Egri Népújság, 1923. július-december (40. évfolyam, 146-295. szám)
1923-07-01 / 146. szám
2 mmmmtmrná LGK1 NEPUJSAU A belső politika hírei. Budapest, MOT. A nemzetgyűlés az eddigi szokástól eltérően nem kedden, hanem már hétfőn tart ülést. Az indemnitás vitája egyre élesebb mederbe terelődik. A szociáldemokraták a legkényesebb kérdéssel állanak a nemzetgyűlés elé. Peidl Gyula már a csütörtöki ülésen a bíróság ellen intézett támadást, a legközelebbi ülésen pedig a rendőri nyomozás egész kérdésének komplexumát akarják a nemzetgyűlés elé vinni. A pártonkívüliek csoportja is akcióba lép. Többek között Gall Gaszton készül hosszabb beszédre. Az összeférhetetlenségi eseteket akarja ismertetni, amelyekkel kapcsolatban a Ház elé akarja tárni adatait. El fogja sorolni azokat a képviselőket, akik a pénzintézeteknél vagy más vállalatoknál, amelyekkel az állam összeköttetésben áll, igazgatósági tagságot viselnek. A kartellek és a szövetkezetek ügyeinek megvitatására is ki akar terjeszkedni. Úgy hírlik, hogy a sürgősségre való tekintettel, a kormánypárt a nyolcórás ülések bevezetését fogja javasolni, hogy az indemnitás vitáját július közepén befejezhessék, amire a rendes ülések mellett nem volna kilátás. Az egyházközségek maguk tartják fenn a felekezeti iskolákat Eger, 1923. június 30. A képviselőtestület m?i közgyűlésének nem minden érdekesség nélkül való pontja volt a tárgysorozatban a 17 ik mely így szólt: «Előterjesztés a felekezeti iskolák fenntartásához adandó városi hozzájárulás tárgyában». Trak Géza b. polgármester munkatársunknak erre vonatkozóan a következőket mondotta : “ Ezernyolczszázkilencvenhétben a város és az összes felekezetek közöt megállapodás történt az iskolák fenntartására vonatkozóan. A képviselőtestület az általános adók 5 °- át osztotta meg az egyes felekezetek között, a tantermek arányában. Ez a megállapodás azt célozta, hogy ne kelljen még külön egyházközségi adót is fizetniök a polgároknak. A róm. hát iskolaszék már régebben kérvényt adott be, hogy a város 300,000 K-ra emelje föl az iskolafenntartási segélyt, most pedig 500,000 koronát kért. A város még a 300,000 koronás kérelem vétele után bizottságot küldött ki a kérdés tanulmányozására és rendezésére. (Mivel az á/s-ot ez az összeg jóval túllépte, a megállapodás felbomlott.) — Ez a bizottság az egyházközség kiküldöttjével tárgyalt s az eredmény az volt, amelyet az állandó választmány is magáévá tett, hogy az egyházközségek felekezetenként külön-külön vessenek ki iskolaadót hitsorsosaikra s ebben a munkában is város készséggel siet segítségükre. Új adóról nincsen szó, mert ha a város vállalná a terheket, a pótadót kellene emelni, így pedig minden vallású polgár a maga hitközségének iskolaadójául fizeti meg a pótadót. A képviselőtestület ebben az értelemben határozott. KIS HÍREK a nagyvilágból Külföld Poincaré és Baldwin a francia válasz után találkoznak. — Bratianu kölcsönt keres Parisban. — Nehézségekkel jár a kisantant kölcsönügye Londonban a magyar kölcsön elgáncsolása miatt. — Banpériura kisérte Zita királynét Lequittóba. — Ludendorff Franciaország légi fölényéről nyilatkozott. — Belgrádban politikai hátterűnek tartják a Pastes elleni merényletet. — 5 angol képviselőt az ülésterem elhagyására köteleztek. Magyarország: Az év végéig elbocsátják a köztisztviselők 20% át. — A csehek visszautasították a magyar kormány minden közeledési kísérletét. — Az ügyvédjelöltek küldöttségileg kérték az igazságügyminisztert a gyakorlati időnek 3 évben való megállapítására. A nagyváradi premontrei gimnáziumot feloldották a zár alól. — Közgyűlést tartott a Gyógyszerész Egyesület. — Megnyílt a Földtani Intézet múzeuma. * I Tűzoltó majális. Az Egri Önk. Tűzoltó és Mentőegyesület hagyományos majálisát Péter-Pálkor tartotta az Érsekkertben. Az ízletes halászlé és az önkéntes tűzoltók közismert vendégszeretete nagy közönséget vonzott. A víg majális a késő éjjeli órákban ért véget. 1923. július 1. HÍREK. Eger, 1923. július 1. Személyi hir. Dr. Vakar P. Arthur miniszteri biztos, a népjóléti minisztérium megbizásából szombaton városunkban időzött s az Egri Városfejlesztő r. t. fürdőtelepét tekintette meg azon célból, hogy mennyiben volna alkalmas az egri hévfürdő bekapcsolása a minisztérium által programmra vett tisztviselői üdülési és nyaraltatási akcióba. A miniszteri biztos, aki városunkat és a hévforrásokat mindezideig nem ismerte, úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak mindent el kell követnie, hogy támogatásával a fürdők kiépüljenek, mert Eger város predesztinálva van arra, hogy elsőrangú fürdővárossá fejlődhessen. Hírek a képviselőtestületi közgyűlésből. A Gárdonyi Társaság védnökségét a képviselőtestület, mint nagy megtiszteltetést, köszönettel és hálával fogadta el. — A városi orvosok beteglátogatási díjának összegét ötszörösére emelte föl. — A kéménysseprési díjakat az eddigi díjtételek háromszorosában állapította meg a közgyűlés. — A színügyi bizottság javaslatára a vasár- és ünnepnapi délutánok színielőadására a város ingyen adja a világítást. — A Csáka-féle üzlethelyiséget Tomidálszky Sándor nyerte el 1 millió 20 ezer bérért. Évzáró ünnepek Az egri közép- és polgári iskolákban június hó 29-én tartották meg, mindenütt igen élénk érdeklődés mellett, az évzáró ünnepségeket. Az évzáró minden iskolában magas színvonalú műsor keretében ment végbe, amelyekről bárhogy szeretnénk is kimerítő tudósítást adni, lapunk szűk terjedelme azt ezúttal meg nem engedi. Mégis a főreáliskola évzáróünnepében volt egy pont az igazgatói jelentésben, amely mellett nem mehetünk el minden szó nélkül. Kántor Nándor h. igazgató ugyanis bejelentette, hogy Grunya Sándor főreáliskolai tanár ebben az esztendőben töltötte be tanári működésének huszonötéves jubileumát. A h. igazgató, a tanuló ifjúság és a közönség melegen ünnepelte a jubiláns tanárt, aki huszonötesztendőn keresztül nagy türelemmel párosult atyai jósággal szolgálta a magyar kultúra szent ügyét. Az egri társadalom nevében mi is őszinte elismeréssel hajtjuk meg a jubiláns előtt az elismerés zászlaját. Ahol Gárdonyi bölcsője ringott. írta: Tóth Kálmán. Sokan még ma sem tudják, hogy Gárdonyinak melyik volt az igazi szülőföldje. Többen Hevesvármegye metropolisát, Egert, vélik annak, mivel a nagy iró egy negyedszázadon át lakott Egerben. Mások ellenben a borsodmegyei Sály nagyközséget ahol Gárdonyi mondják szülőhazájának, csak népiskoláit járta. Sályt a Gárdonyi nevének felvételével is vonatkozásba hozzák azzal, hogy Bükk alja mentén a Hegyközön, Harsány mellett — Sály községtől egy hegyi utón át — van egy kirándulóhely: Gárdony erdő. . Eger és Sály, bár összefüggésben vannak Gárdonyi anyaföldjével, de a nagy írónak más a szülőfaluja Igazi anyaföldje a dunántúli puszta: Agárd. Gárdonyiék borsodi letelepedésével Sály község azért kerül az irodalomtörténet lapjaira, mert Gárdonyi maga ezt vallotta : — Borsod az én második anyaföldem, mivel sályi letelepedésünk adta a módot arra, hogy valamikor Egerbe kerüljek. Az Eged regényes völgyét Dunántúlnál is jobban szerette : itt lett Dobó halhatatlan emlékű iródiákja . . . Agárd puszta a Déli-vaspálya székesfehérvári fővonalán (»balatoni vasutc) van, a székesfővárostól 52 km. távolságra. Mögötte Dinnyés után néhány km. távolságra Gárdoni szülővármegyéjének székhelye: Székesfehérvár. Agárd pusztaságon van, 5000 hold a határa. Ennek nagyobb része szántóföld, egy része pedig a helységtől 3 km. távolságra lévő Velencei-nádasba nyúlik. Hozzátartozik még a két puszta: Csiribpuszta és Pál major. Maga Agárd ősrégi puszta, dinnyéjéről híres. Fejlődése azonban nincs. Elöljáróság, községi bíróság, vagy hitesi rendszer Agárdon nincsen. A helység közigazgatási tekintetben a szomszédos, 2 km távolságra fekvő Gárdony nevű nagyközséghez tartozik, egyházilag azonban Agárd önálló plébánia és Gárdony mint filia tartozik Agárdhoz. Az agárdi r. k. plébániai templom, ahol Gárdonyit keresztelték, 1814 ben épült, jobbadán az ottani kath. uradalmi alkalmazottak (tisztek és béresek) számára. Ugyanekkor alakult az agárdi r. k. plébánia is. (Történetét a Gárdonyi életrajzban fogom részletesen ismertetni.) Jelenlegi kegyura: özv. gróf Nádasdy Tamásné. Filiája : Gárdony, mely csak a 60 as években lett egyházilag Agárdhoz csatolva, illetve Velencétől elszakítva. A templom tornyában csak egy kisebb harang van. A katolikus hívők száma az egész plébánia területén összesen: 800 lélek. A plébáni nem gazdag. Jelenleg a vaáli esperesi kerülethez tartozik. Említést érdemel Agárdot a még a r. k. népiskola, ami egyidőben tanult a r. k. plébániával. 1814-ben, 109 évvel ezelőtt épült az ottani kath. és ref. gyermekek számára. Az agárdi tanügyet 1911 óta pedig új iskola nirdati. Agárd helységnek csekély a történeti adata. Nevének eredetéről is alig tudnak az agárdiak. 500-on felüli lelket számlál. Ház kevés van benne. Modern épülete nincsen. Utcáról sem lehet szó. A házak háreslakások s több család lakik együtt. Istálló, magtár több is van Agárdon. Említést érdemel még a plébánia épület és a tanítói lakás. Egy kis boltja is van, de korcsma nincsen. A vásárlás Gárdonyban történik. Agárdon van meg a Nádasdyak vadászkastélya és családi sírboltja. Társadalmi élete alig van. Intelligenciája : a plébános, a tanító, a tiszttartó, az ispán és az urasági írnok. Úgy az agárdiak, mint a Gárdonyicsalád közlése szerint: születése óta Gárdonyi sohasem fordult meg Agárdon. Az agárdi vasútállomás: őrházszerű kiadó őrség, ahol naponként három vonatpár áll meg, a helységhez másfél km. távolságra esik. Az agárdi vasútállomásról Gárdonyi édesanyja a következőket mondotta nekem : — Mikor Agárdon laktunk, a vonat feltételesen sem állt meg Agárdon, így Dinnyésen szálltunk a vonatra, amikor csak Székesfehérvárra utaztunk. A konvenciót, a baromfit, a malacot és ami csak eladni való volt, —z mindent. Fehérvárra vittem eladni. Ott tettem pérszé a disznó 1kát is, mert Fehérvár volt a legközelebbi piac. Gárdonyi születési házát, amit utóbb , egyik leírásomban röviden már ismertettem — az agárdi uradalom gondozásában veszi s ma jelölik meg emléktáblával. Az az ágy, amelyben Gárdonyi Agárdon