Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1923-03-21 / 65. szám

hétköznap 15 kor., vasárnap 20 korEger, 1923. március 21. szerda, XL. évf. 65 óra*2. aflWMWWHwaiMiMaawwMwaaKwg^ aw fiaa>iTiP*a*g8aitgg^^ %’föizetési díjak postai szállítással &S8 hóra 360 K, — * segyed évre 960 K. t­ész és félévi előfizetést nem fogadunk el. «s^RBHSRíKr­vmaeeammmMawammmmmmmmmmmammmmmmm POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: BHEZNAY IMRE Szerkesztőség; Eger, Líceum Kiadóhivatal, Líceumi nyomda Telefon­szám 11. -• rt'-iM-giii^T^finifir^Ti'iiiwriin'pii'-ii'iinrinw rrru ~iii ■ - " r­TaMMlTiinin mri1 [UNK] Tíz község Hevesmegyéhez való csatolását kéri a Törvényhatósági Bizottság. Csepela Lajos dr. a hevesmegyei A vármegye a Eger, 1923. március 20 Hevesvármegye törvényhatósági bi­zottsága ma, f. hó 20 ári, kedden, délelőtt 10 órakor tartotta évnegyedes közgyűlé­sét a Vármegyeház nagytermében, vitéz Bobory György dr. főispán elnöklete alatt. A főispán pontban 10 órakor nyitotta meg a közgyűlést. Puohlin Lajos vármegyei főjegyző, alispáni jelentésében beszámol Babocsay Sándornak kormányfőtanácsosi és Jankó Brezovay Miklós földbirtokosnak c. mi­niszteri tanácsossá történt kinevezéséről, amelyet a közgyűlés örömmel vett tudo­másul és a kinevezéseket jegyzőkönyvé­ben örökítette meg. A jelentés ezután Remenyik Lajos dormándi birtokost, Szá­myéi Sándor ny. recski községi jegyzőt és Toron­ykői Albert m. kir. pénzügyi számtanácsost parentálta el. A bizottság részvétét jegyzőkönyvbe iktatta. Az alispán­ jelentést a közgyűlés jó­váhagyóan vette tudomásul. Babocsay Sándor köszönetet mon­dott a törvényhatósági bizottságnak az ő egyszerű személyét ért megtiszteltetésért. Napirend előtt Plósz István szólalt föl. Szóvá teszi, hogy a Kápolna—Kiskö­rei vasúti vonalon, a rossz közlekedés miatt, a törvényhatóság tagjai egy napon nem tudják elvégezni hivatalos dolgaikat, amikor a kötelesség őket a közgyűlésbe szólítja. Kérte a főispánt, hogy járjon sze­mélyesen is közbe, miszerint Kálból a kis­körei vonatot ne délután­ra 2 órakor, ha­nem ys6 és 6 óra között indítsák. Vitéz Bobory György dr. főispán ki­jelentette, hogy a menetrend ügyében a felírat elkészült, föl is küldték a Máv­ igazgatóságának. Lépéseket fog tenni, hogy eredménye is legyen. Tóth Csepreghy András a házhely­­kérdésről interpellált. Utána Csepela Lajos dr. emelkedett szólásra. Interpellációjában a leromlott háziipar föltámasztását sür­gette. Dolgoznia kell minden kéznek. Még egy méter importált vászon is szegényíti az államot. Tisztelettel hajlik meg Tormay Cecil és Zichy Rafael grófnő előtt, akik kimondották az «1000 szövőszéket !” jel­szót. Nincs vesztegetni való idő. Ha az angolnak az idő pénzt jelent, nekünk is pénzt jelent. Arra kéri a törvényhatósá­got, hogy támogassa a háziipari mozgal­mat s az őszi gyűlésen terjessze elő azo­kat a lehetőségeket, amelyek a heves me­gyei háziipart meg tudják alapozni. Ha háziipar megteremtését sürgeti,­­ jogakadémiáért, majd a Tárna m­entén, a patakok mentén kosárnak való füzesek lesznek; ha majd szerszámfáknak való facsemeték sorakoz­nak a vármegyében, s virulnak a kender­földek, akkor lehet reményünk, hogy bol­dog lesz még az ország. A jövő évnegyede a közgyűlés határ­idejéül a törvényhatósági bizottság június 19 dikét állapította meg. Ezután a különböző átiratok ismer­tetése következett. Hozzájárult a törvény­hatóság Győr szab- kir. város átiratához, melyben október 6-dikát törvénybe iktatni kérte; Kecskemét átiratához a rendtörvéi javaslat törvényerőre emelkedése ért­ben; Székesfehérvár szab. kir. városk Át­iratához a nemzetgyűlésen történt botrá­nyos jelenetek megszüntetése végett. Győr szab. kir. város átírt még a portómentes levelezés visszaállítása érdekében. A vár­megye hasonló szellemben ír föl a kérést, miniszternek, hogy a portóköltséget áta­lányösszegben fizethesse ki. A közigazgatási reform elhalasztása tárgyában Pest vármegye írt át. A tör­vényhatóság kimondotta, hogy bár a refor­mot szükségesnek tartja, nem küld föliratot, mert nem ismeri a kormány álláspontját. Ezután a közgyűlés Tilles Béla he­vesi szolgabiró lemondása folytán meg­üresedett szolgabirói állásra dr. Ficsere Jenőt választotta meg, aki azonnal letette a hivatalos esküt. A Vármegye törvényhatósági iskolán­­kivüli Népművelési Bizottsága a szabad oktatási helyiségek biztosítását és a költ­ségek fedezését kérte. Csepela Lajos dr. kápolnai esperes semmi áldozatot nem tart elég nagynak a szabadoktatás fölsegítésére. Járt külföl­dön, minden kultúrországnak megvan a maga ifjúsági továbbképző egyesülete. A csehek is a »Szokol« egyesülettel kere­kedtek Magyarország romjai fölé. Foly­tatni kell azt a munkát, amelyet Zichy Jenő gróf megkezdett. De dolgozzék az ifjúsági egyesületekben minden intelligens ember, ne csak a pap, a tanító, meg a jegyző. S ha a papi talár és a szalonruha mellett szépen megfér a munkászubbony, tapasztalni fogjuk, hogy nem kell leeresz­kedni, csak összeölelkezni a szeretetben, átadva a tudást, erősítve az új nemzedéket, mely úgy tud megfelelni nemzetépítő hi­vatásának, ahogyan nevelik s előkészítik a nagy küldetésre. A bizottság kimondotta, hogy tőle telhetően gyámolítani fogja a hevesmegyei szabadok­tatást. Az alispán előterjesztést tett a köz­gyűlésnek Bélapátfalva, Mónosbél, Ostoros Kistálya, Andornak,Boldog, Zagyvaszántó Lőrinczi, Jobbágyi, Szarvasgarla községek­nek Heves megyéhez való csatolása érde­kében. A vármegye északi és nyugati részében ugyanis a szomszéd vármegyék községei beszögellenek Heves megyébe, így a közlekedés csak e falvakon át lehet­séges, ami főként a szomszédos várme­gyéknek kellemetlen. A közgyűlés úgy határozott, hogy az alispán feliratát, me­lyet a 10 községnek Heves megyéhez való csatolása érdekében szerkesztett, fölter­­jeszti a belügyminisztériumhoz. A Move Esőnek a közgyűlés 20,000 koronát szavazott meg. A jogakadémia ügyében pedig egyhangúan hozzájárult az alispáni javaslathoz, mely a főiskola további fenntartását indítványozta. S ki­mondotta, hogy a megye is kész a ráeső terheket viselni. A vármegyei f­orthy-akció. Eger, 1923. m­árc. 20. A *Horthy-inségakció»-ról is szól az az~ ispáni jelentés, mely a következőket közli A törvényhatósági bizottság határozata alapján folyamatba tett inségadó kivetés­, munkálatok mindenütt befejezést nyertek A behajtás, illetve a kivetett inségadók befizetése azonban rendkívül lassan folyik, sőt ma már az is megállapítható, hogy az előirányzott összegek negyedrésze sem fog befolyni.­­ Legtöbb helyen, s így külö­nösen a gyöngyösi járásban, megtagadják az inségadó befizetését. A kötelesség tel­jesítésének ez ügyben legjobb példáját mutatja még a tiszafüredi járás, hol a ki­vetett összegek jórészben befolytak. Az akció addigi eredménye összesen 705 q termény, és 5.431.396 korona készpénz. A központi akció­bizottság mindent elkövetett, hogy a begyűlt pénzen a vár­megye zilált állapotban lévő utait legalább némiképen rendbehozhassa. E célból az összes végzendő útjavítási munkálatokat, az államépítészeti hivatal mérnökeivel, ki­jelöltette, s a 3 kgr­ os átlag napibér alap­ján kiállított garanciális jellegű munkabér­szerződéseket aláíratás végett az egyes községeknek kiadta. Sajnos, e munkák vég­zésére vállalkozó alig akadt, így csak a tiszafüredi járásban dolgozik március 12 óta körülbelül 256 munkás. A munkálatok elvégzése után a fennmaradó összegről a központi bizottság elszámolását a jövő hó folyamán a m­agy. kir. belügyminiszter­hez fogja felterjeszteni s a megmaradó vagyonból egy állandó segély alapot fog létesíteni a törvényhatóság kezelése alatt.

Next