Eger, 1931. július-december (42. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-27 / 269. szám

ArA 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POST­AI SZÁLLÍTÁS­IAD EGY HÓNAPRA: : PENGŐ 80 FILLÉR.­­EGY NEGYEDÉVRE I PENGŐ. — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG EGER, LYCEUM,FÖLD­SZINT 3. — TELEFON 11.—KIADÓHIVATAL EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON 87.­­ POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKK :: SZÁMLA: 54 558, XLIL évfolyam 269 szám Péntek Eger, 1931 november 27. Nyolcszázezer ember kenyere függ a bor problémájának megoldásától A szeszkifőzés, borfogyasztási adó és az adóbehajtások kérdésével foglalkozott Petro Kálmán dr. első parlamenti beszédében A képviselőház tegnapi ülésén mondotta el Petro Kálmán dr. az egri kerület országgyűlési képviselője első beszédét, amely a múlt kormány működésének éles szímű kritikája és a jövő tennivalóinak sűrített programm­­ja volt. A kormányjelentés vitájának első szónoka volt a tegnapi ü­lé­sén Petro Kálmán, aki megho­s­­szabbított beszédidő alatt, gya­kori helyeslés közben mondotta el véleményét az előbbi kormány gazdálkodásáról, a titkos vá­lasztójogról és a bor problémá­­járól. Ha a pénzügyi javaslatot vizs­gáljuk, — mondotta — megálla­píthatjuk, hogy a múlt kormány hibát követett el, amikor kivonta magát a pénzügyi ellenőrzés alól. De ugyanakkor meg kell állapí­tanunk azt is, h­ogy a Népszö­vetség pénzügyi bizottságában felsorolt, úgynevezett indokolat­lan kiadások nemcsak a túlol­dal, az egységes párt kívánságá­ra keletkeztek, hanem ellenzéki oldalról is sok indokolatlan ki­adást megelőző kérés hangzott el, amelynek azután következése sok esetben a hitel­túllépés volt. — A pénz azonban nem ment ki az országból. Benmaradt hasz­nos beruházások formájában és jutott ebből nemcsak a művé­szetnek, iparnak és kereskede­lemnek, hanem a munkások­nak is. — Nézetem szerint a hiba elspoka abban van, hogy egy szociális törekvő­ államban sok­kal több kiadás van, mint a régi liberális korszakban, a békeidő­ben és ezek az igények nemcsak a magánháztartásban jelentkez­nek, hanem az államháztartásra is kihatnak. Békében mindenki arra törekedett, hogy jövedel­méből, keresetéből félre tegyen és legyen öregségére miből meg­élnie. Az ipari és tőzsdei kon­junktúra ideje alatt azonban mindenki arra törekedett, hogy minél jobban éljen és elköltse . Ebbe a keresetét, hibába esett bele az állam is. A megállás nehéz volt a megkezdett úton, mert hi­szen munkaalkalmat kellett te­remteni és ezért mentem én fel a régi kormányt. — A tempó volt az elhibázott. Tíz esztendő alatt akartak meg­valósítani olyan programmot, a­­melyet egy emberöltő alatt kellett volna elvégezni. Nagy érdeme volt Bethlen István grófnak és a régi kormánynak, de amikor ezt megállapítjuk, el kell ismer­nünk azt is, hogy sok hiba tör­tént. Két esztendővel ezelőtt mu­tatkoztak a pénzügyi nehézsé­gek, amelyek az adóbehajtások­kal is összefüggtek. Akkoriban könnyen adtak halasztást az adó befizetésére, ahelyett, hogy már akkoriban ragaszkodtak volna a szigorú behajtáshoz és így tiszta képet lehetett volna szerezni a hely­zetről, meg lehetett volna álla­pítani azt, hogy ezek az adók behajthatatlanok, kell vonni az állami számszéket. Ha a számszék kötelességét pon­tosan végezte volna és a hibákat idehozta volna a Ház elé, akkor nem volna a Ház olyan helyzetben, hogy nem tudja, hová költötték ezeket a pénzeket. Petró Kálmán beszédideje le­járt. A Háztól beszédidejének egy negyedórával való meg­hosszabbítását kéri, amit a Ház megad. — Ezután áttértek — folytat­ja a szónok — az általános titkos választó­jogra, amely benne volt az elő­ző kormány program­jában is. Ilyen változtatás bevezetése csak akkor lehetséges, ha a gazda­sági helyzet jó. Ezt az alkalmat a kormány elszalasztotta, körül­belül öt évvel ezelőtt. Ma már hozzászoktak volna az emberek a titkos választójoghoz és meg­tanulták volna, hogyan kell ezt gyakorolni saját maguk és az ország érdekében. Ma rosszabb a helyzet, mert a rettenetes gazdasági viszonyok közt a választó­közönség nem objektíven elbírálni, tudná hogy mivel használ önmagának és az országnak. De ez nem ok arra, hogy ne foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. A lakosság igenis megérett arra, hogy a tit­kos választójog alapján válas­­­szon, ez elől kitérni tovább nem lehet. Egészséges parlamenti éle­tet csak a titkosság alapján le­het remélni. Áll ez a kormány­párt és ez ellenzékre egyaránt. Meggyőződésem, ha a titkos vá­lasztójog alapján történik a par­lament tagjainak választása, nyu­­godtabb a Ház atmoszférája is. — Ezt az is bizonyítja, hogy itt a Házban elsősorban a vá­­­lasztási atrocitások keltenek vi­hart és felháborodást. — Elismerem, hogy az ellen­zék eleget tett kötelességének sok értékes felszólalással. De azt is megállapítom, hogy ennél a kritikánál továbbmenni nem le­het. Rendkívül veszedelmes az országra nézve minden súlyos és mélyre­ható változás. A kor­mány máról­ holnapra nem szanálhatja az országot. — Azt nem is lehet kívánni tőle. A kormányelnöktől sokan rossznéven vették, hogy nem adott programmot, ugyanakkor azonban meg kell állapítani, hogy az ellenzék, bár igen tar­talmas felszólalásokkal szerepelt, szintén nem tudott átütő erejű programmot adni. — Egyenesen az a rokonszenves, hogy a mi­niszterelnök nem adott pro­grammot, legalább őszinte volt, nem ad­hatott, tehát nem is adott, így senki sem vetheti szemére, hogy nem váltotta be ígéretét és a kormányelnök megváltoztatta ál­láspontját. Már maga az Pro­gramm, hogy olyan tisztességes és puritán magyar embert kap­tunk a kormány élére, mint a miniszterelnök. Éppen ezért bi­zalommal vagyok vele szemben, mert az a meggyőződésem, hogy az országot meg fogja menteni, ha kell, pártjának keretei felett is. A kormányt nem háta mögött kell támogatni, hanem mindig az ország érdekeit kell nézni.­­ Ez nem zárja ki a kritikát és azt, hogy vannak kérdések, amelyekben valakinek más a vé­leménye, mint a kormánynak. Az állami számszék felelőssége — Voltak olyan reszortminisz­terek — folytatja Petro — akik olyan közmunkákra költötték a pénzt, amelyekre nem volt szük­ség. És pedig olyan módon, a költségvetésen kívül, hogy ma is vannak képviselők, akik nem is tudnak ezekről a költekezé­sekről és nem is értik, hogy tör­ténhettek meg. De itt más hiba is volt, még­pedig az, hogy a költségvetés keretein kívül történtek ezek a költségvetések. Ez homályt vet a Ház ellenőrző képességére és csak úgy követ­kezhetett be, hogy ez állami számszék nem dolgozott kellő felelősséggel. Ezért felelősségre Nyolcszázezer ember kenyere függ a bor problémájától . Itt van a szőlővidékek se­gélyezése és a bor értékesítésé­nek problémája. Ezt nemcsak azért mondom, mert története­sen egy híres szőlővidéket kép­viselek, hanem azért is, mert

Next