Eger, 1931. július-december (42. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-01 / 145. szám

2 HM EGER csak fél tíz órakor tudta kihir­detni a választás eredményét. Kihirdetés után átadta a városháza erkélyén megjelent dr. Petro Kálmán or­szággyűlési képviselőnek a kerü­let mandátumát. Petro Kálmán dr. a követke­zőkben válaszolt az elnök man­dátum-átadó szavaira: — Legyenek nyugodtak azok is, akik most azt kiabálják : le vele. Olyan jó, igaz képviselő­jük leszek, mintha rám szavaz­tak volna. Azzal mutatom meg, hogy ez a város szívemhez van nőve, hogy ellenségeimet is ma­gamhoz fogom ölelni. Köszönöm a megtisztelő bizalmat és ígérem, hogy Önöké leszek mindhalálig. A képviselő ezután a nagy­terembe ment, ahol meleg sza­vakkal mondott köszönetet egy­­begyült párthíveinek. Budapestről állandó hétvégi autóbuszjárat indul Párádra és a Mátrába Heves megye országos hírű fürdőhelyének, Párádnak és a Mátrának fellendítésére az érde­keltségekkel történt megállapo­dás alapján a Mahart Buda­pest—Hatvan— Mátraháza—Pá­rád viszonylatban állandó hétvégi autóbuszjáratot indít. A 21 személyes autóbusz szombaton délután indul Buda­pestről és vasárnap este ér vissza. Útközben, ha hely van, utaso­kat is vesz fel. Tekintettel arra, hogy a járat csak korlátolt szá­mú utassal indulhat, igénybe­vétele előzetes jelentkezés alap­ján történik. 1931. július 1. 12 évi fegyházra ítélték a Bartakovics ucca revolveres merénylőjét, Czeizler Bélát Az előre megfontoltságot nem állapította meg a bíróság.­­ A vádlott is, az ügyész is felebbezett az ítélet ellen. Eger, június S6. Szombaton délben kezdte meg a törvényszék Prettenhoffer ta­nácsa az esztendő egyik legna­gyobb bűnügyének tárgyalását, a legszélesebb érdeklődés mel­lett. A Bartakovics uccában 1931. február 15-én Czeizler Béla állás­­nélküli zenész által elkövetett gyilkosság volt ez az ügy, ame­lyet éppen a hallgatóság nagy ér­deklődése miatt az évek óta használaton kívül álló nagy es­küdtszéki teremben tárgyalt a büntető tanács. Bár a nagy bűnperre csak a déli órákban került sor, a job­bára nőkből álló hallgatóság már 9 órakor elfoglalta a terem kö­zönség részére fentartott pad­jait. Egy óra előtt pár perccel ke­rült sor a Czeizler ügyre s a tanácselnök intézkedésére szuronyos fogházőr vezette fel a vizsgálati fogságban levő vádlot­tat a tárgyalóterembe. Az elnök nyomban megkezdi személyi adatainak felvételét, amelynek során a vádlott el­mondja, hogy 1897 decemberé­ben született, nőtlen, zenész, négy polgárit végzett és zenekonzer­­vatóriumot. Három évig f fegy­­házban is ült, lopásért, 1924-ben. Mikor idáig jut a bíróság a kihallgatásban, a közönség so­raiban nagy "m izgolódás kelet- A rendőrök­ ban állottak, egy síró, ájuldozó nőt vezetnek ki: Czeizler nővérét. A személyi adatok felvétele után a vádirat rendelkező részét olvassa fel Hollós szavazóbíró. E szerint az ügyészség a Btk. 278. § ába ütköző gyilkosság bűntette miatt emel vádat Czi­z­­ler Béla ellen, azonkivül súlyos testi sértéssel is vádolja, mert 1931 januárjában megvert egy Foltán nevű katonazenészt. Az elnök kérdésére Czeizler beismeri, hogy bűnösnek érzi magát, mindkét ügyben, majd hozzáfog terjedelmes védekezésének el­mondásához. Látszik rajta, hogy a fogházban előre készült a vé­dekezésre s amit elmond, cellá­jában jó előre meggondolta. Hos­­­szasan ismerteti a körülménye­ket, amelyek Kutnyák Gézáné­­hoz való költözését megmagya­rázzák s elmondja, hogy fele­ségül akarta venni az asszonyt. Az elnök kérdésére előadja, hogy a veszekedések 1930 őszén kez­dődtek közte és Kutnyákné között, mert annak fivére nem jó szem­mel nézte az ő viszonyukat. Rá­tér a gyilkosság napján történ­tekre is és elmondja, hogy az asszony bátyjához készültek Kut­­nyáknéval, azonban a nő a Bar­­takovics ucca sarkán kijelentette, hogy meggondolta a dolgot, nem megy. Akkor ő, maga sem tudja, mi történt vele, előrántotta zse­béből a frommert és kétszer rá­lőtt Kutnyáknéra, majd ellen fordította a fegyvert.maga ő akkor már igen feldúlt ál­lapotban volt, mert Kutnyákné testvérei intrikálására a lakásból is birói úton tetette ki s min­denképen szakítani akart vele. Nem volt szándékában megölni az asszonyt s az sem igaz, hogy lelövésse fenyegettem volna elő­zőleg. Vallomása további részében igyekszik a tanúk szavahihető­ségét lerontani s mindenkiről, aki valószínűleg ellene vall, meg­próbál egy-egy kellemetlent mon­dani. A vádlott kihallgatása után Prettenhoffer elnök felfüggeszti a tárgyalást, déli szünetet rendel el s a tanúk kihallgatását 4 órára tűzi ki. A tanúk kihallgatása. Délután 4 órakor nyitotta meg újból a tárgyalást Prettenhoffer elnök. Az első tanú Kis János szabómester, aki tanúja volt a gyilkosságnak. Elmondja, hogy látta, mikor Czeizler Kutnyákné lakása előtt járkált s később hallotta a lövéseket. Mikor ő megfordult, már Kutnyákné és a vádlott a földön feküdt. Hogy milyen viszony volt az elhalt és Czeizler között, nem tudja. Kuzman Jánosné a következő tanú, aki tud arról, hogy mikor kilakoltatták Czeizlert, megfenye­gette Kutnyáknét. Hallotta is, mikor lelövéssel fenyegette az asszonyt. Ugyanilyen értelemben val­ Ka­­meniczky Dezsőné és Johanidesz Imréné is. Pár jelentéktelen vallomás után Kameniczky Dezső asztalosmes­ter szemébe mondja a vádlott­nak, hogy revolverrel fenyegette meg Kutnyáknét. A vádlott ki­jelentésére, hogy a humbug az egésze az elnök általános derült­ség között jegyzi meg: — Persze amit más mond az mind humbug, csak amit maga mond az a tiszta valóság! Még több tanút hallgat ki a tanácselnök, akiknek a vallomása azonban nem vet újabb megvi­lágítást a bűntény részleteire. Tíz perces szünet után Czigler Henrik városi főorvos kihallga­tásával folytatódik a tárgyalás. — Egy alkalommal — mondja vallomásában — nálam volt Kut­nyákné a tisztiorvosi hivatalban és panaszkodott nekem, hogy Czeizler revolverrel fenyegeti, oltalmat kért. Én dr. Sehweng rendőrtanácsoshoz utasítottam, aki részletesen kihallgatta az asszonyt. A következő tanú a kis Kutnyák Géza az áldozat kisfia. Kérdezés nélkül szinte egy szusz­ra, kipirulva mondja el a gyil­kosság előzményeit és részleteit. — Anyukámmal a szobában voltunk, amikor Czeizler bácsi jött és egy villanylámpával be­világított az ablakon és kihívta anyukámat. — Nagyon megijedtünk és fel­öltözve a rendőrségre akartunk menni, hogy vigyék el innen Czeizler bácsit. Ahogy mentünk a sötétben, egyszerre csak előugrott és revolver volt a kezében. Én sikoltva ráugrottam és ki akartam venni a kezéből a fegy­vert, de ő ekkor rám lőtt és a golyó épp a fülem mögött ment el. Ezután kettőt a nyakába lőtt és én sírva elszaladtam. A kisfiú annyira kiszínezve mondja el a történetet, hogy majdnem valószerűtlenül hang­zik, különösen vallomásának az a része, amely a reá leadott lö­vést is leírja, amelyre eddig semmiféle adat eddig nem me­rült fel. Jekkel József őrvezető a gyil­kosság utáni megdöbbentő rész­leteket mondja el, ő a kisfiú si­koltozására ment a dörrenések irányába. Akkor már csak két fekvő alakot látott a hóban. Czeizler az áldozat mellett ha­lálra váltan hevert és még két óra múlva is, mikor a mentők megérkeztek, ujjai az áldozat arcát markolták. Úgy kellett le­feszíteni és kórházba szállítani. Foltán István zenészőrmester a Czeizlerrel való véres éjjeli találkozását részletezi, amelynek során Czeizler öt orvul megtá­madta és súlyosan megsebesí­tette, úgyhogy felépülése után, mint katonai zenész nem tud megfelelni hivatásának és most kenyér nélkül maradt. A törvényszéki szakorvosi vé­lemény meghallgatása követke­zik ezután. A vélemény szerint az áldozat halálát a gerincagyba jutott revolvergolyó okozta a­­mely teljesen szétroncsolta gerincagyat, úgyhogy az áldo­a­zatot még a rögtöni orvosi be­avatkozás sem tudta volna meg­menteni az életnek. A tanúkihallgatások az esti órákban fejeződtek be. Vitéz dr. Hunyor Sándor kir. ügyész vádbeszédében a 278. szakaszba ütköző gyilkosság bűntettében kivánja minősíteni Czeizler bűnét, Foltán zenészőr­mester leütése pedig a súlyos testi sértés kritériumait meríti ki. A védelem részéről dr. Alföldi Béla ügyvéd teljes egy órás be­szédben válaszol az ügyészi in­dítványra. Lélektani motívumok kiemelésével bizonyítja, hogy praemeditáció az adatokból nem állapítható meg. Méltányos és enyhe büntetést kér kliense ré­szére. A tanács a vád- és védőbe­szédek után ítélethozatalra vo­nul vissza. Pontban 9 órakor, halálos csend­ \

Next