Eger, 1934. július-december (45. évfolyam, 132-233. szám)
1934-07-01 / 132. szám
ÁBA 6 FILLÉR Tiger, XIV. évfolyam 132. szám ♦ Vasárnap ♦ Trianon 15, 1934 július L ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 P 50 F, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 P 50 F. — EGYES SZÁMÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉK PÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54 558.GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FSZ. S. TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL: EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: KOVÁTS LÁSZLÓ, BORHY UCCA 1. SZ. TELEFON: 118 Társadalmi mozgalmat vár a város az egri országzászló felállítására Eger, június 30. Az »Eger« adott hangot először annak a kívánságnak, hogy a város megfelelő helyen országzászlót kell felállítani, hogy hirdette ezen a fontos idegenforgalmi ponton a magyar összetartozást, elsősorban pedig kifejezést adjon, félárbócon függvén, a magyar fájdalomnak. Ezt követőleg az Egri Kaszinó beadvánnyal fordult a városhoz az országzászló felállítása érdekében. A város letárgyalta a beadványt, köszönetet mondott a Kaszinónak a gondolat felvetéséért . Hevesy Sándor városi mérnök elit készítette az országzászló terveit. Azonban a terv keresztülvitele, anyagiak hiányában halasztást szenvedett. A legutóbbi közgyűléshez dr. Erlach Sándor ügyvéd, a Kaszinó alelnöke tett írásbeli indítványt a zászló felállítása ügyében s az indítványhoz a képviselőtestület egyhangúlag hozzájárult. Kimondja azonban a képviselőtestület, hogy a 3500 pengőt kitevő költségek biztosítására széleskörű társadalmi akciót vár, s annak vezetésére és megszervezésére az indítványozót kéri fel, kinek munkásságát minden tekintetben támogatni kívánja. A képviselőtestület a város megfelelő anyagi hozzájárulását is biztosítja az egri országzászló felállításához, ennek összegét azonban akkor fogja meghatározni, amikor az anyagi eszközök részbeni megszerzésére indítandó társadalmi akció eredménye ismeretessé lesz. A létesítendő műnek és az általa kifejezésre jutó hazafias gondolatnak és magasztos eszmei tartalomnak ugyanis az adna igazi belső értéket, ha ezt nem csupán a hivatalos város, hanem az egész hazafias érzésű egri társadalom áldozatkészsége és megnyilatkozása emelné örök emlékeztetésül dicsőséges múltunkra, szomorú jelenünkre és kötelességünkre a diadalmas magyar jövendő kiküzdése iránt. Én mint katolikus földművesember nem akarok ünneprontó lenni, nem kívánom az egri kereskedőket és alkalmazottaikat a vasárnap illő megszentelésétől elzárni, éppen ezért azt is meg kell jegyeznem, hogy mindez megoldható, csak akarni kell; azért vagyunk emberek, hogy keressük a megoldást, ez pedig adódik, csak az érdekeket kell összeegyeztetni. Hogyan ? A földművelő ember vagy felesége majdnem minden reggel lemegy a piacra terményét eladni, szükségletét azonban csak időmulasztással tudja beszerezni, mert az üzletek 6 órakor nyitnak. Itt sokat tehet a kereskedelem helyi és vidéki szempontból, ha kieszközlik a reggel 5 órai nyitást. Hogy pedig a vasárnapi zárvatartás hátrányait is lefaragjuk, ebből a célból szükséges, hogy az üzletek szombaton este 9 óráig nyitva legyenek. Ebben az esetben a munkaadók az eddigi vasárnap reggel helyett, szombat este fogják napszámosaikat kifizetni, hogy azok heti bevásárlásaikat elvégezhessék. Ha ez meg lesz én úgy hiszem minden akadály elhárul a teljes vasárnapi munkaszünet bevezetése elől és egyben elejét vesszük annak, hogy ebből békétlenség legyen, mert erre itt Egerben semmi szükség nincs. Nagy Kálmán, a Mária-utcai Földműves Olvasókör elnöke. Meg kell védeni az egri földművesség érdekeit a vasárnapi üzletzárással kapcsolatban Tartsák nyitva szombaton este 9 óráig az üzleteket. A vasárnapi üzletzárás kétségtelenül helyes elve már közel áll a megvalósuláshoz. Mielőtt azonban végleg tető alá hozzák a kérdést, hozzá kell szólnom a földművesség részéről, mert ennek a négy vásárló tömegnek az érdekeit és szempontjait nem lehet figyelmen kívül hagyni. A vasárnapi munkaszünet elvi helyességének elismerése mellett meg kell jegyeznem, hogy bizonyos intézkedések megtétele nélkül a vasárnapi zárvatartás nem kedvez a földműveseknek. Az egri földműves nyári munkák idején áprilistól októberig reggel 4 órakor megy munkába, este 8 órakor jön haza a hegyről s egész héten el van zárva szükségleteinek a nyílt űton való beszerzésétől. A vasárnap délelőtti három óra az, amikor megkapván heti keresményét, szükségletét beszerezheti. Ha elmarad a vasárnapi nyitás, a földműves ember arra kényszerül, hogy szükségletét tilos úton, hátsó ajtón, vagy üzérektől és csempészektől szerezze be. Ez pedig veszedelmes erkölcsileg azért, mert közömbössé teszi a polgárokat az állam törvényeivel szemben, de káros anyagilag is, mert az eladó az adott áruval minőség, mennyiség, vagy ár tekintetében, kihasználhatja a fogyasztó kényszerhelyzetét, végül káros a tisztes kereskedelemre is, mert önmagának csinál igen erős konkurenciát. Gyöngyös udros rövidesen a magyar gyümölcs- és zöldségkivitel középpontja lesz Az idei gyöngyösi baracktermés jobb, mint a híres kecskeméti áru A gyöngyösi baracktermés az idén vezető helyre küzdötte fel magát, aminek nagy fontossága van a gyöngyösi piac és termelők szempontjából. A Magyar Külkereskedelmi Hivatal hivatalos közlönye az Export Kurír megállapítja, hogy a gyöngyösi karazinbarackpiacot a kecskeméti csak mennyiségben múlja felül, míg minőségben az idei gyöngyösi termés szebb és versenyképesebb. Ugyanakkor Külkereskedelmi Hivatal azt is a elismeri, hogy a gyöngyösi gyümölcspiac rendészeti szempontból első helyen áll, amit a Hivatalnak az a ténykedése is bizonyít, hogy az export felügyelőket Gyöngyösre küldi tanulmányozás szempontjából. Örvendetes jelenség mindenesetre, hogy lassanként Gyöngyös a magyar gyümölcs-, sőt zöldségkivitel középpontja, mert cseresznyét teljesen, rőzsaburgonyát, zöldbabot és borsót nagyrészben, őszi, de főként kajszinbarackot, újabban sárgadinnyét is nagymértékben, szőlőt pedig úgyszólván teljesen Gyöngyös küldi a magyar exportpiacra. Július 15-én avatják fel a várkúti üdülőházat nagy ünnepség keretében Eger, június 30. Az Egri Bükk Osztálya Bükk látogatottságának emelésére és a bükki idegenforgalom kiszélesítése céljából üdülőt építtetett a várkúti Isaák Gyula menedékház mellett. A négy szobából és megfelelő mellékhelyiségekből álló emeletes épület meghitt hangulatban illeszkedik a Bükk déli lejtőjének természeti szépségei közé és kitűnő pihenőül szolgál azoknak, akik nem a nagyobb, zajosabb üdülőtelepeken, hanem az erdő csendjében próbálják felfrissíteni a városban megviselt idegeiket. Az üdülőház felavatásának idejéül július 15-át tűzte ki a Bükk osztály vezetősége s erre az alkalomra ünnepi programmot állított össze. Az avatást, valamint az avatással kapcsolatos szentmisét Novák Sándor apát, kanonokplébános fogja végezni s az ünnepélyen az Egri