Egri Népújság - Eger, 1929. január-június (46. évfolyam, 1-49. szám - 40. évfolyam, 1-96. szám)
1929-01-01 / 1. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, V« évre 7 pengő, egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér.♦ ara 20 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. URBÁN SUSZTÁv * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XXIVI. évf. 1. szám Kedd Eger, 1929. január 1. Az élet a fontos. Úton-útfélen hallhatjuk ismét a szokásos, sokszor szív és gondolat nélkül hangoztatott szólamot : boldog újévet.. . Két szám határmegyéje között, a régi esztendő elkopott száma s az új év sejtelmesen sokat ígérő új száma között az embereket az az érzés kísérti, hogy váljon a régi felé forduljanak-e hálájuknak némi jeleivel szókért a dolgokért, amit arasznyi földi létük egy milliméternyi része: egy év alatt kaptak, vagy az új felé forduljanak friss vágyakozással, csengő reményekkel, hogy tőle várják megnyerni mindazt, amit a régitől meg nem kaptak Az élet képe ez. A boldogságra törő, de soha ki nem elégülő embernek mindig van várni valója a jövőtől. Újév napján különös erővel buzog fel az a sejtelmes érzés : hátha ... Hátha ezentúl könnyebbé válik életünk útja, jobban fog szolgálni egészségünk, baj, betegség, veszedelem el fog kerülni bennünket. Mily szerencsénk ez az örök optimizmusunk, mert ez elfelejtett velünk, hogy tavaly ilyenkor, meg öt évvel ezelőtt, aztán tíz évvel ezelőtt is, hasonlóképpen gondolkoztunk, vágyakoztunk, várakoztunk s mindig egyformaképpen csalódtunk. De hát az élet a fontos. Nem a vágy, a kielégülés, a boldogság. A szenvedés sem fontos. Ha élünk, szenvedünk, de ha szenvedünk, élünk. S van-e fontosabb ránk nézve, mint az, hogy éljünk ? Az új évek egymást követő sorozatában bennünket a legmélyebben, legőszintébben tényleg az érdekel, hogy végigéltünk egy évet s ismét megértünk egy új évet. Ha az időnek végtelen lánca bennünk egyszer megszakad, ránk nézve már nagyon is mindegy, hogy van-e öröm, vagy egészség, vagy boldogság, vagy szenvedés a világon. Amíg élünk, mindent megnyerhetünk. Várjuk tehát a belénk oltott régi bizakodással a most következő új esztendőt is. Ahogy aztán forgatni fogjuk 365 lapos könyvének lapjait egymás után, majd felpattannak előttünk a titkok zárai, amelyek most hála a végtelen bölcsességű gondviselés előrelátásának, zárva vannak. Ezt a nagy könyvet úgy kapjuk ajándékba Szilveszter éjszakáján, mint a gyermek a képeskönyvét a karácsonyfa alatt. Ez a könyv nagy, mint egy ódivatú, fatáblás, acélkapcsos biblia, súlyosnak látszik, mert egy év tartalma, minden titka bele van sürítve, de a mi örök optimizmusunk pehelykönnyűnek találja, hiszen egyelőre csak annyit tud elolvasni címlapjáról az életigéret betűiből: 1929 január 1. őszintén kívánjuk lapunk minden olvasójának ezen a határmesgyén, hogy hittel, bizalommal és jó egészséggel forgassa az élet könyvének ezerkilencszazhuszonkilencedik kötetét ! Dr. Urbán Gusztáv. Eger város nagy kérdései az újév küszöbén !M. ■ i .......................... ■... ■ [UNK] [UNK]hu — Szilveszternapi beszélgetés Trak Géza polgármesterrel* « Eger, december 31. Szilveszter nap délelőttjén az Egri Népújság munkatársa felkereste Eger város polgármesterét. Megkértük a tpolgármestert, hogy lapunk újévi számában részletesen nyilatkozzék városunk elmúlt esztendejéről, egyúttal pedig a kezdődő 1929. év programmját és kilátásait is ismertesse. Trak Géza polgármester készséggel teljesítette kérésünket és a hosszabb beszélgetés során ezeket mondotta munkatársunknak: — Év utolsó napján magánember is visszanéz a letűnő év eseményeire, mérlegel s lelkének veleszületett bizakodásával vár— A városi közéletnek nagy jelentőségű, kardinális kérdései nyertek megoldást e pár szavas felsorolással megjelölt nagyarányú munkálatokban. — A vízvezeték megépítésének egyhangú elhatározását a polgárság általános helyeslése kísérte s ma, amikor a vízmű már közhasználatban van, — a közegészségre ártalmas, nem egyszer végzetes állapotokat megszünttnek tekintjük. Azt általánosan tudjuk , tudjuk, hogy a város alatti riolit-tufa jó, egészséges ivóvíz szolgáltatásra szennyezettségénél fogva nem alkalmas, — arról azonban már kevesen hallottak, hogy egyes hóstyák vízellátása igenigen szegényes volt s magam is meglepődött m jöttem három év alatt annak tudomására, hogy például a Czifra-hóstya északija az újat, ismét és ismét felépítve újabb reménységeit. — Mennyivel inkább kötelessége ez a visszatekintés, mérlegelés s egy rendszeres, de nem reménységekre, hanem realitásokra épített jövőbeli programut megalkotása a közélet emberének, ki a fórumon, annak kisebb, vagy nagyobb területén dolgozik az összpolgárság javán s ugyanakkor a nemzeti élet izmosításán. Készséggel teszek tehát eleget az Egri Népújság kívánságának, amikor ha nagy általánosságban, ha rövid vonalakban is, a nagy nyilvánosság előtt számolok. részén lakók inkább a patak vizét használták, mintsem a város szélén lévő közkútjukét. Az 1917. évben a közkedvelt *Kalapos-kút vizétől 164 tifuszon megbetegedés történt a kút környékén lakók körében s e megbetegedések 20 százaléka halálos kimenetelű volt. A városi főorvos jelentéséből tudom, hogy a tífuszos megbetegedések egy csapásra megszűntek a vízvezeték használatba adása óta s a szórványosan előforduló eseteknél a vidékről való behurcolás kimutatható. A közegészségügyi vonatkozásokkal majdnem egyenrangú a tűzvédelmi érdekek szolgálata. Hiába volt tűzoltóságunk gépekkel kifogástalanul felszerelve, a vízhiány miatt tűzbiztonságunk hiányos volt. Gondoljunk csak vissza az érseki palotának pár év előtti tűzesetére. Ma az 50 lépésenként elhelyezett tűzcsapok mondhatják teljes biztonságot nyújtanak. — Szennyvíz csatornázás nélkül nincsenek teljesen megoldva azok az érdekek, melyek a vízvezetékkel kapcsolatosak. És azért foglalt állást a képviselőtestület a szennyvizek lecsatornázása mellett. Félmegoldást nem akart. — A Korona szálloda megépítését kísérő kritikák, melyek pro et contra hangzottak s hallatszanak még ma is, nem térítenek el bennünket, a városi közélet felelős tényezőit annak a megfontolásnak realizálása elől, hogy a városi élet fejlődésének ezt a nélkülözhetetlen intézményét a városnak kell létesíteni, ha erre a mai gazdasági viszonyok között a magántőke nem vállalkozik. Itt nemcsak a mindennapi élet szükségletének kielégítését tartottuk szem előtt, nem csupán azt a szegényes, mondhatjuk sokszor szégyell állapotot akartuk megszüntetni, mely a szállodai ellátás szempontjából fennállott, de fürdővárosi programmunknak megalapozási munkáját nagy arányúan megkezdettük. Mert hangsúlyozzuk, hogy városunk féltékenyen s büszkén őrzött iskolai jellegének állandó gondoskodása mellett, a fürdői jelleg kiépítésének programját fel nem adhatjuk. Azok a nagy értékek, melyek forrásvizeinkben Isten adományaként feküsznek, parancsolólag követelik tőlünk ez értékek kihasználásának munkáját. — iskolaváros voltunk, vagyunk 8 leszünk. Ezt a címet mindig büszkén — Az 1928. évet a vízvezeték, a szenyvizcsatornáik, a Korona-szálloda felépítése s az Iskolaépítési Programm keresztülvitele uralta