Egri Népújság - Eger, 1929. január-június (46. évfolyam, 1-49. szám - 40. évfolyam, 1-96. szám)
1929-04-23 / 42. szám
2 indult ki a jelező : »Táblát Miskolcinak!« Ez a lokálpatrióta jelszó népszerűvé vált szülőhelyének szűk körzetében és mi azzal nem is sokat törődnénk, ha boldogító melegét nem akarná reánk is kiterjeszteni, ámbár még e nélkül sem volna egészen közömbös reánk nézve e kérdés, mert eltekintve az ügynek attól az irredenta vonatkozásától, hogy miként a megcsonkított vármegyék nem lettek megszüntetve, akként a megcsonkított táblák területei sem szüntethetők meg újaknak felállítása által, — már csak azért sem, mert az ország közteherviselése nem bírja el annyi új hatóságnak a kreálását, mint amennyi új hatóság napjainkban állíttatik fel. De különösen tiltakoznunk kell annak még a gondolata ellen is, hogy a Heves vármegyére kiterjedő egri kir. törvényszék területe, vagy annak akár csak egy kis része is a miskolci kartársak ötletéből megszületendő és esetleg felállítandó új táblához csatoltassék. Álláspontunkat teljes odaadással és egyhangúlag magukévá tették : Heves vármegye törvényhatósága, Eger és Gyöngyös városok képviselőtestülete, Hatvan, Heves, Pétervására, Tiszafüred, Pásztó heves megyei legnagyobb községek képviselőtestületei, a vármegye területén megjelenő összes lapok pártállásra való tekintet nélkül, az összes bankok és takarékpénztárak, Heves vármegye Gazdasági Egyesülete Eger és Gyöngyös városok ipartestületei, szóval Heves vármegyének összes közigazgatási és közgazdasági tényezői. Ezúttal is nyomatékosan kérjük Nagyméltóságodat a miskolci Kamara által felvetett terv elejtésére, főként olyan irányban, hogy ahhoz Heves vármegye területéből csak egy talpalatnyi föld is csatoltassék, annyival is inkább, mert Hevesvármegye legnagyobb része távolság tekintetéban is messzebb esik Miskolctól, mint Budapesttől.« (eh.) Megtartják az országos lovasnapokat. A napokban az Országos Mezőgazdasági Kamarától olyan értesülést kaptunk, hogy a májusra tervezett országos lovasnapokat az idén a fagykár okozta nehézségek miatt nem tartják meg, hanem a jövő évre halasztják. Mint illetékes helyen közlik, ezt ez elhatározását az Orige és az Országos Testnevelési Tanács most megváltoztatja és a lovasnapokat a tervezett időben mégis megtartják, azonban sokkal szűkebb keretek között, mint amilyenre eredetileg számítottak. A 2000 lovas helyett csak 300 lovas fog az ünnepségen résztvenni. EGEB II I III..............................................Uli............ II HU.....UH I Iliin tmM IIHII1BWIIIII"1 IIIHIII ■IK||"WIII||IHI BlllPIIÍWH»l—IIIBI—IliiI A zeneegyesület hangversenye. Eger, április 22. Szombaton este ismét piros betűs ünnepet tiltva zeneművészet városunkban. A zeneegyesület tartotta megalakulása óta második hangversenyét előkelő, négy közönség előtt. A hangverseny művészi színvonala, — akár a műsorba felvett zenedarabok értékét, akár a zenekar előadását tekintjük, magas fokon állott. A technikai sikerek, a dinamikai színezés, a harmónia tisztasága, a ritmika lendületének egyenletes mozgása felett ott látható már a belső zenei tartalom mind hűségesebb rajzolása. A költő zenei gondolatainak , a vezénylő karnagy megértésének művészi kifejezőjévé vált a zenekar. A műsor a színesebb, könnyebb, a nagyközönség ízléséhez gyorsabban eljutó, de a klasszikus színvonalról le nem szálló darabokból állott. A vezetőség megszólaltatta egymás mellett Grieget és Nicoláit, akiket alkotásaikban két ellentétes érzés, két ellentétes világnézet kalauzolt. Grieget, a a nagy norvég költőt, meleg nemzeti érzés fűtötte zenei költészetében. Míg Nicolai annak az elvnek tehetséges képviselője, hogy a művész hazája a nagy világ. Hála illeti a zenekört, amiért orkesztrális előadásban bemutatta Eger közönsége előtt a világhírű Peer Gynt-öt. Helyet engedett a zeneegyesület vezetősége egy Strausz-keringőnek is. Két új nevet hallottunk a hangversenyen : Grainger és Albeniz. Mindkettőnek a művei magukon viselik a hivatottság félreismerhetetlen bélyegét. A hangverseny szép számai fölött a koronát Liszt II. magyar rapszódiája viseli. Művészi nagy értéke miatt is, de előttünk magyarok előtt azért is, mert ez a magyarságtól duzzadó mű is nyilvánvalóvá teszi, hogy az osztrákoknak nincs semmi okuk tőlünk magyaroktól elvitatni ezt a lángelmét. A hangverseny igen sok zenei szépséget nyújtott. A windsori víg nők nagyszerű lendületű, dallamos, szépen harmonizált nyitányát a zenekar igazi művészi bravúrral adta elő. A nemes stílusú, érdekes szövésű ír népdal diszkrét, finom előadása úgy hatott, mint egy szép csipkének a szemlélete. A Peer Gynt remekbe készült, zseniális négy száma olyan hangfestő zene, amelynél szemlélhetőbben elénk nem tárja bármely festőművész munkája sem az ebben a zenében rajzolt képeket. S ezeket a hangulatos képeket. Gregnek nemes szépségű alkotásait a zenekar annyi átértettséggel, olyan igaz művészi színezéssel játszotta, a költő hangfestéseit olyan megragadó hűséggel érzékeltette, hogy a közönség valósággal tomboló tetszészajban tört ki ■ a negyedik részt a zenekarnak meg kellett ismételnie. — Nagy tetszéssel hallgatta a közönség Strauss Jánosnak az Egerben különben igen jól ismert szép keringőjét, amelyet a zenekar pompás színezéssel adott elő. — Bájos zene volt a Tangó is. Sorrendben utolsó, hatásban és zenei értékben első volt Liszt II. rapszódiája. A magyar pusztai életet olyan hűen tárta elénk ez a hallatlan népszerűségre emelkedett monumentális zenemű, amint a költészetben Petőfi. A rózsájára gondoló pásztor furulyázását, a pusztai dárdában mulató legények szilaj táncát, a holdfényes estét s a pusztai vihart, mind olyan színesen festette a költő a annak jeles interpretálója a zenekar, hogy hallatára a nemzeti érzés a szépérzékkel együtt hullámzott a hallgatóság szívében. A hangverseny művészi sikerének egyik fele az ötven műkedvelő zenész szorgalmas tanulásának és hosszú időn keresztül szerzett egyéni tudásának a gyümölcse; a másik fele a zenekar nagytehetségű hivatott vezetőjének , Huszthy Zoltán igazgató karnagynak az érdeme. A hangversenyt előkelő és lelkes közönség hallgatta végig. K. L. Időjárás, Budapest, április 22. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor. Hazánkban a hőmérséklet a tegnapinál jelentékenyen alacsonyabb volt. A 20—22 fokos maximumokét 10—12 C fokos maximumok váltották fel. Éjszaka az északkeleti részeken a fagypont alá sűlyedt a hőmérséklet. Tarcalon a radiátor-hőmérő —8 fokot mutatott. Egyes helyeken kisebb lecsapódások mutatkoztak többnyire hő alakjában. Prognózis: Száraz idő várható fok helyett éjjeli faggyal, délnyugati részeken csapadék nincs kizárva. * Eger, április 22. A Meteorológiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap +120 C. fok volt a maximális hőmérséklet. Éjszaka —12 G. fokot mutatott a hőmérő. Reggel hét órakor +12 C. fokot mértek. Gyenge északnyugati szél fújt. Barometer-állás reggel hét órakor: 0C. fokra és tengerszinre redukálva 7611 mm. 1929. április 23. Anna királyi hercegasszony és József Ferenc királyi herceg részt vettek a miskolci leánycserkészek vasárnapi avatóünnepségein. Miskolc, április 22. Anna királyi hercegasszony és József Ftrarc királyi herceg vasárnap délelőtt Miskolcra érkeztek. A hercigasszony ugyanis, aki a magyarországi leánycserkészek védnöknője, a miskolci avató ünnepségen személyesen akart megjelenni. A magasrangú vendégek végighallgatták a leánycserkészek matinéját, részt vettek a város által rendezett díszebéden, délután szemlét tartottak a miskolci leánycsapatok felett és részt vettek a cserkészavató ünnepségen. A hercegi pár még aznap este visszautazott Budapestre. Meghalt Ady Endre édesapja. Debrecen,, április 22. Rövid táviratban jelentették, hogy Ady Lőrinc, Ady Endre és Ady Lajos édesapja ma reggel, hetvennyolc éves korában, a megszállt területen lévő Zilahon meghalt. Az egész országra ki fogják terjeszteni a tejbírálatokat. A fogyasztásra kerülő tej minőségének javítását az országos tejpropaganda bizottság a termelőhelyeken is előmozdítani óhajtja és ezért elhatározta,hogy a szarvasmarhatanyésztó egyesületeink körében, mintegy 100 tehenészeten a tej nyerésének és kezelésének tisztaságát 6 hónapon keresztül meg fogja vizsgálni és elbírálni. A bírálatot díjazással köti össze, amelynek során a tiszta tej termelésénél legjobbnak mutatkozó tehenészetek és szók fejőszemélyzete részére jelentékeny díjakat oszt ki. Ez első tej tisztasági bírálat folyamán szerzendő tapasztalatok szerint a tiszta tej előállításának bírálatát az egész országra ki fogja terjeszteni a bizottság. A fürdőszezort még messze van, de külföldi fürdők reklámjai már oldalas terjedelemben jelennek meg a magyar lapok hasábjain. A kényelem és gyönyörűség ezer fajtáját kínálják egymást túllicitálva, az üdülni kívánó magyar közönségnek. Mert üdülni kívánó az bőven van mifelénk ■ nagyobbrészt rá is fér némi üdülés a sok elcsigázott magyarra. A külföldi fürdőhelyek tulajdonosai, vállalkozói érdemesnek tartják azonban ezt a kisszámú fürdőközönséget a legkülönbözőbb csábító eszközökkel magukhoz csalogatni, mielőtt még valamelyik hazai fürdőn való nyaralásra határozná el magát, hiszen a magyar fürdők reklámját sehol sem találni.