Egri Népújság, 1928. január-június (45. évfolyam, 1-149. szám)
1928-01-01 / 1. szám
2 Dr. Mályusz Egyed az egri kerületi Munkás- Biztosító Pénztár új ügyvezetője. Kinevezték a Munkásbiztosító pénztárak új tisztikarát. Eger, december 31. A Hivatalos Lap mai száma közli a munkásbiztosító pénztárak fogalmazói, számvevőségi kezelői létszámába kinevezett tisztviselők névsorát. Az egri kerületi Munkásbiztosító élére ügyvezetőek dr. Mályusz Egyed kér. munkásbiztosító titkárt VII. fizetési osztálynak megfelelő illetménnyel nevezte ki a népjóléti miniszter. Az egri pénztárhoz dr. Kolozs Bélát, a gyöngyösihez pedig Berenkey Attilát fogalmazókká; Szeberényi Gyulát az egrihez, Pintér Viktort pedig a gyöngyösihez segédfogalmazókká; Molnár Gyulát az egri pénztárhoz számvevőségi tanácsossá; Padala Aladárt és Dobos Józsefet az egrihez; Szuppiny Ferencet a gyöngyösihez számtisztekké; Szalai Jánost a gyöngyösihez iroda• főtisztté; Bohaty Máriát az egrihez, Birnbaum Dezsőt a gyöngyösihez irodatisztekké; Pásztor Henriket és Köhler Gusztávot a gyöngyösihez irodasegédtisztekké; Székely Margitot és Kerekes Ilonát az egrihez, Hebrony Lajost, Varga Lászlót, Gyulai Józsefet és Balogh Jenőt a gyöngyösihez kezelőkké nevezte ki a miniszter. Agnoszkálták a szihalmi vasúti elgázolás áldozatát. Miskolc, december 31. A Szihalom mellett történt halálos vágy vonatelgázolás ügyében a n nklmozás csütörtökre megállapította, hogy a szerencsétlenség áldozata Takács István. Takács Komló községből indult el szerda reggel Szihalom felé, útját a vasúti töltés mellett folytatta, amikor a budapesti gyorsvonat elütötte. Hogy a szerencsétlenség hogyan történt, arra eddig még semmiféle adatot nem sikerült a csendőröknek beszerezni. Szemtanúja az elgázolásnak nem volt és hogy mi történt, ezt csak a vonat vezetője is csak akkor vette észre, mikor Takácsot élettelenül a töltésről az árokba látta zuhanni. A vizsgálatot folytatják. — Zsembery Istvánt, az országos Katolikus Népszövetség alelnökét a budapesti Munkásbiztosító igazgatójává nevezték ki. utscraft9eH63fi»<9se«H9ts6«st3a8eaa8> Hírek az egri postáról — Az éjfélig tartó telefonszolgálat az új évben is érvényben marad, mert a város által felajánlott évi 800 pengő költséghozzájárulás lehetővé teszi annak fenntartását. Az egri posta forgalma karácsony előtt sokkal nagyobb volt a tavalyinál. 1926-ban 3946, 1927-ben pedig 5318 csomagot küldtek Egerből a karácsonyi ünnepek előtt. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter tekintettel arra, hogy az egri posta forgalma már évek óta emelkedő tendenciát mutat, 1928. január 1.-től két tisztviselővel és egy altiszttel felemelte az egri posta személyzetének létszámát. Udvardy Jenő postagyakornok már el is foglalta hivatalát. EGRI NÉPÚJSÁG \X Az egri Hősök szobráért. Az Uránia színház igazgatósága egy nagy film két előadásának teljes bevételét felajánlja a világháború egri hősei emlékének megörökítésére. Eger, december 31. Tizedik éve már, hogy a világ mind a négy tájának magyar vértől ázott csatamezőin elcsendesedett a halál borzalmas vihara. Ismert és ismeretlen harctereken, fakeresztes és jeltelen cirok véres hantjai alatt pihen a magyar nemzet egy hatalmas nemzedékének színe-virága. A kiöntött vér emlékéből, a magányos tömegsírok mélyéből, a világ mind a négy tája felől, a katonai erények ragyogása, az ősöktől örökölt hó*i dicsőség fénye árad a szenvedő magyar nép felé. És a hősök emlékének tiszteletében megújhodik a letiport nemzet, friss erőt nyer a már-már csüggedő nemzeti érzés. A hősök példái mint tüzes oszlopok világítanak előttünk a magyar éjszakában, hogy megtanítsanak bennünket dacolni minden ellenséggel és veszéllyel, elszántan, bátran cselekedni vagy szenvedni, életet és vért feláldozni tudni, ha kell, a hazáért. A világháború borzalmai után, a forradalmi idők brutális eseményein át, az anyagias gondolkozás vezette társadalmakban is, a háború utáni lélek érzésének csaknem egyedülálló szép virága: a hősök emlékének kegyelete és tisztelete minden népnél. Nyugaton minden faluban és minden városban az Ismeretretlen Katona síremlékét veszik körül a hálás megemlékezés koszorúival a nemzetek. Hazánkban emlékszobrokat, díszes emlékműveket emel a hódoló tisztelet az elesett hősöknek. Ennek a lapnak hasábjain ünnepi szavakkal számoltunk be arról mindig, amikor Heves vármegye egy-egy falujában lelkesítő és megindDó ünnepléssel leleplezték a Hősök szobrát. Városok és falvak versenyeznek egymással, hogy minél méltóbban és impozánsabban örökítsék meg köbén, márványba, vagy büszke ércben hőseink emlékét. Nem egyszer fájó panaszként írjuk ide, hogy vármegyénk legkisebb falujában is van már, csak a megye székvárosában, Egerben nincs még Hősök szobra. Az Egri Népújság legelső újévi számában éppen ezért hazafias örömmel küldjük szét a hírt, hogy végre Egrben is megindult a mozgalom a Hősök szobráért. Az egri Uránia mozgókép színház igazgatósága ugyanis az új év elején egyik nagyszabású film két előadásának teljes bevételét az egri hősök emlékének megörökítésére ajánlotta fel. A hazafias áldozatkészségnek ezt a megnyilatkozását bizonyára a többi vállalatok is követni fogják. Arról pedig megvagyunk győződve, hogy az egri városi hatóságok a maguk részéről a legodaadóbb támogagatással igyekeznek sikerre vinni az akciót, amelyben most tette meg az Uránia igazgatósága ezt az első lépést .. . 1928 január 1 Szörnyethalt egy lipótaknai asszony. Lezuhant a 4 méter magas létra tetejéről és eltörte a nyakcsigolyáját. Lipótakna, december 31. Tudósítónk jelenti: Borzalmas szerencsétlenség történt az Égercsehi Kőszénbánya r. t. lipótaknai telepén. Egy 60 éves öregasszony lakóházának udvarán leesett a létra tetejéről és szörnyethalt.* Az elmúlt délután 4 óra tájban Hrilcsik Jánosné 60 éves lipótaknai asszony a háza padlására mászott, hogy a kecskéjének takarmányt hozzon. Az öregasszony minden baj nélkül feljutott a padlásra s ott, hogy kétszer ne kelljen járnia, mindkét karját megrakta az állatnak szánt babszárral. Mikor lefelé igyekezett, a körülbelül 4 méteres létrán, minden támaszték nélkül próbált lejönni. Abban a pillanatban, mikor a létra legfelső fokára reálépett, elveszítette az egyensúlyt , mivel a takarmánnyal megrakott kezeit nem használhatta, lezuhant. A szerencsétlen öregasszony fejjel esett a földre és menten szörnyethalt. Amint az orvosi vizsgálat megállapította, nyakcsigolyatörést szevedett. A csendőrség megindította a nyomozást, amelynek során beigazolást nyert, hogy Hrilcsik Jánosné saját vigyázatlanságának lett az áldozata. Vajda Mihály m. kir. pénzügyőrségi főfelügyelő vonult nyugalomba Eger, december 31. Negyven évi szolgálat után a mai napon nyugalomba vonult Vajda Mihály m. kir. pénzügyőrségi főfelügyelő, az egri pénzügyigazgatóság mellé rendelt m. kir. pénzügyőrség előadója. Vajda főfelügyelő távozása vesztesége nemcsak a hivatalnak, hanem Eger városának és Heves vármegyének is. 1915 ben, a nagy vérözön kellős közepén helyezte Egerbe a pénzügyminiszter. Ebben az időben rendelte el a kormány a rekvirálásokat. És vármegyénkben Vajda Mihályra volt bízva ez a nehéz kötelesség, amit azonban ő olyan szerencsés kézzel teljesített, hogy míg az egész országban csaknem mindenütt kapára-kaszára kaptak a rekvirálások miatt a falvakban az emberek, addig itt Heves megyében a legsimábban folyt le minden. 1918- ban és 1919-ben, a forradalom és kommundálása idején a pénzügyőrség 80 tagját olyan hazafias szellemben tudta együtt tartani Vajda Mihály, hogy a májusi egri ellenforradalom alkalmával valamennyit felfegyverezve küldhette ki az egri vasúti állomásra az ellenforradalom élén álló Szita Mihály alezredes (most ny. tábornok) parancsnoksága alá. És a szerencsétlenül végződő ellenforradalom után, bármint vallatták és kínozták őket a kommunisták, egyetlenegy pénzügyőr sem árulta el, hogy Vajda Mihály fegyverezte fel a gárdát. A forradalmak után óriási mértékben megindult a dohánycsempészés a trianoni cseh-szlovák határ felé. Ennek megakadályozása fontos állami érdek volt. Vajda Mihály vette kezébe ezt az ügyet is, mégpedig olyan sikerrel, hogy rövidesen véget vetett a dohánycsepészésnek. Érdemeinek elismeréséül 1922- ben megkapta Magyarország kormányzójától a m. kir. pénzügyőri főfelügyelői címet és jelleget, 1926-ban pedig valóságos főfelügyelővé nevezte ki a kormányzó. Egészen mostanáig egyedül viselte Magyarországon Vajda Mihály ezt a legmagasabb pénzügyőri rangot. Csak nemrégiben kapta ezt meg rajta kivül még egy kitűnő férfiú a testület- Fehér könyvtár létesül Egerben. Az Egri Urak Mária Kongregációjának vezetősége legutóbb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a valóban léleknemesítő, pozitív erkölcsi alapokon nyugvó irodalom megszerettetése és propagálása végett nyilvános Fehér Könyvtárat létesít. B.’r Egerben nagyon sok könyvtár van, melyek országos viszonylatban is elsőranguak és dicsőségére válnak a város kultúrájának, mint a lyceumi könyvtár, az érseki jogakadémiai könyvtár, a szemináriumi könyvtár, városi könyvtár, megyei könyvtár, iskolák, kaszinó, kath. Kör s más egyesületek házi könyvtárai, ezeket azonban vagy szakirányuknál, vagy zárt jellegüknél fogva csak egyesek használhatják ■ a nagyközönség részére kevésbbé hozzáférhetők, úgyhogy az új vállalkozás valóban kétegpótló lesz. A Fehér Könyvtár elsősorban a keresztény irányú külföldi és belföldi szépirodalmat kívánja terjeszteni, azonban hitbuzgalmi, ifjúsági és tudományos művek beszerzését is programmjába vette. Az eszme megvalósítása végett Egri Fehér Könyvtár Egyesületet fognak létesíteni, melynek alapító s pártoló tagjai a könyvtár anyagi bázisát fogják megteremteni, rendes tagjai pedig az olvasók lesznek, akik csekély biztosíték s még csekélyebb használati díj ellenében részesülni fognak a jó és szép könyvek áldásaiban. A könytár helyisége a Szent Ferencrendi Otthon katakomba terme lesz. A gyönyörű gondolat oly mély hatást tett az Egri Urak Mária Kongregációjának amit heti ülésén részt vevő tagjaira, hogy pár perc leforgása alatt közel kétszáz darab könyvet ajánlottak fel s a felajánlások azóta is lelkesen folynak.