Egri Népújság, 1928. július-december (45. évfolyam, 150-298. szám)

1928-07-01 / 150. szám

Előfizetési díj postai szállítás­sal: egy hónapra S pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám­ára 16 fillér, vasár­­­­nap 24 fillér. ♦ ab a 24 FILLÉR EGRINÉPU Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XLV. és/. l­O. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. július 1. A városi képviselőtestület közgyűlése Eger város képviselőtestülete június 30-án, szombaton, délután 4 órai kezdettel a városháza nagytermében tartotta rendes közgyűlését Trak Géza polgár­­mester elnöklete alatt. A tárgysorozat főbb pontjai a következők voltak: 1. A polgármester jelentése a vármegyei főispán és alispán ál­tal megtartott hivatali vizsgá­latról. 2 Előterjesztés az Eger—put­­noki helyi érdekű vasút Rt.-nál lejárt 3 igazgatósági tagsági hely betöltésére. 4. Sós Mihály városi képvise­lőtestületi tag indítványa a mo­soda díjának csökkentése érde­kében. 5. Előterjesztés a város tulaj­donát képezett s az OF­B által megváltott házhelyek vételárá­nak bírói megállapítása iránt. 20. Egri Kereskedők Egyesü­letének kérelme, a hétfői heti és hónapos vásároknak keddi napokra leendő áthelyezése iránt. 21. Az Egri Ipartestület ké­relme a hétfői hetipiacnak szer­dai napra, a hónapos vásárnak pénteki napra leendő áthelye­zése iránt. 22. Kardoss Géza színigazgató kérelme a költségvetésbe felvett 4600 pengő szubvenció és uta­zási költségek kiutalása iránt. 26. »Dobó István Sportegylet« kérelme vigalmi adó alóli men­tesítése iránt, s ezzel kapcsolat­ban a Move Egri Sportegylet ké­relme Egerbe létesítendő sport­pálya megállapítása s az Ér­sekkerti pályán tribün építésé­nek engedélyezése iránt. 27. A városi tanács jelen­tése az elválasztandó rendszerű szennyvízcsatornánál felmerült többletmunkálatokról. 36. Láng András Fürdőtulaj­­donosnak Eger város közönsége ellen indított kártérítési perében hozott I. fokú bírósági ítéletet a tanács bejelenti. 46. A tej forgalmáról és keze­lésének szabályozásáról alkotott szabályrendelet tervezet: 47. A községi iparostanonc­­iskola felügyelőbizottságának vá­lasztására előterjesztés. A közgyűlésről az Egri Nép­újság hétfőn délután megjelenő, keddi száma közöl részletes tu­dósítást. Megérdemelt sorsát senki sem kerülheti el. Hogy mi volna Kun Béla megérdemelt sorsa, azt, úgy véljük, nem kell bővebben fejtegetni. Ezt a ma­gyarországi és szovjetoroszor­­szági szereplései alapján jól meg­érdemelt sorsot, úgy látszik, egy­előre mégis elkerüli. Az az egy hónap, ami a bécsi bíróság eny­he elbírálása folytán a bűnéhez és veszedelmességéhez mérten oly csekély három hónapi bör­tönbüntetéséből még hátra van, hamar el fog röppenni, a meg­átalkodott kalandor vissza fog kerülni Moszkvába, hogy azután új parancsra, új utasításokkal felszerelve, megint csak veszé­lyeztesse Középeurópa békéjét. Bocsáthat azonban a bécsi vörösbe játszó színű kormány párnás szalonkocsit vagy biztos­­járatú repülőgép­et Kun Béla rendelkezésére a visszautazás­hoz, elkövethet mindent, hogy uralma területén semmiféle bán­­tódás ne érje, ha most nem, egy­szer majd csak eléri a bosszúlő végzet keze. Az erőszak és vér embere nem halhat meg termé­szetes halállal, az ártatlanok ki­ontott vére sokkal inkább kiált bosszúért az égre, semhogy a sors békés elmúlást adhatna számára. Hiszen élete is az ókori rabszolga élete. Habzsolhatja az élet gyönyöreit bárhogyan is, oly zsarnoki hatalom alatt nyög, mely alól nincsen szabadulás. Minden sikertelen utazás és lází­­tási kísérlet után újabb és újabb parancsot fog kapni, hogy Ma­gyarország és Középeurópa bol­­sevizálásának aknamunkáját to­vább folytassa. S jaj annak a vakmerőnek, aki a szovjet­parancsot nem teljesíti. A szov­jet előtti kegyvesztés egyértelmű a pusztulással, a Szibériába való deportálással vagy alattomosan történő láb alól való eltéréssel. Ha pedig eleget tesz a III. Inter­­nacionálé rendeletének s újból Auszria vagy Magyarország területére lép, előbb vagy utóbb rá kell fizetnie nemtelen vállal­kozásaira, mint ahogy a korsó eltörik, ha sokat jár a kútra. De nem fogja elkerülni meg­érdemelt sorsát Ausztria sem, mely az elvetemült gyilkos ki­adásának megtagadásával szinte szolidaritást vállalt a szovjet­erkölcsökkel s a szovjet cárokkal. Aki a tűzzel játszik, megégeti a kezét. Bécs úgy látszik, hamar elfelejtette azt a véres utcai tö­megmegmozdulást, mely a kom­munisták szítására vért, tüzet, annyi anyagi és erkölcsi érték­­megsemmisítést eredményezett egy évvel ezelőtt. Megdöbbentő jelenség, hogy amikor az egész világon minden kulturállam a legmesszebbmenő védekezést ta­núsítja az istentelen, bombával, mérgezett tűkkel, erőszakkal s ravaszsággal dolgozó bolsevista rendszerrel szemben, a régi csá­szárváros lábbal tapodja régi nemes hagyományait s eler­­nyedve hull a vörös rém kar­jaiba. Felírjuk a mementót e jelenség margójára: megérde­melt sorsát senki sem kerül­heti el! A Korona-szálloda építéséhez Az elmúlt nehéz esztendő Eger városának tagadhatatlanul ne­héz évei közé tartozott, hiszen az egész ország gazdasági éle­tében mindenütt mutatkozó za­varok a speciális helyi viszo­nyokból adódó bajokkal súlyos­bítva éreztették itt hatásukat. Annál örvendetesebb látni azt a fellendülést, amely mindezen sú­lyos évek alatt is tapasztalható volt városunk kulturális életé­ben, — és ezek között is külö­nösen azon a téren, amely egy város külső megjelenésére első­sorban döntő befolyással bír: az építészet terén. Eger lakói végre tudomást szereztek arról, hogy városunk ma tagadhatatlanul egyik leg­tökéletesebb, legszebb gócpontja a hazai építészetre annyira jel­lemző barokk architektúrának, ma már végre itthon is megérti mindenki, hogy ezek a kedves, régi, öreg kövek beszélni tud­nak, — ezek tudnak legigazab­ban mesélni Eger múltjának egyik legragyogóbb korszakáról. Talán épen azon korok óta, amelyek legjellegzetesebben reá­nyomták városunk külső képére a maguk bélyegét, talán azóta sem volt Egerben olyan sok nagyszabású építkezés, mint az elmúlt néhány esztendő alatt. És különös szerencse volt, hogy mindezen fejlődés jórészt olyan irányban haladt, amely a mo­dern követelményeket összhang­ba tudta hozni a város egész művészi jellegével, építészeti hangulatával. Újonan keletkezett alkotások egész sora mutatja itt a haladást: az állam, a vá­ros hatalmas áldozatok árán emelt hatalmas épületet. A városi építkezések között jelentőség tekintetében feltétlen első helyet tölt be, régi, nagy hiányokat pótol az új «c­orona» szálloda megalkotása­­, hiszen egy fejlődni akaró város, de különösen az olyan, amelyik idegenforgalmát emelni óhajtja, sőt talán megérdemelten «fürdő­város» jellegre vágyik, — az igazán el sem képzelhető egy modern, minden igényt kielégítő szálloda nélkül. A «Korona» szálló új alakjában egyik legérdekesebb, legkedve­sebb épülete lesz városunknak. Nem volt itt cél egy monumen­tális, világvárosba való luxus­hotelt emelni, de igenis egy barátságos, hívogató, lombos terrasseokkal, jó fekvésű erké­lyekkel, kedves zöld zsalugáte­­rekkel tarkított fogadó­épületet, amelyik igazán a mienk, egrieké lesz, amelyik nem fog mint ide­gen kiesni a mi levegőnkből.­­ És mégis meg lesz benne, minden, amit a legmagasabb igények csak kívánhatnak: a vendégek elhelyezése, ellátása a legmodernebb, az egyes helyi­ségek kivitele, felszerelése bár­melyik nyugati nagyszállóban sem lehet különb. A Szmrecsányi utcai homlok­zaton közvetlen bejárat vezet a mély földszinten elhelyezett német mintára készült külön söröző helyiségbe, vagy fel a régi terrasse helyén ma is megmaradó külső terrassera — de itt van elhelyezve a szálloda főbejárata is. — Az előtérből közvetlenül a szállodai hallba jutunk, — innen nyílnak azután a szálló-irodán, portás-szobán kívül — a reggeliző szoba és a két — kisebb és nagyobb — étterem. — A földszinten a keleti szárnyat egy nagyobb, nyáron nyitott terraszenak, télen tánc­­teremnek használható terem fog­lalja el, amely ha méreteiben nem is, de kiképzésében egyik legérdekesebb ilyenfajta terme lesz Egernek.­­ A földszinten van elhelyezve még a nagymé­retű konyha, a söntés, és ezek­hez tartozó helyiségek. Az I. és II. emeletet összesen 40, részben 1, részben 2 ágyas szoba foglalja el. A szobák be­rendezése, kiképzése a legmo­dernebb, a jobb szobák külön terrasszáról vagy erkélyéről gyönyörű kilátás nyílik a sok­­tornyú városra, a távoli hegyekre, vagy a közvetlen alattuk elterülő érsekkertre. Minden emeletsorán külön fürdőszobák, írószoba, terrasse szolgálja a vendégek kényelmét, minden szobában külön folyóvíz, kettős hangszi­getelő ajtók, stb. teszik elsőrendű szállodává a mi «Korona» szál­lónkat. Az építkezés a közeli hetek­ben már befejezést nyer és a teljes berendezés után, — amely különben még nem csekély ter­het ró a város vállaira ! — talán az őszi saison elején már átad­ható lesz a forgalomnak. És ha

Next