Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)
1923-03-22 / 66. szám
2 hogy valamennyi román gyár a hadsereg felszerelésén dolgozik. — Csehország tiltakozott Lengyelországnak a kisantantba való fölvétele ellen. — A bolgár kultuszminiszter revolverrel fenyegette meg Sztambulinszky miniszterelnököt. Magyarország: Elsimult az ellentét a rendőrség és az ifjúság között. — Az egyetemi hallgatók fáklyásmenetet rendeztek a kormányzó tiszteletére. — Hüttner Sándor meghalt a váczi fegyházban.— Gróf Czernin volt külügyminiszter hollandiai felolvasó körútra készül. — A hercegprímás kihallgatáson volt a pápánál. — Glattfelder püspök tegnap érkezett Budapestre. íi# ii; £ 4 Hít UJ Ü A *r M állták. Eger, 1928. március 21. Az abaujtornamegyei Metzenzéf községben szorgalmas cipcer nép húzódik meg évszázadok óta. Beszédjök nem tiszta német: — sváb. Vallásra buzgó katolikusok. Sok lelkes, buzgó papot neveltek a mánia-asszonyok az egyháznak; kés, tudós honfit adtak a hazának,sok lele nép, a földművelés mellett, szorgalmas gyáros volt. A korompai gyárból szerezték a vasat. Öntödéikben, vízhajtotta műhelyeikben lapátot, ásót, kólompot, kapát, láncot gyártottak vagyonszámra a hazai és a külföldi piac számára. A nehéz vasipar föllendülése, a mezőgazdasági szerszámok gyártására való átmenet veszedelmes versenyt jelentett Metzenzéfnek. A rendelés gyérebb, a termelés drágább lett. Az államhatalom, hogy a kis gyáripar e nemét megmentse, szövetkezetbe tömörítette a mánia gyárosokra akiknek evvel meghosszabbította ugyan az életét, de nem mentette meg. A jó, öreg Göbl volt az utolsó igazgató, ő is később plébános pap fiához költözött e század elején. Azután ez az utolsó mohikán is meghalt. A mánta népben nagy tanulság rejlik. Népünk panaszkodik hogy nem tud megélni. Nem csoda! A napszámos télen alig keres, csak fogyaszt. A 3-6 holdas gazda soktagú családjával sok esztendőben zavarba jön, adósságba veri magát. Reá a nyár, az ősz jelent bevételt; a tél, a koratavasz — csak kiadást. Tavasszal kell cipő, ruha az ünnepre, hízónak való is; a kenyér, a takarmány fogyatékán van — élni pedig muszáj A baj forrása: nem használja ki az időt, a munkaerőt. Helyes munkabeosztás, idő és energia-felhasználás, a téli, koratavaszi foglalkoztatás emelhetik a jövedelmet, tehetik olcsóbbá a standard of life- ot. A minap egy mezőtárkányi gazdával hozott össze a véletlen. 6 hold földje van. Panaszkodik az adó miatt (ami 5400 kor volt), a rossz termés miatt. — Üszkös volt a búzája, venni kellett. A drága ruhaféle miatt, amire már nem telik. Most hogy él meg a szegény ember ? mondja a panaszos. — Hogy került kend ide Debrőre? Láttam a reggeli vonattal igyekezett föl. — Nincs dolog otthon, mondok, megnézem a barátomat. — Látja, kedves honfitárs! itt a hiba. Egy napot, annak hasznát kibocsátotta a markából, azért drága az élete. — Hasi ipar, téli foglalkozás, szalma, kosárfonás stb. jó pótlék lenne a 6 hold jövedelméhez. A mi uraink nem gondolnak erre, mondja az atyafi. Nem törődnek velünk. Urak! karoljuk fel a nép gazdasági erdőket. Csináljunk a magyar népből mezőgazdasági mániákat és kivesszük a szocializmusnak egy sárkányfogát. A bölcs XIII. Leo is azt mondotta: menjetek a nép közé! Dr. Gs. L. 1923. március 22 Miért oly sietős a délután 2 ó. 40 p.-kor Füzesabonyba induló vonat útja? Eger, 1928. márc. 21. Az «Egri Népújság» egyik februári számában azt olvashatta az olvasó, hogy a Miskolcz—budapesti gyorsvonat február 15-dikétől 50 perccel később indul el Miskolczról s így 6 6 20 p-kor (18 ő 20 p) helyett 7 ó 10 p kor (19 ó 10 p) ér Budapestre, amelyik gyorsvonattal magam is utaztam február vége felé Budapestre. Most ugyancsak az «Egri Népújság» márc. 20-diki számában azt lehetett olvasni, hogy a Füzesabony— tiszafüredi vonat Tiszafüred főszolgabírósága közbenjárására a MÁV. igazgatóságától csatlakozást kapott március hó 13-ától az 1501. sz. vagyis a Miskolcz—budapesti gyorsvonathoz úgy, hogy a Füzesabony—tiszafüredi vonat 3 ó 52 p (15 6 52 p) helyett 4 ó 40 p (16 ó 40 p) kor indul el Füzesabonyból És az Eger—füzesabonyi vonat még mindig 2 ó 40 p-kor (14 6 40 p) indul el Egerből, hogy a Budapest felé utazó közönség le ne késsék a gyorsvonatról. Eddig még csak volt értelme annak, hogy a vonat Egerből 2 ó 40 p kor (14 é 40 p) indult, mivel Füzesabonyban, csatlakoznia kellett a Tiszafüred felé menő vonathoz. A Füzesabony—tiszafüredi vonat azonban március 13-ától kezdve nem 3 ó 52 p-kor (15 ó 52 p), hanem 4 ó 40 p-kor (16 ó 40 p) indul el Füzesabonyból és így nem lehetne-e Egernek is kieszközölni, hogy a 2 ó 40 p kor (14 ó 40 p) Egerből Füzesabonyba induló vonat 3 ó 30 p-kor (15 ó 30 p) indulhatna, mert még akkor is kiérhetne Füzesabonyba 4 ó 30 - ra (16 ó 30 p), amikor a Miskolcz-budapesti gyorsvonat befut a füzesabonyi állomásra és így nem kellene egy teljes óráig Füzesabonyban várnia az utasnak. Másrészt a falusiak bejöhetnének 12 ó 50 - kor Egerbe s ha valami vásárolni valójuk volna, délután 3 órára azt is elintézhetnék és a 3 ó 30 - kor (15 ó 30 p) induló vonattal vissza is utazhatnának. Ha tehát a tiszafüredi főszolgabíróság közbenjárására a vármegye kieszközölte a MÁV igazgatóságától, hogy a Füzesabony—tiszafüredi vonat csatlakozást kapott a Miskolcz—budapesti gyorsvonathoz, az egri polgármester közbenjárására nem lehetne e kieszközölni a MÁV igazgatóságától, hogy az Eger—füzesabonyi vonat délután ne siessen olyan nagyon s míg a gyorsvonatnak s a tiszafüredi vonatnak ilyen a menetrendje, ne 2 ó 40 p kor (14 ó 40 p), hanem csak 3 : 30 p-kor (15 ó 30 p) induljon el a fennt felsorolt okokból is? ! Princeps. A kis lord. Életkép három felvonásban. írta Burnett Hodgson. Előadták, illetve előadják az Egri Műkedvelők Körének tagjai az egri Dobó István főreáliskola zeneköre javára, március hó 20-án és 21-én. Az Egri Műkedvelők Köre jeles tagjainak művészi munkájáról már többször írtunk itt a vonal alatt, mindig a legnagyobb elismeréssel és szeretettel, teljesen méltányolva a műkedvelő gárda tagjainak nemes áldozatát a kultúra oltárán. Mindig élénk figyelemmel kisértük nagy jóakaratukat, igyekezetüket s minden előadásuk alkalmával örömmel állapítottuk meg a színművészet terén való föltétlen haladásukat. Ha valamikor, úgy A kis lord első előadásáról is csak az lehet a véleményünk, hogy a haladás kétségtelen, s hogy darab ilyen előadása becsületére várt volna akármelyik hivatásos jeles színtársulatnak is. Az egri műkedvelők ismét kedves, sőt sokáig jó emlékünkben maradó estéket szereztek Eger társadalmának, amelynek jelenlévő tagjai sírtak és kacagtak A kis lord, szomorú, majd jóra forduló sorsának epizódjain. Burnett Hodgson A kis lordja napjainkban igen népszerű olvasmány. 01 vacsák gyermekek, fiatalok, öregek egyaránt, akárcsak Robinson Crusoet. A kisregényt feldolgozták már filmre is, ami szintén a nagymértékű érdeklődésnek a jele. A gyermek éppen olyan nagy gyönyörűségét találja benne, mint az élemedett korú, mert az emberi természetnek a balitéletektől függő, viszont a környezet s az érdek motívumaival átszőtt vonásait találja itt meg s azt a nemes küzdelmet, amit a tiszta, ideális lélek, a nemes emberi jellem folytat a társadalmi korlátok ledöntése érdekében. A fegyver különös, kedves, egyszerű itt. Egy ártatlan gyermek lelke, egy rokonszenves egyéniség öntudatlan munkája. És a mi derék műkedvelőink igen jól választottak, amikor Weitstein Nusinak adták a címszerepet. Ez a fiatal lélek bámulatos arravalósággal játszotta meg Errol Cedriket. A kitünően nevelt gyermeknek minden báját, naivságát és kedvességét, pajzánságát és öreges komolyságát megkapó élethűséggel adta vissza. Nem is tudjuk, melyik jelenete volt a leghatásosabb, mert mindegyikben hol könnyet csalt ki a szemünkből, hol szívből megkacagtatott. Hevesi Gusztávné (Mrs. Errol) mint mindig, úgy most is valósággal tanulmányt A gyülekezési jog gyakorlásáról szóló rendelet módosítása. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint nyilvános politikai gyűléseken idegen állampolgárok csak a belügyminiszter előzetes engedélyével szólalhatnak fel, s csinált a szerepéből. Meglepő volt a gyermeke sorsát szivén viselő jó anya alakításában s a szivére tóduló érzelmek mesteri kifejezésében. Dorincourt grófját Nagy László játszotta bámulatos ügyességgel. Úgy éreztük, hogy komoly, tökéletes játéka jóval túlhaladta a műkedvelés határait. Valóságos angol arisztokrata volt minden ízében és minden egyes jelenetében. Lestál Miklós (Hobbs), Papp István (Dick), mint A kis lord jóbarátai, kitűnőek voltak szerepükben s nagyban hozzájárultak az előadás sikeréhez. Jószivük sugallta viselkedésük sokszor elérzékenyítette, majd hahetos derűre hangolta a hálás közönséget. Krajnák Pálné (Minna) hálátlan szerepében mesterien alakított, úgyszintén Nemecsek Aurél (Havisham), Marossy József (Thomas), Jakab József (Higgins), Staud Mária (Mary), Petrán József dr. (Wilkins) is. Különben olyanok voltak ezek az apró szerepek, mint az előadás valóban organikus részei, amelyeknek kitűnő megjátszása nélkül nem lett volna oly teljes sikerű és harmóniájú az előadás. A kitűnő rendezés Marossy József elismerésre méltó munkásságát és szakavatottságát dicséri. Bencze.