Egri Népújság, 1927. január-június (44. évfolyam, 1-145. szám)

1927-01-02 / 1. szám

Ara 1 tgr " — Jügoi.yiv. i Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 f­llér. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Liceum nyomda. Telefonszám: il. Újévkor. A bűvös szeléned fedele ism­ét megnyílik s egy uj év angyala röppen ki végtelen számú előzői közé. Röppen, repül. Ugyan mit hoz nekünk, gyarló, múlandó embereknek, vagy mit visz tő­lünk abból, ami még megmaradt ? Halljátok, magyarok, szárnya suhogását? Ebben a suhogásban benne zúg a kárpáti fenyvesek büszke harsogása, az erdélyi Nemere félelmetes ereje, a bánáti nyáréj tücsöknótás, pitypalsztyos zson­gása és a nyugati falvak békés harangszava. Nem csoda, ha a magyar szív fájón vonaglik meg tőle! Kétség és remény között vár­juk az uj évnek jövetelét, re­­mélj­ük, hogy fesz a gond és több­jm^öröm ebben a balsorstől eunoFz "ü<? zVoau. — ! Diciőre vagyunk, nem harsány mulatozás, kacaj, zenebona, a meghasad­ot lélek bódult tob­zódása hiányzik nekünk, mert ebből az undorodásig eleget láttunk a gazdasági pestis évei­nek átmeneti gazdagéinál, de a kiegyensúlyozott lét csendes de­rűje után vágyódik ma a város és a falu egyaránt. Ezt a csen­des derűt a gazdasági életvi­szonyok megjavulása hozhatja meg csupán, de csak akkor, ha ez együtt jár a mai beteg tár­sadalmi életfelfogás megválto­zásával. Az életviszonyok m­egjavulá­­sának egyik előfeltétele már be­következett, az, amelynek apró hírnökei az ujfényű pengő ér­mekben gurultak ki a pénztá­rak páncélrekeszeiből a szegény adózó polgár kopott erszényébe és a falmi láda­ fiá­ba. Ebből az előfeltételből, a pénzünk érté­kének állandósulásából, — érté­kes­ eredményt azonban csak mi magunk termelhetünk: nem ör­­döngös mágiával, sem fantasz­tikus ábrándképek kergetésével, hanem bő: kezünk, agyon« lan­kadatlan magyaros erőfeszítésé­vel, munkájával. Ahhoz, hogy ez a munka valóban megindul­hasson, mégpedig megindulhas­son a palotásból a kunyhókig, ahhoz aj má»i , az erkölcsi té­nyező« kell, amelyet előbb a I­V.Kiai ékífeelfogás megvál­oget, december 31. A szőlőgazdaság mai szo­morú mejd­em sötét helyzeté­ben ez idő szerint egyetlen re­ménysugarat látnak a gazdák, s ez a reménysugár a szőlős­­gazdák hosszúlejáratú olcsó köl­csöne. Erről a kölcsönakcióról a választások zajában keveset hal­lottunk, mert a mozgalom élén álló férfiak nem akarták kortes­kedés eszközéül felhasználni a szőlőkölcsönt, hanem annál töb­bet dolgoztak a kérdés mielőbbi megoldásán. Az Egri Népújság munkatársa most felkereste dr. Lipcsey Péter kormányfőtaná­­csost, az Eger és Vidéke Hitel­­szövetkezet elnökét, a szőlős­gazdák kölcsönügyének lelkes vezetőjét, aki kérdésünkre a következőkben ismertette a hely­zetet: — December 21-én Buda­pesten tárgyaltam Horánszky Dezső őméltóságával, az O. K. H. vezérével, ak­i kijelentette előttem, hogy amint már az egri szövetkezeti napon megmondotta, hogy előtte első Eger, most is azt tartja, hogy a kölcsön kiosztásában legelső­­­sorban az egri szőlősgazdák fognak részesülni. — Amerikai dollárkölcsönről van szó. A kölcsön összege öt­millió dollár, ami 350 milliárd koronának felel meg. Es a köl­csön főként a magyar mezőgaz­dákat illeti. A helyzet nagyon kritikus volt, mivel Amerikában szesztilalom van és ezért a sző­lőt ott nem tartják hitelképesnek. Csak hosszas tárgyalás után sikerült Horánszky Dezsőnek a szőlősgazdákat is bekapcsolni ezen hitelműveletbe. A feltéte­leket még teljes biztonsággal nem tudjuk megállapítani. A kölcsön ideje 5—10 év, hogy a szőlősgazdáknak megadatnék a mód a lassú letörlesztésre. kölcsön körülbelül februárban­­ kész lesz, úgy, hogy a gazdák a szíilő munkáltatás első költsé­get már a kölcsönből fedezhetik. — Horácszkynak egyébként is nagy tervei vannak a fajborok értékesítésére nézve és éppen úgy, mint mi annak idején, me­morandumunkban kívántuk, ő is az állami márka mellett foglal állást, sőt úgy látom, hogy ez a kormány álláspontja is. Ha ez megtörténik, akkor bor­­típusokat visznek ki külföldre a budafoki állami pincéből ál­­l­mi márka mellett és itt látom Eger szőlősgazdáinak reményét tojásénak neveztünk, ez pedig nem más, mint a munka lebe­csülése helyett a munka meg­becsülése. Az elmúlt évek köz­felfogásában a munka értékelése szenvedte a legnagyobb veszte­séget. Amikor az emberek mil­liói azt látták, hogy a boldogu­láshoz az út, nem a munka egyenes, de rögös talaján, ha­nem a lelkiismeretlenség, a szé­delgés a játékszenvedély tekergő csalitjain át vezet: bizony meg­rendült az embereknek a be­­csületes munka értékébe vetett bizalma. De az idő mégis a mun­kának adott igazat és az­­ év­nek talán csak egy nagy igaz­ságot köszönhetünk: minden konjunktúrának vége van egy­szer és az ebül szerzett vagyon ebül vész el. Emeljük tehát vissza trónjára a méltatlanul letaszított becsü­letes munkát és Istenen kívül csupán a magunk munkájában bizakodva, kezdjük meg az uj évet és akkor biztosan boldo­gabb lesz minden magyarnak az uj esztendő, az eljövendő ké­sőbbi uj évek angyalának szárny­­suhogása pedig nem fogja ös­­­szeszoritani mindég a magyarok szivét! Sky. o ® _sc« Februárban jön az olcsó szőlőkölcsön. Amerikai dollár kölcsönt hoz az OEU. — Öttől tíz évig szól a kölcsön lejárata. — Kilencszázalékos lesz a kamatláb. — Meg­valósul a pincesszövetkezet. — Külföldre állami márkával szállítják ki az egri bort. — Dr. Lipcsey Péter kormányfőtanácsos nyilatkozata: beteljesedni, mivel ezen esetben a külföldi nagy fogyasztó álla­mok, pl. Németország, amely állam a borhamisítás miatt ki­­c­snyre kontingálta a magyar bormennyiséget, a magyar faj­borok behozatala elé nem fog­nak akadályt gördíteni. Ho­ránszky fölvetette a pinceszövet­kezet m­gvalósításának eszmé­jét is. Ezt hitelszövetkezetünk keretében rövidesen létre is hozzuk, és e célból Horánszky is eljön Egerbe. Ha a pince­­szövetkezet létrejön, ez közvetlenül az állam buda­foki pincéjébe szállítja az egri fajborokat, amelyek így állami márka mellett kerülnek ki a külföldre. Ezzel megvált­hál az egri bor­vidék zárt területté nyilvání­tása 1s. Nézetem szerint a s zölőkölcsön kamatlába 9 százalék lesz. Tudnivalók a bejelentési kötelezettségről. Nap nap után érkeznek a rendőrségre feljelentések a be­jelentési kötelezettség elmulasz­tása miatt és a rendőrségi bün­­tetőbíró kénytelen elmarasztaló ítéleteket hozni, bár a feljelen­tettek hetv n százaléka a fenn­álló rendelkezések puszta nem­­tudása miatt kerül az elitéltek kellemetlen helyzetébe. Az egri rendőrkapitányság vezetője a mai napon a beje­lentési kötelezettségről hozott régi rendeletet, az eddigi for­májában, megújította. L punk olvasóinak tájékoztatására ezen rendelkezés néhány fomosabb pontját az alábbiakban közöljük: Tilos Eger város területén rendőri bejelentés nélkül tar­tózkodni. A bejelentés kötele­zettsége kiterjed minden be és kiköltözködésre, továbbá sek s tartózkodási hanj változtatására. Bejelentést tenni kötelesek ál­talában mindazok, akik laká­sukba, bérletük, vagy haszon­­bérletük területére nappali, vagy éjjeli szállásra díjért, vagy díj­­t tanul, ha csak 24 órára is be­fogadnak, kivéve, ha a befoga­dottnak Egerben más bejelen­tett lakása van. A bejelentésük a bf

Next