Egri Népujság, 1921. január-június (28. évfolyam, 1-145. szám)

1921-06-11 / 130. szám

Ars 2 korosa. E.vezetési díjak postai szállítással; 1^éta és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 110 K. — Egy bóra 40 K. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőségi Eger, Líceum. Kiadóhivatal! Licettás nyomda. Telefon tzém 11. Ingók adóváltsága címén sok a zavar a közönség körében. Már a házi szentélybe is beüti az orrát a finánc! Hallatlan ! . . . Legyünk nyugodtan, egyelőre ! Értsük meg a következőket: Hegedűs miniszter kénytelen súlyos terheket rakni az állampolgárokra, de ez mindnyájunk és a haza lét érdekében történik Elhihetjük, hogy nem jó kedvében teszi. A kérdéses ingók adóváltsága hikszusadók kijátszásának lehetőségét akaadályozza meg. A fürgeeszű kalmár ugyanis a bolti raktárak helyett X. Y. lakásába is beraktározhatja legértékesebb műkincseit és a vevőket okkal móddal odairányíthatja, ahol magánkézbeli eladásnál a műtárgy kisurran a lukszusadó alól. Nos"? . . . Azután az egész még csak tervezet , n hogyan és mikor még a ködös homályban rejtőzik. A miniszter egyik szava szerint csakis «műtárgyakra» (műtárgy, kiváló becsű bútor, szőnyeg, kép stb.) szól a tervezet, «a lakásokhoz semmi körülmények között nem nyúl;» másik szava szerint «csakis nagy gyűjtőkről, kincseket érő gyűjteményekről (tetszik tudni: *en gros») van szó és pedig millión felüli értéknél kezdődik az adóalany.» Tehát bosnyák ezüstveretű jatagán, elefántcsont apróság, egypár darab arany ékszer, egy-egy jó kép finánctalan fog maradni. —hns. Eger, 1921 julius 11. szombat. A jégkárosult egri gazdák nem fizetnek bortermelési adót. Az »Egri Népújság« a pénzügyminiszter kezében Képviselőnk, dr. Nagy János, tegnap délben a következő telefonértesítést adta szerkesztőségünknek a képviselőházból: • Megmutattam Hegedűs Lóránt pénzügyminiszternek az Egri Népújságnak azt a számát, amely részletesen beszámolt a hétfői jégzivatar okozta nagy kár arányairól. A pénzügyminiszter ezt válaszolta: A bortermelési adóról szóló törvényben minden lehetőség meg van adva, hogy a károsult szőlősgazdák a bortermelési adó elengedésében részesüljenek. «A parlamentben — mondotta még Nagy János — éppen most tárgyaljuk az igazságügyi tárca költségvetését. A tegnapi képviselőházi beszédemet a lapok nagyon kivonatosan hozták. Maguk az Egri Népújság, mennyit közöltek belőle?» — Bizony elég keveset mi is, mert nem félünk. Szűken vagyunk. • No, hisz nem baj!« . «Esik-e ott az eső, — kérdezte, — mert itt szépen esik. — Most várjuk mi is képviselő úr. Szombaton este hazamegyek. A viszontlátásig. ..« Vasárnap tornaünnep lesz az Érsekkertben. Sárga-kék hirdető plakátok jelentek meg tegnap reggelre az utcákon. Tornaünnepség lesz az Érsekkertben; hatalmas arányú, széleskörű, a nép minden rétege részt vesz benne cselekvően is. XXVIII. évf. 1 30. sz. Az ünnepély vasárnap délután fél ötkor katonazenés felvonulással kezdődik. A műsor első száma a tanítóképző, a reáliskola, a polgári fiúiskola közös tagszabadgyakorlata lesz. Második szám a földmivesek és polgáristák tornajátéka. Ezután következik a realisták mintacsapatának nyujtógyakorlata, majd a polgári iskola és az alsó reál illetve a felsőreál, a tanítóképző, az iparosok és földmívesek 4X100 méteres stafétája. Ennek lezajlása után a tanítóképző bemutatja a botgyakorlatot. Következnek az athlétikai számok: távolugrás, súlydobás, magasugrás. A műsor hetedik számától, a főreáliskola társas játékától a tömegmozgások szerepelnek végig. A tanítóképző és a reáliskola füleslapda mérkőzést tart, majd az egyes tornakörök kötélhúzást rendeznek. A programm utolsó száma a footballmérkőzés a reáliskola és a tanítóképző között. A gyakorlatok közben és a bezáró elvonulás alatt a katonazenekar játszik. „20 korona minden piakát.“ — Levél a szerkesztőhöz. — Az Egri Népújság június 10-iki számában, a hírek között «20 korona minden plakát» cím alatt megjelent közleményre kérem alábbi válaszom szíves közlését. 30-án A város közgyűlése ez évi április hó a mai viszonyoknak megfelelőleg, újból szabályozta a hirdetések kifüggesztéséért járó díjakat. — E díjak mérve jó- TÁRCA A fertálismesterségről írta : Breznay Imre. Vili. Manapság úgy vagyunk a fertálymesterséggel, hogy nem illik visszautasítani. Eger város évkönyvei nem igen jegyeztek még fel olyan esetet, hogy a megválasztott fertálymester ne fogadta volna el ezt a megtiszteltetést. Igaz másrészt, hogy mostanában puhatolózni szoktak a jelöltnél és csak annak a nevét viszik «suttogó» elé, aki nem idegenkedik ettől a «hivataltól.* Régente, kivált mikor elég terhes és a mainál kevésbbé megtisztelő volt e kötelesség, nem egy ember akart tőle szabadulni. Annál inkább, mert a helyettesi intézmény újabb keletű. A régi fertálymester maga, saját személyében tartozott végezni a teendőket, melyeket föntebb ,részletesen közöltem. Ennek persze az lett a következménye, hogy az elfoglaltabb polgárok szabadulni szerettek volna ettől a megtiszteltetéstől. Különösen a rác kereskedők és iparosok «verdesték panaszaikkal a Ns Tanáts és kettős földesiuraság feleit,» hogy ettől a hivataltól mentse fel Őket A XIX. század elejéig csak két esetben találtam nyomát annak, hogy valaki elvállalta ezt a hivatalt, de nem személyesen végezte el a kötelességeket, hanem a helyettessel végeztette. Az 1770. évi városi jegyzőkönyvben (Prot. 1770., pag. 17.) olvasom, hogy midőn «Die 8-a January Fertálly Mestereknek s felesküdtek...............a Negyedik Fertályban Smid János magáért fogadta Tóbiás Lászlót Rh. 20 . . .» Nem különben járt el 1776 ban az első seresbeli (ma: város I. negyed) vál. fertálymester, «Heisz János, ki is maga helibe Dely Tamást fogadta fel 24 forintokért.» * Hogy a protekció akkor se volt utolsó a kormányzás tényezői között, az 1759. évi fertálymester-választás elég fényesen bizonyítja. Az erre vonatkozó jegyzőkönyvi rész teljes egészében a következőképen szól : «Die 26-a Jam. Tartatott Tizedesek Választása, amint is a Harmadik Fertály szokás szerént assentált az Tanáts választására . . . egyet, tudni ülik Farsang Gá* Ez a helyettesi díjazás aránylag nagyobb volt, mint a mai, mert akkor tetemesen nagyobb volt a pénz értéke. Akkoriban például a városi főjegyzőnek csak 160, a vicenótáriusnak 110, a senatoroknak pedig 50 Rhénes forint volt az évi fizetése. bort, Farsang Gábor ugyan annak választatott volt, mindaz által Such Mihály Vispány* Ur interpositiójára, mivel vincellérje, ki hagyatott, és helyébe Lukács György Fertály Mesternek bé állíttatott jövendőbe mindaz által tartozni fog elviselni. Semmi s mentsége nem lévén, hogy ez amaz vinicellérje. E szórványosan jelentkező és sima lefolyású esetek mellett olyan is akad, amikor a megválasztott hivatalos alakban kérelmezi felmentését. Érdekesnek és érdemesnek találom, hogy Juhász Mihálynak, a Város II. negyedében az 1810. évre megválasztott fertálymesternek, ily irányú kérelmét részletesen ismertessem. Ez a kérvény és elintézési módja élénk világot vet a dologra. Az 1810-re megválasztott fertálymesterek közül Juhász Mihály (Város II. n.), «alázatos kérést adott be Érseki Eger Városságs Tanátsához, hogy azokon fogva itt a Ns Tanáts ezen tehertől atyai módon megmenteni méltóztassék.» A szóban forgó egri polgár, úgy látszik, egész februárban szaladgált, hogy kérvényét jól fölszerelje és sikerét biztosítsa. Kérvényének lényege az, hogy a) • Vicc ispán = slíspén.