Eger, 1931. július-december (42. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-17 / 285. szám

Ma: kedvezményes színházi jegyutalvány a 2-ik oldalon. ÍRJ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR.­­­EGYNEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁM­ÁRA HÉTKÖZ­NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLD­SZINT 3. —TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 6. — TELEFON : 87.­­ POSTATAKARÉK­­PÉNZTÁRI CSEKK­­:: SZÁMLA: 54 558. .: XIIII. évfolyam 285 szám ♦ Csütörtök + Eger, 1931 december 17 Heves vármegyében már kifizették a múlt évi adóhátralékot Az idei adóba is történt befizetés — ötezer pengő erejéig. Eger, december 16. A k­özigazgatási bizottság teg­napi ülésén Magyary Pál pénz­­ügyigazgató előterjesztette szo­kásos havi jelentését a vármegye adózási állapotáról. A jelentés adatai szerint Heves vármegyé­ben, november hó végéig kifi­zették a­­ múlt évi adóhátra­lékot. Az idei 3.171,444 pengő adóra mindössze ötezer pengő folyt be. A kamatkedvezmények hatása alatt november hó folyamán kö­zel nyolcszázezer pengőt fizet­tek be. Petro Kálmán nagy beszédet mondott a földbirtokrendezési javaslat vitájában A gazdasági iskolák reformját sürgette beszéde során. A képviselőház tegnapi ülésén a földbirtokrendezésről széleskörű vitát rendeztek. A vita során fel­szólalt Petro Kálmán dr. az egri kerület képviselője is, akinek be­szédét a Ház minden oldalán megtapsolták. Petro Kálmán dr. a mezőgazdasági szakoktatás ol­daláról világította meg a föld­kérdést. Petro beszédére a napirend előtti felszólalások után került a sor, két óra tájban. Petro Kálmán: A földbirtok­rendezés kérdését sokkal gyor­sabban kellett volna végrehaj­tani, mint ahogy az történt, az első feladat azonban az lett vol­na, hogy házhelyeket biztosít­sunk a frontról visszatért embe­reknek. (ügy van ! ügy van ! — a baloldalon.) A földrendezés azért nem sikerült, mert hiány­zott a pénzügyi megoldás és a gazdasági szakoktatás. Sajnos, erre nem helyeztek olyan súlyt, mint ahogy az kellett volna. Az elemi iskolában csak az ötödik és hatodik osztályban foglalkoz­nak a gyerekek gazdasági kér­désekkel. Ezen a helyzeten vál­toztatni kell és nagyobb óraszám­ban kell tanítani a gazdasági, elsősorban mezőgazdasági kér­déseket. Legalább nyolc tíz óra­számban kellene tanítani az ötö­dik és hatodik osztályban a gaz­dasági ismereteket. Az ismétlő­iskolák nem megfelelő intézmé­nyek erre a célra, különben sin­csenek megfelelően szervezve. Már a tanítóképzőben gondos­kodni kell arról, hogy a tanító szeresse a földet és értsen hozzá. Az iskoláknak nem a legrosszabb földeket kell odaadni, hanem a jobb földeket. A tanító ezen a földön intenzív művelést fejtsen ki. A földmívelésügyi kormány ál­dozatokkal is támogassa a taní­tókat munkájukban. A tanítókat minden esztendőben sorozatosan gazdasági kérdésekben kell kita­nítani. Nyáron tanfolyamon kel­lene a tanítókat a gazdasági szakismeretekre megtanítani. A szakfelügyelő is legyen tájéko­zott a mezőgazdasági kérdések­ben és ne a számtant kérdezze ki, hanem menjen ki a gazdasági kertekbe és azt nézze meg, tud­nak-e a gyerekek ezen a téren is valamit. A pénzügyi rendezet­lenség rendkívül nagy hibája volt a földreformnak. Az embe­rek azt sem tudták, hogy kinek és mennyit kell fizetni. Sokan azt sem tudták, hogy hol kell lefizetni a pénzt, így szaporodott fel a hátralék. Ma már lehetetlen behajtani azt a magas árat, ame­lyet annak idején fizetett le. A vételárat és a törlesztési részle­teket újra kellene rendezni. Ha nem nyúlnak a hóna alá ezeknek a szegény embereknek, akkor nem tudnak fizetni. Termelő szö­ vetkezetekkel, vagy más módon kell a kérdés rendezéséhez hozzá­fogni. A magyar földszívesnek sok érzéke van a földhöz. Leg­alább úgy ért a gazdálkodás­hoz, mint a hollandi földmíves. Nálunk az éghajlati viszonyok olyanok, hogy a külföldi birtok­megoszlást előráncigálni nem le­het. Pénzügyileg alátámasztatlan birtokrendezésbe nem lehet bele­menni. Ivády Béla : Úgy van ! Petró Kálmán: Helyes, hogy a javaslat kikapcsolja a bírót a közigazgatási kérdésekből. A kereskedelmi és iparkamarában meg kell szerezni Heves megye számára az egyik alelnöki széket A kereskedelmi és iparkama­rai választások lezajlottak He­­ves megyében is, több kevesebb megelégedésére azoknak, akik érdekelve voltak benne, vagy mint választók, vagy mint jelöl­tek. A kamarai tagság a keres­kedők és iparosok számára a legnagyobb dekórum, amit elér­hetnek munkájuk és a közösség érdekében kifejtett buzgólkodá­­suk jutalmaként. Épen ezért fe­lelősségteljes és komoly pozíció, amelynek viselője kell, hogy tel­jes szívvel álljon azok érdekei mellé, akik ebbe a díszes meg­tiszteltetésbe felemelték. A heves megyei kamarai ta­goknak ezen felül még van egy másik kötelességük is, amely örökség­ként maradt rájuk a múltból. Annak idején, még a háború alatt a heves megyei kamarai ta­gok Heves vármegye számára önálló kamarát sürgettek, avval a megokolással, hogy a heves­­megyei kereskedők és iparosok fizetnek annyi kamarai illetéket, amennyi szükséges lenne egy önálló kamara felállításához. Az akkori kereskedelmi mi­niszter, Harkányi, meg is ígérte a népes küldöttségnek a kérelem teljesítését, közben azonban jött a nagy felfordulás, majd a for­radalom s terve elesett.az önálló kamara A forradalmak után azonban a miskolci kamara egyik alelnöki székét a Heves­vármegye kereskedőit és iparos­ságát képviselő tagok közül töl­tötték be, mert hiszen ott is elismerték, hogy ez a pozíció a heves megyei iparosokat és kereskedőket már pusztán számuknál fogva is megilleti. Hogy miképen történt, nem lehet tudni, de legutóbb már ez az alelnöki szék is kicsúszott a heves megyei kamarai tagok kezéből. Most aztán a legutóbb megválasztott képviselőknek ar­ra kell törekedniük, hogy ezt a pozíciót visszaszerezzék és ez­által, ha Heves megye önálló ka­marát egyelőre nem is alakíthat, legalább méltó helyet kapjanak erőbeli és számbeli súlyukhoz képest a miskolci kamarában. Emelkedni fog a bor ára? Körülbelül 400.000 hektó bort főznek ki borpárlattá.­­ A földművelésügyi miniszter nyilatkozata a várható megegyezés következményeiről. Eger, december 16. Végre a megvalósulás stádiu­mába jutott az, amiért Eger szőlősgazdái már hosszú idő óta oly szívósan küzdenek. Mag­egyezés jött létre a bor-és szesz­érdekeltségek között, amely sze­rint 300—400 ezer hektó bort borpárlattá főznek ki. Ez a mag­­egyezés bizony sokkal többet segített volna, ha korábban jön, mert hiszen köztudomású, hogy a legkisebb emberek már szü­retkor kénytelenek voltak 4—5 filléres áron elkótyavetyélni a mustjukat. Azonban jól jár, aki tartani tudta a borát, mert most áremelkedés várható. Maga Ivády földművelési mi­niszter is kijelentette, hogy a bor ára előreláthatólag emel­kedni fog és ehhez a tényhez még más kedvező jelenségek is fognak kapcsolódni.

Next