Egri Népújság, 1925. január-június (42. évfolyam, 1-144. szám)
1925-01-01 / 1. szám
2 Önálló kereskedelmi vállalat újévtől a MÁV. Budapestről jelentik. Január 1-én kezdi meg működését, mint önálló kereskedelmi vállalat a MÁV. Mélyreható változások az Államvasutak szervezetében egyenlőre nem várhatók. A legfelsőbb új igazgatótanács megalakulása néhány napon belül megtörténik. Sínautók a Máv. vonalain. Budapestről jelentik . Már régóta tervbe vették, hogy személyszállításnál kínautókat fognak alkalmazni a M. Á. V. vonalain. Áprilisra már nagyszámú sínautót állítanak be. Június elsejétől a személyszállítást már kizáróan csak sínautókkal fogják lebonyolítani. A gőzmozdonyokat pusztán teherszállításokra fogják használni. sissca ввавасясаие [UNK]в Б [UNK]в Tallózás a jövő év naptárában. A jövő 1925. esztendő uralkodó bolygója a Mars. Az új esztendőben két nap- és két holdfogyatkozás lesz, amelyekből erre mifelénk alig fogunk valamit láthatni. Már januárban, a hónap 24-ik napján teljes napfogyatkozás lesz Északamerikában, amely nálunk mint részleges napfogyatkozás lesz látható, de csak kevéssel a nap lenyugta előtt s igy mindössze néhány * nerci? let’» mfigfigyelhető. A fakereszt napjától február 24-ig, tehát teljes 7 hétig tart. Kettős, sőt hármas ünnepekben is lesz részünk, amennyiben a Husvét és Pünkösd kettős ünnepén kívül duplaünnep hétfőre eső Gyertyaszentelő (február 1. és 2), az ugyancsak hétfőre eső Péter és Pál (június 28. és 29 ), a szombatra eső Nagyboldogasszony (augusztus 15...és 16.), a Karácsony pedig hármasünnep, mert szenteste csütörtökre esik,péntek Nagykarácsony szombat Szent István első vértanú ünnepe, amelyet nyomon követ a vasárnap. Hétköznapra e*ó ünnepek ez évben: Újév (január 1.), amely csütörtökre, a Vízkereszt (január 6), amely keddre, Gyümölcsoltó (március 25.), amely szerdára, Áldozócsütörtök (május 21.), és Úrnapja (július 11.), ugyancsak csütörtök, Szent István király (augusztus 20.), csütörtök, Kisasszony napja (szeptember 8.), amely keddre és a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe (december 8 ), amely szintén keddi napra esik. Ezzel szemben Mindenszentek ünnepe november 1-én vasárnapra esik egy nem külön ünnep. , Bali Mihály nyugdíjban Bali Mihály december 31-én nyugdíjba vonult. Harminc évi mjusa után havi 73 aranykorona nyugdíjat kap. EGRIJSAG Hatszázezer angol font kölcsönt kapnak a magyar mezőgazdák, Budapestről jelentik : Az angolok újabb mezőgazdasági kölcsönről tárgyalnak a magyar kormánnyal. A kölcsön ügyét báró Korányi Frigyes párisi követünk karácsony előtt készítette elő angol pénzügyi körökben. A kölcsön folyósítására egyik nagy londoni bank tett ajánlatot. A kölcsönző tőkések csoportjában helyet foglal William Good is. Egyenlőre 600 ezer angol fontot adnának a magyar mezőgazdáknak. A kölcsön folyósítása angol záloglevelek ellenében történnék. A zálogleveleket a londoni és newyorki piacokon helyeznék el. Bod János pénzügyminiszter pénteken ebben az ügyben tanácskozásokat folytat az angol tőkések és a magyar mezőgazdák megbízottaival. 1925 január 1 ........ " ' ' И [UNK] [UNK] IIHN« !■ Ilii11 Eger érdeke és a villamos vasutak tervezete. Irta: Pó? Keglevich Gyula. Budapest, 1924 december . Értesültem és olvastam, hogy tervezett ózd—Pétervására, Szent-Mária esetleg Vereelét érintésével Gyöngyösön át Hatvanig, továbbá Szent-Mária vagy Verpelétről Egerbe tervezett villanyos vezetékű első osztályú vasút tervezése ellen Eger város részéről több közlemény jelent meg becses lapjában, amely közlemények írói, annak a nézőtöknek adnak kifejezést, hogy ez a tervezet nem fedi Eger város érdekét. Nem szabad elfelejteni, hogy 1812-ben terveztetett az Ózd— Pétervására—Gyöngyös-Hatvani vonal kiépítése, mely nemcsak stratégiai vasút, de egyszersmind a Tátrába vezető vasútvonal is lett volna. A háború ezt a tervet elraktározta, azonban ma aktuális lett közgazdasági érdekből és elsősorban a Rimamurányi vasgyár, mely csonka országunk egyik legnagyobb vasgyára, ma hogy Budapestre jöhessen átvivni, szemben a most általunk tervezett vonallal 86 kilométer többletet fut be. Világos tehát, hogy nagy közgazdasági érdek, hogy egy ily nagy gyárnak piacképessége hátrányt ne szenvedjen, ha 86 kilométer vasút fuvar megterheltetéssel fut az ország fővárosának piacába. A másik közérdek a pétervásári járás kőszéntelepének értékesítése, amit azt hiszem, ma nagy figyelembe kell venni, mert ez se fontos közgazdasági érdek. Hogy Gyöngyös városa a legkedvezőbben van itt érintve, ez elvitázhatlan. Eger város tényleg kedvezőtlenebb helyzetben van, de sajnos erről sem Rimamurány sem Gyöngyös nem tehet, mert Eger fekvése olyan, hogy hegyek koszorúzzák körül. Ha szerénytelen vagyok is, be kell vallanom, hogy én voltam az, aki szeretem vármegyémet, szeretem Eger városát, tudom és ismerem Pétervására vidékeinek helyzetét, szolgálatot akartam tenni vármegyém székvárosának és vidékeinek azzal, hogy az akkori engedményesének, Barta Sándornak megmondtam, hogy Eger várost bele kell kapcsolni. Már akkor jelezte, hogy ez nehéz dolog, mert Verpelét és Eger között három kereszt hegylánc vonul el és ez az építést igen megnehezíti. Most midőn a dolog aktuálissá vált, felkért Barta engem, csatlakozzam engedményes társsá, mire kifejezetten Eger város belekapcsolását kívántam. ’gy áll a dolog, hogy maga Eger elézményezi ez a kapcsolódást és kívánja, hogy a vonal, ne Pétervásárán át vezettessék, de Eger—Mónosbél—Ózdon át, Péásóra ‘pedig Ózd, Pétervá -Salgótarjánon át kapjon ősizetést, hogy erre röviden feleljek, telesen felforgatja a tervezetet, az alaptervezetet, az alap intenziót a Rimamurányi érdekét, akinek első érdeke a 86 kilométer megtakarított fuvarja. Hiszen Mónosbél Ózd, 32 kilométerrel több táv, továbbá a Mónosbél—Ózd között a terep nehézsége, és emelkedése a 20 tonnás vagyonok szállításánál nagy akadályt képez. Most nézzük az ózd—Pátervására—Salgótarjáni vonalat A vasútnak, mely építés alá jönne, annak nemcsak az érdekeltséget kell pusztán nézni, de a rentabilitást is. Mennyivel megdrágul a 32 kilométeres több táv egyrészről, másrészről, az ózd— Pétervására-Salgótarjáni szárny kiépítése, mely szintén nehéz terep ?Hogy lehet azt a vonalat rentábilissá képzelni, mely nehéz terepen csak egy szárnyvonal szerepét töltené be? Szóval ez teljesen képtelenség! Én igen kérem Eger város érdekeltségét, várja be türelemmel, míg én az eredeti, már 1912-ben engedélyezett vonal új engedélyezését kezembe kapom, ami azt hiszem pár napon belül meg fog történni. Ez most leírás alatt áll, amelytől eltérni ma már lehetetlen. Ezen engedély átvételekor, már azonnal be lesz adva a Verpelét—Eger vonal engedélyezésére a könny,nem különben a Pétervásár S*i.,’6U"jáni vonal kérvénye. ,z alatt a. alatt tanulmány tárgyává lesz 5 téve Eger város llítólagos érdekében fekvő vod.Mohésbél_ ózd közötti részt azonban ez csak úgy történhet.ta az Eger— Putnoki vasút bekacsolódik, a fenntebb általunk övezett vasútérdekeltségbe, merőkkor mintegy körvasutat kapatna Eger város. Véghetetlen sajnáltok mi engedélyesek, ha Eger áros érdekeltség nem honorált azt a mi előzékenységünket, hoy mi bevettük Verpelét vág Sze* Mária érintésével az Eger városba vezető vonat, mely nehéz terepen meg de mégis építeni akarjuk és vndég utak azt képzelik látni, hogy Eger város csak szárnyvonalat cpaa, ami egyáltalán nevetséges állitás, mert Eger igenis direkt vonalat kap, direkt rajtok jönnek és mennek a főváros minden átszállás nélkül. De negye Eger város rossz néven, j saját jól felfogott érdekét meg nem látva, egy olyan vonal kiépítéséhez ragaszkodna, mely a táv- és terepviszonyok miatt ki nem épülhet, legalább egyidejűleg, ha e miatt teljesen le kellene venni a napirendről és teljesen csak az 1912. évi alaptervezetnél kellene maradni. Ózd—Pétervására—Szent Mária—Gyöngyös és Hatvan között. A Magyar Jövőért. Eger, 1924. december 31. A Magyar Jövő székházának néhány nappal ezelőtt végbement felavató ünnepségén Vass József dr. miniszter hatásos beszédében azt a nagy igazságot is leszögezte, hogy »a szebb és jobb magyar jövő felé csak egy út vezet : a felnőttek és az ifjúság szolidaritása«. A szolidaritás tartalmául az ifjúságnak célszerű tervszerű támogatását jelölte » meg. Aminek országszerte felismeréséhez egy vesztes háború éskét szégyenletes forradalom vezetett, hogy t. i. az egész magyarságnak legnagyobb problémája, nemzetül élni akarásunk postulátuma : az ifjúság nevelése, a mi városunkban régtől gyakorlatilag vallott elv. Iskoláinkat a legkisebbtől a legnagyobbig ezen elv szerint ékesíti a kereszt és korona; ifjúinkat hajléknyujlással, asztaluk megtérítésével, ruhájuk megvarratásával, könyv és írószereik beszerzésével ezért, a jobb jövő biztosításáért, támogatják elsősorban s állandóan érsek-főpásztorunk, aztán a főkáptalan tagjai és, főleg így karácsonykor, egyéb hitvallásom és hazafias egyesületek vagy társaságok. A felnőttek és az ifjúság