Eger, 1931. július-december (42. évfolyam, 145-295. szám)
1931-12-17 / 285. szám
Ma: kedvezményes színházi jegyutalvány a 2-ik oldalon. ÍRJ 10 FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA: 2 PENGŐ 80 FILLÉR.EGYNEGYED ÉVRE 8 PENGŐ. — EGYES SZÁMÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG: EGER, LYCEUM,FÖLDSZINT 3. —TELEFON: 11.— KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 6. — TELEFON : 87. POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKK:: SZÁMLA: 54 558. .: XIIII. évfolyam 285 szám ♦ Csütörtök + Eger, 1931 december 17 Heves vármegyében már kifizették a múlt évi adóhátralékot Az idei adóba is történt befizetés — ötezer pengő erejéig. Eger, december 16. A közigazgatási bizottság tegnapi ülésén Magyary Pál pénzügyigazgató előterjesztette szokásos havi jelentését a vármegye adózási állapotáról. A jelentés adatai szerint Heves vármegyében, november hó végéig kifizették a múlt évi adóhátralékot. Az idei 3.171,444 pengő adóra mindössze ötezer pengő folyt be. A kamatkedvezmények hatása alatt november hó folyamán közel nyolcszázezer pengőt fizettek be. Petro Kálmán nagy beszédet mondott a földbirtokrendezési javaslat vitájában A gazdasági iskolák reformját sürgette beszéde során. A képviselőház tegnapi ülésén a földbirtokrendezésről széleskörű vitát rendeztek. A vita során felszólalt Petro Kálmán dr. az egri kerület képviselője is, akinek beszédét a Ház minden oldalán megtapsolták. Petro Kálmán dr. a mezőgazdasági szakoktatás oldaláról világította meg a földkérdést. Petro beszédére a napirend előtti felszólalások után került a sor, két óra tájban. Petro Kálmán: A földbirtokrendezés kérdését sokkal gyorsabban kellett volna végrehajtani, mint ahogy az történt, az első feladat azonban az lett volna, hogy házhelyeket biztosítsunk a frontról visszatért embereknek. (ügy van ! ügy van ! — a baloldalon.) A földrendezés azért nem sikerült, mert hiányzott a pénzügyi megoldás és a gazdasági szakoktatás. Sajnos, erre nem helyeztek olyan súlyt, mint ahogy az kellett volna. Az elemi iskolában csak az ötödik és hatodik osztályban foglalkoznak a gyerekek gazdasági kérdésekkel. Ezen a helyzeten változtatni kell és nagyobb óraszámban kell tanítani a gazdasági, elsősorban mezőgazdasági kérdéseket. Legalább nyolc tíz óraszámban kellene tanítani az ötödik és hatodik osztályban a gazdasági ismereteket. Az ismétlőiskolák nem megfelelő intézmények erre a célra, különben sincsenek megfelelően szervezve. Már a tanítóképzőben gondoskodni kell arról, hogy a tanító szeresse a földet és értsen hozzá. Az iskoláknak nem a legrosszabb földeket kell odaadni, hanem a jobb földeket. A tanító ezen a földön intenzív művelést fejtsen ki. A földmívelésügyi kormány áldozatokkal is támogassa a tanítókat munkájukban. A tanítókat minden esztendőben sorozatosan gazdasági kérdésekben kell kitanítani. Nyáron tanfolyamon kellene a tanítókat a gazdasági szakismeretekre megtanítani. A szakfelügyelő is legyen tájékozott a mezőgazdasági kérdésekben és ne a számtant kérdezze ki, hanem menjen ki a gazdasági kertekbe és azt nézze meg, tudnak-e a gyerekek ezen a téren is valamit. A pénzügyi rendezetlenség rendkívül nagy hibája volt a földreformnak. Az emberek azt sem tudták, hogy kinek és mennyit kell fizetni. Sokan azt sem tudták, hogy hol kell lefizetni a pénzt, így szaporodott fel a hátralék. Ma már lehetetlen behajtani azt a magas árat, amelyet annak idején fizetett le. A vételárat és a törlesztési részleteket újra kellene rendezni. Ha nem nyúlnak a hóna alá ezeknek a szegény embereknek, akkor nem tudnak fizetni. Termelő szö vetkezetekkel, vagy más módon kell a kérdés rendezéséhez hozzáfogni. A magyar földszívesnek sok érzéke van a földhöz. Legalább úgy ért a gazdálkodáshoz, mint a hollandi földmíves. Nálunk az éghajlati viszonyok olyanok, hogy a külföldi birtokmegoszlást előráncigálni nem lehet. Pénzügyileg alátámasztatlan birtokrendezésbe nem lehet belemenni. Ivády Béla : Úgy van ! Petró Kálmán: Helyes, hogy a javaslat kikapcsolja a bírót a közigazgatási kérdésekből. A kereskedelmi és iparkamarában meg kell szerezni Heves megye számára az egyik alelnöki széket A kereskedelmi és iparkamarai választások lezajlottak Heves megyében is, több kevesebb megelégedésére azoknak, akik érdekelve voltak benne, vagy mint választók, vagy mint jelöltek. A kamarai tagság a kereskedők és iparosok számára a legnagyobb dekórum, amit elérhetnek munkájuk és a közösség érdekében kifejtett buzgólkodásuk jutalmaként. Épen ezért felelősségteljes és komoly pozíció, amelynek viselője kell, hogy teljes szívvel álljon azok érdekei mellé, akik ebbe a díszes megtiszteltetésbe felemelték. A heves megyei kamarai tagoknak ezen felül még van egy másik kötelességük is, amely örökségként maradt rájuk a múltból. Annak idején, még a háború alatt a heves megyei kamarai tagok Heves vármegye számára önálló kamarát sürgettek, avval a megokolással, hogy a hevesmegyei kereskedők és iparosok fizetnek annyi kamarai illetéket, amennyi szükséges lenne egy önálló kamara felállításához. Az akkori kereskedelmi miniszter, Harkányi, meg is ígérte a népes küldöttségnek a kérelem teljesítését, közben azonban jött a nagy felfordulás, majd a forradalom s terve elesett.az önálló kamara A forradalmak után azonban a miskolci kamara egyik alelnöki székét a Hevesvármegye kereskedőit és iparosságát képviselő tagok közül töltötték be, mert hiszen ott is elismerték, hogy ez a pozíció a heves megyei iparosokat és kereskedőket már pusztán számuknál fogva is megilleti. Hogy miképen történt, nem lehet tudni, de legutóbb már ez az alelnöki szék is kicsúszott a heves megyei kamarai tagok kezéből. Most aztán a legutóbb megválasztott képviselőknek arra kell törekedniük, hogy ezt a pozíciót visszaszerezzék és ezáltal, ha Heves megye önálló kamarát egyelőre nem is alakíthat, legalább méltó helyet kapjanak erőbeli és számbeli súlyukhoz képest a miskolci kamarában. Emelkedni fog a bor ára? Körülbelül 400.000 hektó bort főznek ki borpárlattá. A földművelésügyi miniszter nyilatkozata a várható megegyezés következményeiről. Eger, december 16. Végre a megvalósulás stádiumába jutott az, amiért Eger szőlősgazdái már hosszú idő óta oly szívósan küzdenek. Magegyezés jött létre a bor-és szeszérdekeltségek között, amely szerint 300—400 ezer hektó bort borpárlattá főznek ki. Ez a magegyezés bizony sokkal többet segített volna, ha korábban jön, mert hiszen köztudomású, hogy a legkisebb emberek már szüretkor kénytelenek voltak 4—5 filléres áron elkótyavetyélni a mustjukat. Azonban jól jár, aki tartani tudta a borát, mert most áremelkedés várható. Maga Ivády földművelési miniszter is kijelentette, hogy a bor ára előreláthatólag emelkedni fog és ehhez a tényhez még más kedvező jelenségek is fognak kapcsolódni.