Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)
1923-03-21 / 65. szám
hétköznap 15 kor., vasárnap 20 korEger, 1923. március 21. szerda, XL. évf. 65 óra*2. aflWMWWHwaiMiMaawwMwaaKwg^ aw fiaa>iTiP*a*g8aitgg^^ %’föizetési díjak postai szállítással &S8 hóra 360 K, — * segyed évre 960 K. tész és félévi előfizetést nem fogadunk el. «s^RBHSRíKrvmaeeammmMawammmmmmmmmmmammmmmmm POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE Szerkesztőség; Eger, Líceum Kiadóhivatal, Líceumi nyomda Telefonszám 11. -• rt'-iM-giii^T^finifir^Ti'iiiwriin'pii'-ii'iinrinw rrru ~iii ■ - " rTaMMlTiinin mri1 [UNK] Tíz község Hevesmegyéhez való csatolását kéri a Törvényhatósági Bizottság. Csepela Lajos dr. a hevesmegyei A vármegye a Eger, 1923. március 20 Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága ma, f. hó 20 ári, kedden, délelőtt 10 órakor tartotta évnegyedes közgyűlését a Vármegyeház nagytermében, vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A főispán pontban 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Puohlin Lajos vármegyei főjegyző, alispáni jelentésében beszámol Babocsay Sándornak kormányfőtanácsosi és Jankó Brezovay Miklós földbirtokosnak c. miniszteri tanácsossá történt kinevezéséről, amelyet a közgyűlés örömmel vett tudomásul és a kinevezéseket jegyzőkönyvében örökítette meg. A jelentés ezután Remenyik Lajos dormándi birtokost, Számyéi Sándor ny. recski községi jegyzőt és Toronykői Albert m. kir. pénzügyi számtanácsost parentálta el. A bizottság részvétét jegyzőkönyvbe iktatta. Az alispán jelentést a közgyűlés jóváhagyóan vette tudomásul. Babocsay Sándor köszönetet mondott a törvényhatósági bizottságnak az ő egyszerű személyét ért megtiszteltetésért. Napirend előtt Plósz István szólalt föl. Szóvá teszi, hogy a Kápolna—Kiskörei vasúti vonalon, a rossz közlekedés miatt, a törvényhatóság tagjai egy napon nem tudják elvégezni hivatalos dolgaikat, amikor a kötelesség őket a közgyűlésbe szólítja. Kérte a főispánt, hogy járjon személyesen is közbe, miszerint Kálból a kiskörei vonatot ne délutánra 2 órakor, hanem ys6 és 6 óra között indítsák. Vitéz Bobory György dr. főispán kijelentette, hogy a menetrend ügyében a felírat elkészült, föl is küldték a Máv igazgatóságának. Lépéseket fog tenni, hogy eredménye is legyen. Tóth Csepreghy András a házhelykérdésről interpellált. Utána Csepela Lajos dr. emelkedett szólásra. Interpellációjában a leromlott háziipar föltámasztását sürgette. Dolgoznia kell minden kéznek. Még egy méter importált vászon is szegényíti az államot. Tisztelettel hajlik meg Tormay Cecil és Zichy Rafael grófnő előtt, akik kimondották az «1000 szövőszéket !” jelszót. Nincs vesztegetni való idő. Ha az angolnak az idő pénzt jelent, nekünk is pénzt jelent. Arra kéri a törvényhatóságot, hogy támogassa a háziipari mozgalmat s az őszi gyűlésen terjessze elő azokat a lehetőségeket, amelyek a heves megyei háziipart meg tudják alapozni. Ha háziipar megteremtését sürgeti, jogakadémiáért, majd a Tárna mentén, a patakok mentén kosárnak való füzesek lesznek; ha majd szerszámfáknak való facsemeték sorakoznak a vármegyében, s virulnak a kenderföldek, akkor lehet reményünk, hogy boldog lesz még az ország. A jövő évnegyede a közgyűlés határidejéül a törvényhatósági bizottság június 19 dikét állapította meg. Ezután a különböző átiratok ismertetése következett. Hozzájárult a törvényhatóság Győr szab- kir. város átiratához, melyben október 6-dikát törvénybe iktatni kérte; Kecskemét átiratához a rendtörvéi javaslat törvényerőre emelkedése értben; Székesfehérvár szab. kir. városk Átiratához a nemzetgyűlésen történt botrányos jelenetek megszüntetése végett. Győr szab. kir. város átírt még a portómentes levelezés visszaállítása érdekében. A vármegye hasonló szellemben ír föl a kérést, miniszternek, hogy a portóköltséget átalányösszegben fizethesse ki. A közigazgatási reform elhalasztása tárgyában Pest vármegye írt át. A törvényhatóság kimondotta, hogy bár a reformot szükségesnek tartja, nem küld föliratot, mert nem ismeri a kormány álláspontját. Ezután a közgyűlés Tilles Béla hevesi szolgabiró lemondása folytán megüresedett szolgabirói állásra dr. Ficsere Jenőt választotta meg, aki azonnal letette a hivatalos esküt. A Vármegye törvényhatósági iskolánkivüli Népművelési Bizottsága a szabad oktatási helyiségek biztosítását és a költségek fedezését kérte. Csepela Lajos dr. kápolnai esperes semmi áldozatot nem tart elég nagynak a szabadoktatás fölsegítésére. Járt külföldön, minden kultúrországnak megvan a maga ifjúsági továbbképző egyesülete. A csehek is a »Szokol« egyesülettel kerekedtek Magyarország romjai fölé. Folytatni kell azt a munkát, amelyet Zichy Jenő gróf megkezdett. De dolgozzék az ifjúsági egyesületekben minden intelligens ember, ne csak a pap, a tanító, meg a jegyző. S ha a papi talár és a szalonruha mellett szépen megfér a munkászubbony, tapasztalni fogjuk, hogy nem kell leereszkedni, csak összeölelkezni a szeretetben, átadva a tudást, erősítve az új nemzedéket, mely úgy tud megfelelni nemzetépítő hivatásának, ahogyan nevelik s előkészítik a nagy küldetésre. A bizottság kimondotta, hogy tőle telhetően gyámolítani fogja a hevesmegyei szabadoktatást. Az alispán előterjesztést tett a közgyűlésnek Bélapátfalva, Mónosbél, Ostoros Kistálya, Andornak,Boldog, Zagyvaszántó Lőrinczi, Jobbágyi, Szarvasgarla községeknek Heves megyéhez való csatolása érdekében. A vármegye északi és nyugati részében ugyanis a szomszéd vármegyék községei beszögellenek Heves megyébe, így a közlekedés csak e falvakon át lehetséges, ami főként a szomszédos vármegyéknek kellemetlen. A közgyűlés úgy határozott, hogy az alispán feliratát, melyet a 10 községnek Heves megyéhez való csatolása érdekében szerkesztett, fölterjeszti a belügyminisztériumhoz. A Move Esőnek a közgyűlés 20,000 koronát szavazott meg. A jogakadémia ügyében pedig egyhangúan hozzájárult az alispáni javaslathoz, mely a főiskola további fenntartását indítványozta. S kimondotta, hogy a megye is kész a ráeső terheket viselni. A vármegyei forthy-akció. Eger, 1923. márc. 20. A *Horthy-inségakció»-ról is szól az az~ ispáni jelentés, mely a következőket közli A törvényhatósági bizottság határozata alapján folyamatba tett inségadó kivetés, munkálatok mindenütt befejezést nyertek A behajtás, illetve a kivetett inségadók befizetése azonban rendkívül lassan folyik, sőt ma már az is megállapítható, hogy az előirányzott összegek negyedrésze sem fog befolyni. Legtöbb helyen, s így különösen a gyöngyösi járásban, megtagadják az inségadó befizetését. A kötelesség teljesítésének ez ügyben legjobb példáját mutatja még a tiszafüredi járás, hol a kivetett összegek jórészben befolytak. Az akció addigi eredménye összesen 705 q termény, és 5.431.396 korona készpénz. A központi akcióbizottság mindent elkövetett, hogy a begyűlt pénzen a vármegye zilált állapotban lévő utait legalább némiképen rendbehozhassa. E célból az összes végzendő útjavítási munkálatokat, az államépítészeti hivatal mérnökeivel, kijelöltette, s a 3 kgr os átlag napibér alapján kiállított garanciális jellegű munkabérszerződéseket aláíratás végett az egyes községeknek kiadta. Sajnos, e munkák végzésére vállalkozó alig akadt, így csak a tiszafüredi járásban dolgozik március 12 óta körülbelül 256 munkás. A munkálatok elvégzése után a fennmaradó összegről a központi bizottság elszámolását a jövő hó folyamán a magy. kir. belügyminiszterhez fogja felterjeszteni s a megmaradó vagyonból egy állandó segély alapot fog létesíteni a törvényhatóság kezelése alatt.