Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)
1924-01-01 / 1. szám
Earn népújság két koronások miatt gyűjtő láz tör ki. — Megvolt a Szervita búcsú. — Bernátsky Jenő dr. egy. tanár gombaismertető előadásokat tartott. — Csúszott a Hajdúhegy. Kriston Endre segédpüspök gerasai arattak sikert Ózdon. — Analfabéta tanfolyam indult meg a katonáknak. — Vucskits Béláné meghalt. — Scherer Sándor főigazgató Egerben volt. — A Gárdonyi T. második felolvasó ülését tartotta, — püspöki címet kapott. — Mariházy Miklós i Werner Gyula dr. Egerben volt. — Far megkapta az egri színházat. — A Líceum múzeumának leltára elkészült. — Az utolsó héten megindult az egri szüret. — Szerelmi dráma a Remény utcában. — A főgimnázium ifjúsága kirándult Tarádra. Október. Kriston Endrét püspökké szentelték. — Az aradi vértanúi emlékünnepét megülték. — Ezrednapot tartottak a hatvanasok. — Harangszentelés volt a főszékesegyházban. — Elkészült a Vitkovics-utca átépítése. — Petrovics Gyula kanonok meghalt. — Herczeg Ferenc ünnep volt a Városi Színházban. — A Gárdonyi Társaság közgyűlést tartott a Városházán. — Kollányi Ferenc pápai főpap Egerben járt. — Jankovics Dezső arcképét leleplezték. — Tejrazzia volt piacon. — A Gárdonyi Társaság első felű olvasó ülését tartotta. November: Emlékezések voltak Gárdonyi és a hősök sírjainál. —■ Mozgalom indult a földmunkások vállalkozó szövetkezete érdekében. — Jankovics Dezső polgármestert nyugalomba vonulása alkalmából ünnepelték. — Derszik Ödön főszámvevő nyugalomba vonult. — Fekete kae Gyulát kanonokká nevezték ki. — Máry Engelbert Egerben volt. — M. Turkovics Mária angolkisasszony meghalt. — Az ipartestület új székházára feltették a bokrétát. — Az Egri Dalkör Lányi ünnepet rendezett. — Sebőnk Gyula postásllenőr jubileumát ülte. — Szabin nők elrablását adta elő a Műkedvelők Köre. December: A város megalakította a Gárdonyi emlékmű bizottságot. — Tömösváry Jánosné 48. honvédözvegy meghalt. ] — Fülöp József ny. ezredes meghalt. — A tízes honvédek találkozót tartottak. — Farkas Gyula kanonok plébánost beiktatták. — A szegény konyhát megnyitották. — Deák Mihályné meghalt. — Csutorás László dr. meghalt. — A Napközi Otthon megnyílt. — Feketéné Zaasskovszky Mária meghalt. — P. Szabó Szerafin az oláh rabságból Egerbe érkezett. — Az Ere hadiárva matinét rendezett. — A Gárdonyi T. 3. felolvasó ülését is megtartotta. — Szász György meghalt. — Bartos Gyula dr. meghalt. — A Falu rosszát előadták az egri honvédek. — 21 fokos hideg köszöntött be hirtelen. Béla színész jubileumot ült. — Egri úszók vá*?*} me® *$»*999**rm*iím&9*o*9*& A Keresztény Nemzeti Gazdasági Pártról. Eger, 1923. december 31. Új alakulat a pártok életében, a politikában. De mégsem új. Ott élt és él az a pártok, a párttagok között. Zichy János gróf, Ernszt Sándor prelátus, Czettler Jenő dr. képviselő és mások, régen, évtizedek óta hirdetik, amit a Keresztény Gazdasági Párt zászlójára írt. Helyes keresztény gazdasági politikát követeltek, vallották politikájuk tengelyéül és hogy most új címet kerestek s találtak politikájuk további munkájához, kifejezetten a megváltozott viszonyok az okai. A politika, a politikusok ugyanazok, kik azelőtt voltak, csak a cím változott. A Göben hadihajó legénysége, kapitánya ugyanaz maradt, amikor a hajót ügyes, gyors kezek átfestették, így áthatolt az üldözők tüzén, blokádján s dicsőséget hozott a német névre. A párt a keresztény jelzőt tűzte címerébe. Jól tette. Ma világnézeti harc folyik. A kereszténység és a materializmus vívja csatáját. Az ellenséges haróra, szövetségeseivel együtt, készen áll a harcra. A szociáldemokrácia szövetségesei a szabadkőmivesek, a liberálisok októbrista szárnya — s a kis antant vadászik arra, ami keresztény. Választóvíz itt a keresztény szó. Két táborra osztja az országot. Itt választani kell! — jobbra: a keresztény oldalra, vagy balra: az ellenséges oldalra állunk. Habozásnak, taktikázásnak, aggodalmaskodásnak nincs helye — egy percig sem. Meggyőződéses keresztényekre appellál a párt, mikor kereszténynek nevezi magát, nemcsak a katolikusokat, hanem protestáns testvéreinket is zászlója alá hívja. Bárcsak megértené a magyar protestantizmus a hívó szót s régi merevségéből engedve, baráti jobbot nyújtana a katolicizmus vezéreinek, akik a szent kereszténységet védve, érte sebet ejtve, saját énjőkkel oltalmazzák a protestáns egyházakat is. A nemzeti jelszó foglalja el a második helyet. Nemzeti. Nem új szó ez nálunk. Régi. Olyan régi, mint amilyen évszázados az a küzdelem, melyet az ország szabadságáért, nyelvéért folytatott 400 év óta. Ezt a szót történészeink beleírták tankönyveinkbe, költőink megénekelték versekben, politikusok prograamjuk középpontjául mondották; beleszőttük imáinkba, belevettük régi Mária-énekeinkbe; erre tanítottuk az ifjúságot, prédikáltuk, hirdettük a fórumon és a szószéken. Egy darab ez a magyar történelemből miként a kereszténység. S ha ma kifejezetten pártéletbe kerül, ez is az idők jele. — A nemzetköziség dúlása után mi sem lehet időszerűbb, mint e szent eszmét belehelyezni a telkekbe, ahonnét kilopta a szocializmus, a kommunizmus, a pacifizmus, a zsidó sajtó, a háború szelleme. E nélkül a nemzet — csak nép, az ország — test lélek nélkül; léte — tengődés, nem élet. Ha Barrés francia író, politikus, ki a francia nemzeti érzést a katolicizmussal egynek tartotta, annyira ment, hogy kai templomot követelt minden falunak, a templom mellé papot s a régi templom-romokat fölépíttetni kívánta, mert áltatok megelevenedni látta a francia nemzetet: miért ne vallja büszkén önmagát nemzetinek az a párt, mely nem zárkózhatik el a keresztény szellem termelő, fenntartó, művelő hatása elől? Gazdasági párt. Gazdasági programm nélkül nincs párt. Gazdasági programmot adtak a régi magyar szabadelvűek is. Teljes szabadságot hirdettek az erkölcsi, a szellemi, a gazdasági, a politikai élet minden megnyilvánulásában. S a nagy szabadságtól talán jobb, boldogabb lett az ország? Bár technikailag s ép úgy ipari téren mértföldnyi utakat tettünk, de a régi alaptól eltértünk, az erkölcsök nem javultak, a vallás varázsereje alább szállott, a szegénység vándorbotot adott Amerika felé sok százezer atyánkfiának; a bankok, nagy vagyonok meghíztak s a magyar nemzettestből idegen faj nem álmodott hatalomhoz, befolyáshoz jutott; a keresztény kis-, közép , és nagybirtokok idegen kézre vándoroltak; a régi dsentri elpusztult, városi, megyei hivatalokba menekült, hogy életét megmentse. Kell tehát egészséges gazdasági programm az egész ország, nem egy osztály, faj érdekében; kell gazdasági programm, mely helyes adózással az egészségtelen, végelemzésben veszedelmes vagyonhalmozást egyensúlyozza, a szegénységet munkaalkalomhoz, tisztes megélhetéshez, a hivatalnokot békés lét javaihoz juttatja. Ezt akarja az új pártalakulás. Hatalmas pillérekre emeli jövő életét, mik a nemzet egyetemére, testére, lelkére vannak cölöpözve. Most már csak a programm szellemében következő tetteket várjuk. Dr. Cs. L. 1924 január 1. KIS HÍREI a nagyvilágból Külföld, londonban Kifogásoltak francia—cseh ’szerződést. — Lemond a a párizsi és berlini angol nagykövet. — §• ember pusztult el a Dixmunde léghajóval. — Azt mondják, hogy egész Európa föllélegzene, ha Ford lenne Amerika elnöke. — Meghalt az Eiffel torony építője. — Az olasz papság helyzetének javítására az olasz kormány 38 millió lírát adott. — Leégett a nagaeaki egyetem. — Radics ellen elfogató parancsot adtak ki. — A Jungfrau csúcsáról figyelik meg júniusban a Marsot. — Az egyiptomi király Párizsba készül. — Drótnélküli telefonállomás lesz a Vatikánban. — Venizelosz hajóra szállt Görögország felé. — A palermói lőporgyár robbanásánál a tulajdonos meghalt. — Innsbruck környékén a szerencsétlenül járt turisták mentését a hóviharok miatt abban hagyták. — Az orosz-román kereskedelmi tárgyalások megkezdődtek Moszkvában. — A német nyomdaipar munkásainak felmondottak és az 54 órás munkaidőre tértek át. — A pápa fogadta Somsich József gróf, vatikáni magyar követet az új év alkalmából. — A Krupp műveknél 10 órás munkanapot vezettek be a munkások 8 órás követelésével szemben. — A Dixmunde kapitányának holtteste Palermóba érkezett és a «Dixmunde» dróttalan távíró szerelvényét megtalálták. Magyarország Csongrádon helyszíni szemlét tartott a budapesti bombaszakértő. — Kinevezték az országos testnevelési tanács tagjait. — ICO milliós kárt okozott a tűz a Magyar—Olasz bankban.—Nyolc évre ítélték a rakamazi csendőrgyilkost. — A nuncius 15 milliót osztott ki karácsonykor. — Sopronban letartóztattak egy egyetemi hallgatót kommunista üzelmek miatt. — Január 20-án folytatják a magyar-román tárgyalásokat. — Csongrádon 25 gyanús embert tartóztattak le, de egyik sem akar vallani. — A szocialisták passzivitásba mennek, ha a kormány ragaszkodik a közigazgatási választási javaslathoz. — Ulainék ügyét január 14-én tárgyalják. — Nagy hóviharok voltak Sopron megyében. — A csongrédi bombavétót Simíró László 22 éves gazdálkodó személyében kinyomozták. Értelmi szerző Piroska János festőművész. Öt bűntársát szintén átadták a szegedi ügyészségnek. HÍREK, Eger, 1924. január 1. Csábít a hír! Az a hír hogy a Műkedvelők Köre a legközelebb újra befütteti a Városi Színházat, sokkal nagyobb érdeklődést kelt, mint pl. az, hogy milyen lesz az új év napja. És ez, úgyszólván természetes is. Hiszen újév napját Eger lakosságának 360 naposnál idősebb része már ismeri. Kéményseprő, postás, házmester, vagy háziúr, szobalány, szolga, életbiztosító kézbesítő satöbbi, mind egyugyanazonos módon fog B. u é. k.-ot nyilvánítani, mint pont egy éve. AzonbanPi Műkedvelők soha, mióta Eger falai fzállanak, a város hőtiszta olyan kísérletit próbált hire ellen meg nem k esztendő el Egy v mernek szí legjelentése Channingi kajak nagy A náluk hívöket Chan I ,áztattak, mint éppen az eteiben fognak. 7lágos Csenning-színművet fozni. E színműnek az a 4 tulajdonsága hogy egy elő hozta létre. Az ameridecsülik a Csenning eket ki hagyományok szerint a nenek mondj áWeL-nak írják, de Csenning- Az Apple yi külföldi látogatása által helyrehozott faszitás iránti érzék segíti azt a törekvésünket, hogy mivel mi Egerszerte Chan-lingnak mondjuk, hát, legalább az újságíró keresse a paritás szerint helyeset.