Egri Népujság, 1922. január-június (29. évfolyam, 1-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

SJIttMté«! *it&k P«l­ai SSiUltAUal 2. >**#**» (élén lUBsttéttua fogaduktl *Tft 170 ®. — Bot *>*­■ 60 ®. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő : BREZNAT IMRE. Szerkesztőség­e Eger, Liceasa. Kiaőeklystal i Lieenml­agoeiel Telefon umn ti. Kállay benyújtotta az 1921 (Az Egri Népújság tudósítója jelenti:) Budapest. A mai nemzetgyűlést Gaál Gaszton nyitotta meg. Bejelenti, hogy Szabó István sürgős interpellációra kért és kapott engedélyt a vidéken elharapód­zott veszettségek sürgős meggátlására. A Ház a sürgős interpelláció meghallgatása után a napirend tárgyalására tér át. Ez­után a képviselők 4 osztályba való soro­lását kérte az elnök. Az elnök bejelenti, hogy az első osztályba 50, a többibe pedig 57—57 képviselő sorolandó. (A so­rolás tart). A napirend szerint a jegyzéket az A bizottságok tagjai közül választják meg. A leadott 104 szavazat Csáky Jó­zsefre esett, 97 pedig Hábeltre, így az el­nök kihirdette a választás eredményét.­ ­1922-ig m Kritsíü Vettst. A választás után az elnök 5 percre fel­függeszti az ülést. Szünet után az elnök felolvassa az egyes bizottságokba beválasztottak név­sorát. Ezután Kállay Tibor pénzügymi­niszter benyújtotta az 1922—23. évi költ­ségvetést és kérte, hogy a javaslatot egye­nesen a pénzügyi bizottsághoz tegyék át. Az elnök felhívta az összes bizottságokat, hogy még a mai nap folyamán alakulja­­nak meg és a megalakulásról tegyenek jelentést. A megalakulás végén az elnök 10 percre felfüggeszti az ülést. Szünet után Nagyatádi Szabó vála­szol Szabó István képviselő interpelláció­jára. Az ülést Huszár Károly alelnök \­ órakor zárta be. Lépjen föl a város közönsége erélye­sen. Követelje a felsőbb hatóságok végle­ges­ döntését, hogy így saját hatáskörében autonóm jogait is gyakorolhassa. Eger, 1922. június 24. Ringelhann Béla, oki. gépészmérnök. Új vasúti állomásra van szüksége Egernek. Az új állomás céljaira az Érsekkert Megközelítően 15 éve annak, hogy az új vasúti állomás építésének szükséges­sége szőnyegre került. Ez időben indultak meg a tárgyalások és tervezgetések s ma még mindig ott tartunk, ahol 15 évvel ez­előtt voltunk. Készültek szép és jó tervek. Részben elfogadottak, részben elvetettek , módosí­tottak és­ újra átdolgozottak. Majd új ala­pokon más megoldások : kifogástalanok, jók, az ez idő alatt megnövekedett forgal­mat tekintetbe vevők. Sajnos azonban, en­nél tovább sohasem jutottunk. Nem azt akarom én, hogy a mai vi­szonyok között kezdjen az állam tűzzel­­vassal hozzá az építkezésekhez. Magam is lehetetlennek tartom, hogy a mai viszo­nyok között, ha a forgalom­parancsoló szükségessége nem kívánja, az építkezést megkezdjék. Ennek megállapítására kü­lönben sem érzem magam hivatottnak. A város közönsége részéről azonban a lehető legsürgősebb szükségnek tartom a végleges terv megállapítását. Szüksé­gesnek, még­pedig sürgősen szükségesnek tartom annak a kijelentését az Államvas­utak Igazgatósága, illetve a Kereskedelmi Minisztérium részéről, hogy a készített tervezetek közül melyik az, amelyet elfo­gad s amelyre kötelezően kijelentheti, hogy az építkezést ennek a tervnek alapján fogja alkalmas időben végrehajtani. Amint köztudatba átment tény az, hogy az állomás részére szükséges terüle­teket mindig ettől a szegény várostól kér­te az állam s amelyet a város természet­szerűen mindig elhárítani igyekezett ma­gától, úgy most a vagyonváltsággal kap­csolatban oly helyzet állott elő, hogy a mögött lévő terület a legalkalmasabb, szükséges területeket könnyen megsze­rezheti. Ez a kérdés a város fejlődésével szervesen összefügg s ma már elodázha­tatlan. Az egyik legutóbb tartott városi köz­gyűlésen interpellálták a polgármestert a házhelyek kérdésében: sürgették a tör­vény végrehajtását. S itt van az a pont, ahol az új állomás ügye a házhely kérdés­sel s evvel a városfejlesztés problémájá­val kapcsolódik. E kérdéssel évek óta foglalkozom. Több közleményemben kimutattam azt, hogy a város csak a völgy hosszirányá­ban fejlődhetik. Kimutattam, hogy e célra az Érsekkert mögött lévő terület a leg­alkalmasabb. Ez a terület tehát az új városrész helye, melyet úgy kell megépí­teni, hogy ne csak a jelen, hanem az utó­kor bírálatát is kiállja. Ez az építkezés pedig nyilvánvalóan az új vasúti állomás­tól függ. Nem lehet ötletszerűen parcellázni. Nem lehet utcákat, háztömböket kijelölni akkor, amikor az új állomás helyét nem állapították meg, amikor az a völgy szé­lessége szerint, a Vincellér iskolától a pa­takig bármely helyen elhelyezhető. Sajnos, a városnak sem területe, sem pénze nincs a régi városrészek rendezé­sére. Elég van ott a görbe utcákból és szabálytalan telkekből. Ne kezdjük ezt az építkezést ismételten úgy, mint a városi építkezéseket általában, hangulat szerint: előbb az utak kiépítését és azután a víz­vezetékeket és csatornázást, mert ez me­gint görbe utcákhoz és szabálytalan tel­kekhez vezet. Készül a közoktatásügy reformja. Megszűnik a középiskolákban a felvételi vizsga ? — Előkészítő tanfolyamok lesz­nek helyette. — «Rostálás* sem lesz a IV. év végén (?). Eger, 1922. június 23. Tanügyi körökben, a közoktatás vár­­­ható reformjáról a következőképen nyi­latkoztak : A változott viszonyok, mindenben szükséghelyzetet teremtettek, amely eddigi állapotaink gyökeres változását kell, hogy magukkal hozzák. így természetesen köz­oktatásügyünknek is nagy változáson kell keresztül mennie, hogy megfeleljenek mos­tani igényeinknek. A kultuszminisztérium­ban folynak a reformmunkálatok, amelyek előkészítői a közoktatásügy célszerű meg­változásának. Eddig csak egyes kombiná­ciók kerültek nyilvánosságra a reform­tervezetből. A Hír szerint eltörlik a középisko­lák negyedik éve után, a tanári kar által adott minősítését a tanulóknak, amelytől függött, hogy a felsőbb osztályokba fel­léphetnek-e, vagy nem. Ezek szerint az a tanuló, aki a kö­zépiskola negyedik osztályáról a vizsgála­tot sikeresen letette, tanulmányait ezután minden további nélkül folytathatná — a tanári kar véleményének csupán formai jelentőségű nyilvánítása nélkül — felsőbb osztályokban a tanulmányait. — Kombinációkat emlegetnek abban az irányban is, hogy a középiskola első osztályába való felvételt megelőző felvéte­li vizsgálatot is, amelynek sikeres letéte­létől függött a tanulók felvétele, megszün­tetik. E helyett a gyakorlati céloknak elő­reláthatóan is jobban megfelelő előkészítő tanfolyamot létesítenek, olyanokat, amely már Egerben is megnyílik az áll. főreális­kolában s amely az elemi iskola IV. osztá­lyát fogja pótolni. Általános sztrájk réme fenye­geti a fővárost. Terjed a bérmozga­lom­­. Az általános bérmozgalom tovább fo­kozódik. A Magyar Folyam- és Tenger­hajózási Vállalat munkásai újból bérmoz­galmat jelentettek be. Ha az igazgatóság a bizalmi férfiak útján nem tudja megol­dani ezt a kérdést, holnap már a Máv.

Next