsenialitásán, mely művészi ügyességgel, még pedig úgy, hogy a kecske is jólakott és a káposzta is megmaradt, a justítia distributiva leg­kisebb sérelme nélkül csúsztatja alá, első helyre a nemzetet megmentő, elsőbbségi zálogjogot a minden néven nevezendő lombard intézet zálogjoga elé. Esik a korona! Hahaha! Esik a ko­rona ! Szervusz neked magyar, szervusz Hegedűs . . . «Eltörött a hegedűm! . . .» «Nagyon természetes,» vágta rá a miniszter, «amíg a rothadó, osztrák bankó ki nem múlik, hamis bélyegzésül bankói­val mindig rontja a mienk hírét.» Adja az irgalmas Isten, a magyarok Istene, hogy ez a nagy emberünk ércnél tartósabb műve teljesen fölépűljön és a fáradt gigász, saját szavai szerint, a «föl­támadó magyarság zsoltárát hallhassa.» hns. Érettségi a női kereskedelmiben. Az Angolkisasszonyok egri érseki r. kat. négy évfolyamú női felső kereskedelmi iskolájában folyó hó 23-án fejeződtek be az érettségi vizsgálatok. 15 tanuló közül jeles eredménnyel érettségizett hét növen­dék (Kellner Sarolta, Kellner Mártha, Kö­nig Irén, Militzer Paula, Pavlák Irén, Premutzich Gabriella, Schwartz Ella), jól érettségizett 3, megfelelt 4; egy növendé­­­­két szeptemberre javítóvizsgálatra utasí­tottak. Az idei tanév tehát a leány kereske­­­­delm­i növendékeknek is meghozta négy­­ évi komoly tanulmány megérdemelt sikerét. Ebben oroszlánrésze Veszprémi­ Dezső igazgatónak van, ki zajtalan, de fáradsá­got nem ismerő buzgalmával és páratlan munkakészségével, helyes pedagógiai érzé­kével megvetette alapjait, kiépítette és tető alá hozta nőnevelésünknek két oly bátor intézményét, mint a leánygimnázium és leánykereskedelmi iskola. Válságos idők­ben állt őrt­e lelkes tanférfiú a jobb jö­vőt szolgáló leánynevelés bölcsője mel­lett. A társadalom hálája kisérje további működését. HÍREK, Eger, 1921. junius 25. Emléktáblát állítanak Lemberkovics századosnak. Tegnap volt két esztendeje,­­ hogy a kommunisták kioltották az életét Lemberkovics honvédszázadosnak, mert volt szive, bátorsága és­ az átkozott em­lékű uralom megbuktatására ellenforra­dalmi csapatot szervezett és ágyúkból lö­vette a vörös főkapitányságot, kegyeleté­re a MOVE. III. kerületi csoportja köz­adakozásból emléktáblát állítatott annak a háznak a falára, ahol lakott. — Bennün­ket, egrieket nemcsak azért érdekel e ke­gyeletnek a hire, mert magyar szivünk vérzik az ártatlanul kiömlött magyar vé­rért, de azért is mert némi ismeretség fűz hozzá. A nővére ugyanis, Lemberkovics Anna, Mlinkó Zsigmond heves megyei föld­­birtokos, özvegye már évek óta városunk­ban lakik, itt közöttünk gyászolja, siratja férjét és két év óta a bátyját is, a vér­tanú hőst. Halálozás. Kronberger Mihály nyug. várm. és városi állatorvos hosszú szenve­dés után életének 82 ik évében folyó hő 23 ó. d. u. 3 órakor elhúnyt. Temetése folyó hó 25 én szombaton d. u. 4 órakor lesz a Dobó u. 3. számú gyászházból a »Fájdal­mas Szűz«-ről nevezett temetőbe. Az en­gesztelő szentmise áldozatot 25-én d. e. 10 órakor a Főszékesegyházban fogják az egek Urának bemutatni. Jótékonycéh­­ művészi hangverseny. Julius másodikán, a Kaszinóban két angol zeneművész jótékonycélú hangversenye rendez az integakció javára. Az egyik művész Tomschinszky Minnie 18 éves és Hubaynak a tanítványa; hegedűs. A má­sik Tomschinszky Harry 16 éves, Doh­­nányi volt a mestere; zongorán játszik. A művészek nagy sikert várnak és mi is reméljük, hogy ezúttal a közönség szá­ma meghaladja majd az «apostolok» lét­számát. A vasúti állomásfőnökség értesí­tése. Az állomásfőnökség arról értesít bennünket, hogy Péter Pál napján, június 29 én, tekintettel a hazautazó diákok nagy számára, a jegypénztár egész nap nyitva lesz Menetjegyet tehát nemcsak a vonat indulása előtt, hanem bármely időben le­het váltani. Úgyszintén a csomag­feladáso­kat is egész nap el lehet intézni. Elhalasztott kirándulás. A Szociális Missió Társulat által tervezett szarvaskői kirándulást, melegebb idő reményében, jul. 2-re, szombatra, halasztották. panamát Eustatiu szenátor, tengernagy leplezte le. Néhol felgyújtották a raktárt s e címen írtak le 20—30 milliót. A lapok már Averescu miniszterelnö­köt is támadni kezdték, mert a vizsgálat ellaposítására törekszik, holott a szerző­­­­dések és a szállítási tárcák, továbbá az elő­­­­irányzatok összevetésénél kitűnt, hogy az­­ idegen pénznemek átszámítása körül is szinte kiszámíthatatlan visszaélések tör­téntek. Akkor az ellenzéki képviselők a par­lamentben is fölvetették a kérdést. S ami­lyen kulturszínvonalat mutat a panama, ugyanolyan az ügy, sőt az azon időben fölmerült összes kérdések tárgyalása is. Dobrescu Aurél képviselő interpellációjára Averescu miniszterelnök kijelentette, hogy a vizsgálat folyik, de kéri a képviselőket, ne kürtöljék világgá, hogy inkorrekt és lehetetlen ország vagyunk Gondoljanak azokra a következményekre, amelyekkel m a szélsőségesen szigorú lépések járhat­nak.­ Lupu és Cocea képviselők megálla­pítják, hogy a miniszterelnökségi méltóság feladatát így csak Honoluluban lehet föl­fogni. Calmusthix ezredes Lupu megálla­pítását «szemtelennek» mondja, Lupu pe­dig azzal vág vissza, hogy az ezredes az istállóban nevelkedett s oda is kell visza­­hajtani. Ilyen kezdet után áttérnek »Kelet franciái« a letartóztatott képviselők ügyé­nek tárgyalására. Dunareanu kérdi a ház elnökét, miért nem jelentette be az első ülésen, az öt képviselő letartóztatását és ennek okát, holott ezt a házszabály meg­szabja ; az elnök azt a naiv feleletet adja, hogy senki nem kérdezte, a miniszterelnök pedig azt, hogy a házszabály sibillailag rejtélyes. Az ellenzék nevet, Gantaenzeno tábornok pedig azt kiáltja: »Ne röhögje­nek juhok, ökrök, disznók«. Ez már Guza tanárt is felbáborítja és közbe szól, mire kollégája, Jorga, azzal vigasztalja: »Én a saját ágyamban halok meg, de Guza a bolondok házában.« Következő ülésen Ar­getoianu belügyminiszter végül eldönti a letartóztatottak ügyét, kijelentvén, hogy »A bíróságot a házszabályok nem köte­lezik s a házszabály különben is hibás« A közbeszóló Georgescunak azt vágja oda »Hallgasson, én tettem meg képviselőnek !« Madgearu pedig úgy csitítja egyik társát •Hallgass, majom!« A tárgyhoz szóló kép­viselőt úgy intézi el Argetoianu belügy­miniszter: »Nulla vagy: nem érdekel, mit beszélsz«. 18-án az elnök bejelenti, hogy Mas­­kovics Illés képviselő jogerős elitélése miatt nem képviselő többé, így helyette a tiszta legtöbb szavazatot nyert pártjának következő jelöltje jönne be. Ez Bajor, de ő is el van ítélve s börtönben ül, tehát Popovici következik. Ő is börtönben van, de még nincs elitélve, tehát elvileg kép­viselőnek tekinthető ! Május 19-én Cantacuseno tábornok a kotofanesti kórház leégésére vonatkozó aktákat késci. A kormánypárt felháborodik. Az ellenzék mulat. Ebben a kórházban ugyanis előkelő hölgyek nagy mulatságo­kat csaptak s nagyon csintalan fényké­pen vannak róluk. Chiroiu az oravicai választásról interpellál. Azon a kormány­párt érdekében embereket gyilkoltak, ado­mányokat sikkasztottak. Imbroina azzal fojtja Chiroiu torkára a szót: «Ön azt mondta, hogy a magyarok alatt jobb volt.» Argetoianu belügyminiszter pedig azt az érdemleges választ adja: «Nem igaz, ami­ket Chiroiu előadott, a választás a Maniu­­féle törvény alapján hajtatott végre és nem a kormány bűne, hogy a nemzeti párt

Next