Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1923-03-22 / 66. szám

2 hogy valamennyi román gyár a hadsereg felszerelésén dolgozik. — Csehország til­takozott Lengyelországnak a kisantantba való fölvétele ellen. — A bolgár kultusz­miniszter revolverrel fenyegette meg Sztam­­bulinszky miniszterelnököt. Magyarország: Elsimult az ellentét a rendőrség és az ifjúság között. — Az egye­temi hallgatók fáklyásmenetet rendeztek a kormányzó tiszteletére. — Hüttner Sándor meghalt a váczi fegyházban.— Gróf Czernin volt külügyminiszter hollandiai felolvasó körútra készül. — A hercegprímás kihall­gatáson volt a pápánál. — Glattfelder püs­pök tegnap érkezett Budapestre. íi# ii; £ 4 Hí­t U­J Ü A *r M állták. Eger, 1928. március 21. Az abaujtornamegyei Metzenzéf köz­ségben szorgalmas­ cipcer nép húzódik meg évszázadok óta. Beszédjök nem tiszta német: — sváb. Vallásra buzgó katoliku­sok. Sok lelkes, buzgó papot neveltek a mánia-asszonyok az egyháznak; kés, tudós honfit adtak a hazának,sok lel­e nép, a földművelés mellett, szor­galmas gyáros volt. A korompai gyárból szerezték a vasat. Öntödéikben, vízhaj­­totta műhelyeikben lapátot, ásót, kólom­­pot, kapát, láncot gyártottak vagyonszámra a hazai és a külföldi piac számára. A nehéz vasipar föllendülése, a me­zőgazdasági szerszámok gyártására való átmenet veszedelmes versenyt jelentett Metzenzéfnek. A rendelés gyérebb, a ter­­melés drágább lett. Az államhatalom, hogy a kis gyáripar e nemét megmentse, szö­vetkezetbe tömörítette a mánia gyároso­kra akiknek evvel meghosszabbította ugyan az életét, de nem mentette meg. A jó, öreg Göbl volt az utolsó igazgató, ő is később plébános pap fiához költözött e század elején. Azután ez az utolsó mohikán is meghalt. A mánta népben nagy tanulság rejlik. Népünk panaszkodik hogy nem tud megélni. Nem csoda! A napszámos télen alig keres, csak fogyaszt. A 3-6 holdas gazda soktagú családjával sok esztendő­ben zavarba jön, adósságba veri magát. Reá a nyár, az ősz jelent bevételt; a tél, a koratavasz — csak kiadást. Tavasszal kell cipő, ruha az ünnepre, hízónak való is; a kenyér, a takarmány fogyatékán van — élni pedig muszáj A baj forrása: nem használja ki az időt, a munkaerőt. Helyes munkabeosztás, idő és energia-felhasználás, a téli, kora­­tavaszi foglalkoztatás emelhetik a jövedel­met, tehetik olcsóbbá a­­ standard of life- ot. A minap egy mezőtárkányi gazdával hozott össze a véletlen. 6 hold földje van. Panaszkodik az adó miatt (ami 5400 kor­ volt), a rossz termés miatt. — Üszkös volt a búzája, venni kellett. A drága ruhaféle miatt, amire már nem telik. Most hogy él meg a szegény ember ? mondja a panaszos. — Hogy került kend ide Debrőre? Láttam a reggeli vonattal igyekezett föl. — Nincs dolog otthon, mondok, meg­nézem a barátomat. — Látja, kedves honfitárs! itt a hiba. Egy napot, annak hasznát kibocsátotta a markából, azért drága az élete. — Hasi ipar, téli foglalkozás, szalma­, kosárfonás stb. jó pótlék lenne a 6 hold jövedelméhez. A mi uraink­ nem gondolnak erre, mondja az atyafi. Nem törődnek velünk. Urak! karoljuk fel a nép gazdasági erdőket. Csináljunk a magyar népből mező­gazdasági mániákat és kivesszük a szo­­cializ­musnak egy sárkányfogát. A bölcs XIII. Leo is azt mondotta: menjetek a nép közé! Dr. Gs. L. 1923. március 22 Miért oly sietős a délután 2 ó. 40 p.-kor Füzesabonyba induló vonat útja? Eger, 1928. márc. 21. Az «Egri Népújság» egyik februári számában azt olvashatta az olvasó, hogy a Miskolcz—budapesti gyorsvonat február 15-dikétől 50 perccel később indul el Mis­kolczról s így 6 6 20 p-kor (18 ő 20 p) helyett 7 ó 10 p kor (19 ó 10 p) ér Buda­pestre, amelyik gyorsvonattal magam is utaztam február­­ vége felé Budapestre. Most ugyancsak az «Egri Népújság» márc. 20-diki számában azt lehetett olvasni, hogy a Füzesabony— tiszafüredi vonat Tisza­füred főszolgabírósága közbenjárására a MÁV. igazgatóságától csatlakozást kapott március hó 13-ától az 1501. sz. vagyis a Miskolcz—budapesti gyorsvonathoz úgy, hogy a Füzesabony—tiszafüredi vonat 3 ó 52 p (15 6 52 p) helyett 4 ó 40 p (16 ó 40 p) kor indul el Füzesabonyból És az Eger—füzesabonyi vonat még mindig 2 ó 40 p-kor (14 6 40 p) indul el Egerből, hogy a Budapest felé utazó kö­zönség le ne késsék a gyorsvonatról. Eddig még csak volt értelme annak, hogy a vonat Egerből 2 ó 40 p kor (14 é 40 p) indult, mivel Füzesabonyban, csatla­koznia kellett a Tiszafüred felé menő vo­nathoz. A Füzesabony—tiszafüredi vonat azonban március 13-ától kezdve nem 3 ó 52 p-kor (15 ó 52 p), hanem 4 ó 40 p-kor (16 ó 40 p) indul el Füzesabonyból és így nem lehetne-e Egernek is kieszközölni, hogy a 2 ó 40 p kor (14 ó 40 p) Egerből Füzesabonyba induló vonat 3 ó 30 p-kor (15 ó 30 p) indulhatna, mert még akkor is kiérhetne Füzesabonyba 4 ó 30 - ra (16 ó 30 p), amikor a Miskolcz-budapesti gyorsvonat befut a füzesabonyi állomásra és így nem kellene egy teljes óráig Fü­zesabonyban várnia az utasnak. Másrészt a falusiak bejöhetnének 12 ó 50 - kor Egerbe s ha valami vásárolni valójuk volna, délután 3 órára azt is elintézhet­nék és a 3 ó 30 - kor (15 ó 30 p) induló vonattal vissza is utazhatnának. Ha tehát a tiszafüredi fő­szolga­bíróság közbenjárására a vármegye kieszközölte a MÁV­ igazgatóságától, hogy a Füzes­abony—tiszafüredi vonat csatlakozást ka­pott a Miskolcz—budapesti gyorsvonathoz, az egri polgármester közbenjárására nem­ lehetne e kieszközölni a MÁV­ igazgatósá­gától, hogy az Eger—füzesabonyi vonat délután ne siessen olyan nagyon s míg a gyorsvonatnak s a tiszafüredi vonatnak ilyen a menetrendje, ne 2 ó 40 p kor (14 ó 40 p), hanem csak 3 : 30 p-kor (15 ó 30 p) induljon el a fennt felsorolt okokból is? ! Princeps. A kis lord. Életkép három felvonásban. írta Burnett Hodgson. Előadták, illetve előadják az Egri Műkedvelők Körének tagjai az egri Dobó István főreáliskola zeneköre javára, március hó 20-án és 21-én. Az Egri Műkedvelők Köre jeles tag­jainak művészi munkájáról már többször írtunk itt a vonal alatt, mindig a legna­gyobb elismeréssel és szeretettel, teljesen méltányolva a műkedvelő gárda tagjai­nak nemes áldozatát a kultúra oltárán. Mindig élénk figyelemmel kisértük nagy jóakaratukat, igyekezetüket s minden elő­adásuk alkalmával örömmel állapítottuk meg a színművészet terén való föltétlen haladásukat. Ha valamikor, úgy A kis lord első előadásáról is csak az lehet a vélemé­nyünk, hogy a haladás kétségtelen, s hogy darab ilyen előadása becsületére várt volna akármelyik hivatásos jeles színtársulatnak is. Az egri műkedvelők ismét kedves, sőt sokáig jó emlékünkben maradó estéket szereztek Eger társadalmának, amelynek jelenlévő tagjai sírtak és kacagtak A kis­­ lord, szomorú, majd jóra forduló sorsának­­ epizódjain. Burnett Hodgson A kis lord­ja nap­­­­­­jainkban igen népszerű olvasmány. 01­­­ vacsák gyermekek, fiatalok, öregek egy­­­­aránt, akárcsak Robinson Crusoe­t. A kis­regényt feldolgozták már filmre is, ami szintén a nagymértékű érdeklődésnek a jele. A gyermek éppen olyan nagy gyö­­­­nyörűségét találja benne, mint az éleme­­­dett korú, mert az emberi természetnek a balitéletektől függő, viszont a környezet s­­ az érdek motívumaival átszőtt vonásait találja itt meg s azt a nemes küzdelmet, amit a tiszta, ideális lélek, a nemes em­beri jellem folytat a társadalmi korlátok ledöntése érdekében. A fegyver különös,­­ kedves, egyszerű itt. Egy ártatlan gyer­­­­mek lelke, egy rokonszenves egyéniség öntudatlan munkája. És a mi derék műkedvelőink igen jól választottak, amikor Weitstein Nusi­­nak adták a címszerepet. Ez a fiatal lélek bámulatos arravalósággal játszotta meg Errol Cedriket. A kitünően nevelt gyer­­­meknek minden báját, naivságát és ked­vességét, pajzánságát és öreges komoly­­­­ságát megkapó élethűséggel adta vissza. Nem is tudjuk, melyik jelenete volt a leg­hatásosabb, mert mindegyikben hol kön­­­nyet csalt ki a szemünkből, hol szívből megkacagtatott. Hevesi Gusztávné (Mrs. Errol) mint mindig, úgy most is valósággal tanulmányt A gyülekezési jog gyakorlásáról szóló ren­delet módosítása. A belügyminiszter rendele­tet adott ki, amely szerint nyilvános poli­tikai gyűléseken idegen állampolgárok csak a belügyminiszter előzetes engedé­lyével szólalhatnak fel, s csinált a szerepéből. Meglepő volt a gyer­meke sorsát szivén viselő jó anya alakí­tásában s a szivére tóduló érzelmek mes­teri kifejezésében. Dorincourt grófját Nagy László ját­szotta bámulatos ügyességgel. Úgy érez­tük, hogy komoly, tökéletes játéka jóval túlhaladta a műkedvelés határait. Való­ságos angol arisztokrata volt minden ízében és minden egyes jelenetében. Lestál Miklós (Hobbs), Papp István (Dick), mint A kis lord jóbarátai, kitűnőek voltak szerepükben s nagyban hozzá­járultak az előadás sikeréhez. Jószivük sugallta viselkedésük sokszor elérzéke­­nyítette, majd hahetos derűre hangolta a hálás közönséget. Krajnák Pálné (Minna) hálátlan szerepében mesterien alakított, úgy­szintén Nemecsek Aurél (Havisham), Marossy József (Thomas), Jakab József (Higgins), Staud Mária (Mary), Petrán József dr. (Wilkins) is. Különben olyanok voltak ezek az apró szerepek, mint az előadás valóban organikus részei, amelyek­nek kitűnő megjátszása nélkül nem lett volna oly teljes sikerű és harmóniájú az előadás. A kitűnő rendezés Marossy József elismerésre méltó munkásságát és szak­­avatottságát dicséri. Bencze.

Next