Egri Népujság, 1922. július-december (29-39. évfolyam, 146-283. szám)

1922-07-04 / 148. szám

Ärahétköznap 3 K, vasár- és ünnepnap 4 KKfftv, 3022. július 4. kedd. XXIX. évf. 148. az 3$§fiseié*f­áíjsfc pe*i*í­susfiUn­áasxi­l·é­ £*& félévi «l§IIS*tiSlBCM föffSdusk «1. év?« 170 K. — Egri hóza 60 X. — POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztői BREZNAY IMRE. §31»&£«£$5«ég ( Ege?, Licnsssi» Kifttóhivatali Líceumi egemési felelős mim II, Rakovszky a drágaságról interpellál. A kormány nem hajlandó megkötni az átvizsgáló bizottságok kezét. Budapest. Scitovszky Béla alelnök a nemzetgyűlést 1­412-kor nyitja meg. Java­solja, hogy idősb. Dessewffy Arisztid ha­lála fölött­­ érzett részvétnek a nemzetgyű­lés mai jegyzőkönyvében adjon kifejezést. Bemutatja gróf Teleki Pál levelét, mely­ben megrongált egészségére való tekintettel szeptember 10-ig szabadságot kér, melyet a Ház megad. Az elnök a bejelentések során bemutatja Vas vármegye föliratát, a a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak ingyenes gyógykezeltetése tárgyában. Ki­adják a bizottságnak. Bejelenti, hogy újab­ban Jánossi Zoltán és Reinprecht Antal meg­­bízó levele ellen érkezett panasz. A meg­bízó levelet a C.­osztályba teszik át. Be­mutatja Haller József levelét, melyben le­mond a pénzügyi bizottságban viselt tag­ságáról. Rakovszky napirend előtti felszóla­lásra kért és kapott engedélyt. Előterjeszti a drágulás rohamos emelkedését az utób­bi napokban. Felhívja a kormány figyel­mét a sürgős intézkedések megtételére. Bethlen miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a magyar kormány tud­ja kötelességét és tudatában van annak, hogy milyen rettenetes méreteket öltött a drágaság. A baj azonban pénzünk lerom­lásában keresendő, amellyel szemben te­hetetlenek vagyunk. Egyes esetekben, a­­mikor is az élelmiszerek árát ok nélkül drágítják, a kormány közbelép. A kér­­elmezési tanács bírálja el az ilyen ese­teket. Az árvizsgáló bizottságnak is ez a kötelessége, melynek meg is felel min­den egyes esetben. A kormány nem haj­landó megkötni az árvizsgáló bizottság kezét. Rakovszky Iván, mint az összeférhe­tetlenségi bizottság tagja, letette az esküt. Ezután a napirendre tértek át, az in­­demnitás folytatólagos tárgyalására. Az amerikai függetlenségi nyilatkozat 146-ik évfordulójának ünneplése Budapesten. Budapest: M. T. I. A városligeti Was­­hington-szobor előtt lélekemelő ünnepség keretében ünnepelték meg az amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatko­zatának 14- ik évfordulóját. A megjelen­tek soraiban ott voltak Brentano Tivadar, az amerikai Egyesült Államok követe és felesége, a kormány képviseletében Be­­litska honvédelmi miniszter és bárcziházi Bárczy Tivadar államtitkár. A nemzetgyű­lés képviseletében Huszár Károly alelnök, továbbá a főváros képviseletében Sipőcz Jenő főpolgármester, valamint Apponyi Al­bert gróf és Wlassics Gyula br. Elsőnek Sipőcz Jenő Budapest szé­kesfőváros főpolgármestere mondott beszé­det, aki üdvözölte a nagy amerikai Egye­sült Államok képviselőjét, Brentano köve­tet, valamint a kormányt és a nemzetgyű­lés képviselőjét. Ezután Ludwig Ernő dr. főkonzul a Magyar Nemzeti Szövetség ne­vében angol nyelven mondott beszédet, amelyben a magyar nemzet hódolatát fe­jezte ki az amerikai nemzet géniusza és legnagyobb fia, Washington iránt. Gróf Apponyi Albert a Magyar-Amerikai Tár­saság nevében mondott néhány magyar szót, majd angol nyelven méltatta az ame­rikai szabadság jelentőségét. a BSSHBitsirgiragi^igasME^asggg^^^ «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Fűd I :­I Új ország feltámadásában. Ámen. Az elszakított Nyugat­­magyarország visszakerül ? Páris. Francia politikai körök nagy érdeklődéssel és aggodalommal figyelik Ausztria gazdasági helyzetének rosszabbo­dását. Az a fölfogás terjedt el politikai körökben, hogy idejében kell beavatkozni és a németekhez való csatlakozási moz­galmat lehetetlenné tenni. A terv az, hogy a győztes nagyha­talmaknak kell kezükbe venni Ausztria likvidálását olyképen, hogy Bécs önálló és szabad város lenne. Nyugatmagyar­­szágnak Ausztriához csatolt részei vissza­kerülnének Magyarországhoz, Ausztria töb­bi részét pedig Csehországhoz csatolnák. Egyelőre elmarad a jóvátételi állatszállítás. Eger, 1922. július 3. A «Magyar Tőzsde» szerint egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy az antant természetbeli jóvátételt követeljen tőlünk. A magyar kormány nemrégiben a legnagyobb titokban vásárolta össze úgy az élőállat mennyiséget, amelyet a jóvá­tételi bizottság rendelkezésére bocsátott Ennek hír szerint külpolitikai oka volt, amely a jövőben kedvezően fogja befo­lyásolni a magyar jóvátétel ügyét. Mosta­ni teljesítésünkkel mindenesetre tanújelét akartuk adni a teljesítés iránti készsé­günknek. Az első szállítással mindenesetre el­­értük azt, hogy már nem sietteti az an­ tani a nemrégen még annyira sürgetett nagyobb tételű szállítást. A másik előny pedig az, hogy ez al­kalommal nem fejezték ki határozottan, hogy az állatok kiszolgáltatása előleg­képpen történt e, vagy pedig végleges tel­jesítménynek tekintendő. Ismét drágább lett a cukor! Eger, 1922. július 1. Mint értesülünk, a cukorgyárosok is­mét megdrágították a cukrot. Ma már 200 korona a cukor kilója. A cukor árát — a gyárosok szerint — azért kellett föl­emelni, mert a cukorrépa termelő gazdák — hír szerint — igen magas követelések­kel léptek föl a gyárakkal szemben és a gyárosok a cukor árát arányba akarták hozni a cukorrépa árával. A másik oka a drágításnak a cseh cukor drágasága. Ez idő szerint — tudvalévően — csak a cseh cukorgyárak dolgoznak exportra. Ha a hazai termés nem elégítené ki a fogyasz­tást, akkor cseh import cukorra lennénk utalva. Mivel pedig a magas szokolkurzus miatt a cseh cukor most sokkal drágább, mint a magyar cukor, ennélfogva a ma­gyar gyárosok az új áremeléssel a cseh cukorárak paritását szeretnék utólérni. Azt mondanunk sem kell, hogy a publikum körében hihetetlen elkeseredést keltett a cukor újabb megdrágítása. Mint ismeretes, mindössze két hete, hogy a cu­kor árát 35 koronával fölemelték. Azt hit­tük, hogy ezután az idén már nem lesz több emelés, azonban — mint mindig — úgy most is csalódtunk. Kis hírek a nagy­világból Külföld: Berlinben nem jelennek meg a lapok a nyomdászsztrájk miatt. — Lenin nem halálos beteg. — Rathenau gyilkosa nem akarja megnevezni bűntársait. — Az oxfordi egyetem ünnepélyesen tiltakozott a magyar műemlékek elpusztítása ellen. — Az ír köztársasági párt vezérei kapi­tuláltak. — Az olasz külügyminiszter Lon­donban van. — Poincare még mindig a varseillesi békeszerződés érintetlenségét hirdeti. — Rómában a francia művészek kiállítást rendeztek. Magyarország: Az utolsó kommunista­szállítmányt tegnap vitték ki Oroszország­ba. — Az «Akarat» igazgatóját meggyil­kolták ? — Nagy felhőszakadás volt Er­délyben. — Ma lépett életbe az új őrlési rendelet. — Megkezdődik a külföldi cukor behozatala. — A közüzemi alkalmazottak beszüntették a munkát. — A búza ára az aranyparitás alá esett. — A zöld főzelék ára is esik. — A szénbányák emelni akar­ják a szén árát. — Szatmár helyettes pol­gármesterét letartóztatták. — Teljesen fel­bomlott az ellenzéki front. — Meghiúsult a fiumei alkotmányozó testület összehívá­sa. — Emlékünnep volt a Washington­­szobornál. — 2 milliárd hasznot jelent a gyárosoknak a sör árának fölemelése.

Next