Egri Népujság, 1921. július-december (28. évfolyam, 146-297. szám)

1921-11-25 / 268. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921. november 25.péntek. XXVIII. évf. 268. sz. Előfizetési díjak postai szállítással POLITIKAI NAPILAP. N­ ész és félévi előfizetést nem fogadunk el. Negyed évre 150 K. — Egy hóra 50 K. — Felelős szerkesztő: B­R­E­Z­N­AY IMRE. Szerkesztőség­i Eger, Liceum. Kiadóhivatali Líceumi nyomdai Telefon­szám 11. Jfctn lettet sóidig tótágast állni. Eger, 1921. nov. 24. Akármilyen akrobata, vagy könnyű fejű fickó legyen is valaki, nem bírja so­káig a tótágast. Lassankint szédülni kezd, majd forog vele a világ, végre is leroskad. Ha egyes ember így jár, hát akkor a társadalom, az ország még kevésbbé tud sokáig tótágast állani. Kún Béla megpró­bálta Magyarországgal tótágast állatni, mindennek a feje teteje le, a lába fölfelé került. A nagy kommunista­ bűvész a tár­sadalmi piramist a csúcsára akarta állítani, nem a természet szabta talpára. A vörös fényben beállított bűvészi mutatványon eleinte örültek sokan, különösen, akik na­gyon szeretnek az elvek mezején bukfen­cet hányni. Később azután szédült tőle mindenkinek a feje, forgott körülöttünk minden, végre is mindenki űnta már terrorfiúk által támogatott tótágast és biz­a­tosan felfordult volna magától is, ha az oláh fel nem dönti. Lenin is érzi már ezt az igazságot. Minden a feje tetején áll már a nagy Orosz­országban. Panaszkodik is Lenin, hogy na­gyot tévedtek. Engedményeket kell adni a polgári társadalomnak. Vissza kell csi­nálni a dolgot. Mennyi vér- és könnyáldo­zatba került, míg ezt beismerte a bolse­vista vezér! Pedig egyszerűbben is tör­ténhetett volna a dolog, már úgy tudni­illik, ha Lenin és társai magukon próbál­ták volna meg először, hogy lehet e sokáig tótágast állni. Hát persze hogy nem lehet! Nem sikerült ez a marxista­ szociál­demokratáknak sem. De nem fog sikerülni más társadalmi osztálynak sem. Minden társadalmi osztálynak meg­van a maga természetadta helye; minde­­nik a maga helyén teljesítheti a maga és közérdekű hivatását. Hiába­ nem lehet sokáig tótágast állni senkinek. Gutaütést kap tőle az egyes is, az ország is. n. Feloszlatják a hartensteini királyi udvart. * Budapest. A hartensteini udvart feloszlatják. A kiséret tagjai eloszlanak, Seidel püspök pl. már meg is kapta kiutasítási végzését a szövetségtanácstól. A püspök Bécsbe megy, hol a hercegérsek palotájában je­lölnek ki számára lakást. Steiner báró tartózkodását meghosszabbították, rendezze az udvar, még függőben hogy lévő anyagi ügyeit. Eger, 1921. nov. 24. A tél ma komoly elhatározással beje­lentette, hogy megérkezett. Fogcsikorgató hideget zúdított a városra. Az ablakokat szeszélyes rajzú jégrétegekkel vonta be, a fákat teleszórta zúzmarával. S ezt olyan mogorván cselekedte, mintha csak azt mon­dotta volna: jó lesz velem nem viccelni. Bizony, a téllel nem jó viccelni, különösen most, amikor azt sem tudjuk, mi lesz ve­lünk, ha a fáskamránkból kifogy a tü­zelőfa. S kétszeresen ránk nehezedik az élet, ha arra gondolunk, hogy a tél hidege el­len csak úgy védekezhetünk eléggé,­­ ha melegebben öltözködünk. Ha nincs is tü­zelőnk, ha hideg is az otthonunk, a ke­nyérgond kiűzi az embert az utcára. S hogy a magyar valutakülönbözet miatt még ma is járnak-kelnek felöltözött embe­rek az utcán, ez csak azt igazolja, hogy még a XX-ik században is történnek csodák. Az Egri Népújság munkatársa fölke­reste Müller Ferenc divatkereskedőt, aki nem éppen vigasztaló felvilágosításokkal szolgált. A valutá­­ból — Kész toalettdolgokat Cseh-Szlovákia­­importálunk. Selyemárút többnyire Svejc exportál. Amikor Hegedűs Eger­ben járt, 2,73—3­00 volt a szokol. Nem vá­sároltunk, mert abban bíztunk, hogy a korona értéke egyenlő lesz a szokoléval. Tessék elképzelni, hogy a közelmúltban 12­00 volt a szokol s most is 900-on felül áll. Egy svájci frank 180 magyar korona. Itt van egy eset. Zászlót rendeltem a vá­­ros számára a nuncius látogatása előtt. 300 cseh koronába egyeztünk, ami magyar pénzben 1200 koronát jelentett. Két héttel később érkezett be, a szokos 400-ról 1200-ra emelkedett és a zászlóért már 3600 koronát kellett fizetnem. Szeptemberben volt két érdekes fizetési kötelezettségem. 5000 cseh koronáért 15.000 magyar korona volt egy cégnek a követelése. A cseh ko­rona hirtelen felszökött 1245-re s már 62.250 koronát kellett fizetnem. A mai rettentő drágaságnak az ex­portáló államok valutájának ingado­zása az oka. — Szíveskedjék a A téli divatcikkek, téli divatcikkek árai­­ felől tájékoztatni bennünket. — Bizony, kérem, maholnap már sem­mit sem rendelünk, mert a közönség nem tudja megfizetni az árakat. Egy női téli pamut-garnitúra (korcsolya-kabát, hósap­ka, sál) 550 koronától 1600 koronába ke­rül. Női téli keztyű 140—280 k. Női boka­védő 400—450 kor. gyermekeknek való bokavédő 250—400 k. Téli gyapjúharisnya 350—400 kor. A gallér tucatja 700 kor. Egy drb 60 koronába kerül. A kézelő 100 korona. Persze, önt inkább a téli dolgok ér­deklik. Egy hófehér gyapjú korcsolya­kabát 3700 korona. A flanell-dolgok métere 28—30—32 cseh korona, magyar pénzre ez 280—300—320 koronát jelent,átszámítva A wattelin-bélés 450—480 korona. Szőrmék — A boa és a muff, vagy másképen karmantyú ma már nem divatos. Sokba kerül. A leleményes nők szőrmecsíkokat varrnak a kabátok aljára, ujjára, gallér­jára és kész a téli öltözet. 2 cm. széles csík 100 kor, 5 centiméteres 250—260 kor. A szőrmekereskedelem Lipcsében (Leipzig) összpontosul, de bizony a mai viszonyok között nyúl szőrmék imitálják az ezüst rókát, kék rókát. Egy belga nyúl szőrme­gallér 460 korona. Női láger-toalettek 400—600 koronába kerülnek, nem akarom részletezni a dol­got, nehogy piruljanak a nők. A lélek­­melegítő ujj nélkül 450—550 kor., ujjal 900—1200 korona. Férfi alsóing és Pompadour-toalett 700—800 kor. Érdekli a férfiakat a nyaksál is. Mű­selyem nyaksál 480 kg gyapjú 380—480 k. A tél beálltával aktuálissá vált a sző­nyeg-kérdés is. Tatatóvárosból sikerült tartós, gyapjú-szőnyeget beszereznünk. 350—480 korona métere a 70 centiméteres­nek, a 90 cm. szélességű 550—780 koronába kerül. — Drága az élet — fejezte be Müller. Rengeteg sok olyan cikk van, amit nem tartunk raktáron. Egy fekete glacé-keztyű 600—700 korona. Nem tartok üzletemben fekete glacé keztyűt. Senki sem tudja meg­fizetni. Lám, önnek sincs fekete glacé­­keztyűje, uram. A divatüzletben. A drágaság oka. — Egy kis valuta. — A közönség nem tudja megfizetni az árakat. Letartóztatott népbiztos. Prága. Tegnap Prágában letartóztat­ták Alpáry Gyulát, a volt magyar tanács­­köztársaság külügyi népbiztosát. A letar­tóztatás oka az, hogy Alpáry Gyula Moszkvából fontos instrukciókat hozott magával és állandó összeköttetést tartott fönn Leninnel.

Next