Eger, 1935. január-június (46. évfolyam, 1-102. szám)
1935-01-01 / 1. szám
Ä 8 A PiliLttits # Kedd * Trianon 16, 1935 január I Eger, XLVI. évfolyam 1. szám ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRAi 1 PENGŐ 60 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 1 PENGŐ 60 FILLÉR.— EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSERE SZÁMLA 64 658.GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEi politikai napilap SzeRKESZTŐSÉGI EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉGI KIADÓHIVATAL: SZABÓI JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.| Új év kezdődik. Új gondok, új bajok és — talán Örömök csapja nyílik a homályban, ahová napról népre, láposról lépésre haladunk beljebb, míg a föld némán forog a tengelye körül. Szemétre kerül a régi naptár, akár a világtörténetem eseményei, akár a részletfizetés határideje van feljegyezve lapjaira és ilyenkor látni csak, milyen kevés örök értéket tud termelni az ember, miak csekély a tétel, amit át lehet menteni a halhatatlanig főkönyvébe a múlandóság kia számláira' Szemét kerül a régi naptár, új naptár kerül fiz asztalokra, Kovács úr kezet ráz Kis úrral, arca mosolyra derül, boldog újesztendőt, a kéményseprő túlnő eredeti jelentőségén, visít az újévi maisé és névjegyek ezrei indulnak útnak, rajtuk az obligát négy betűzűék. A felületes szemlélő előtt mindez csak forma. A gondolkodó előtt azonban rend. Kis társadalmi szokásrend, de mégis vetülete a nagy rendszernek, parányi méretekben ugyan, de őrzi a kereteket, amelyek közt tovább lendül útján a lényeg, az előttünk ismeretlen cél felé. Többféle következtetés kínálkozik ebből. Egyfelől Kovács úr mosolyának és keretrázogató jókívánságának komoly jelleget kell tulajdonítanunk, mert nem lehetetlen, hogy a mosoly mechanikája meghozza a jókedvet is és megtörténhetik, hogy a jókívánság arra a meggyőződésre jutatja a kívánót, hogy ő jó ember is tud lenni. Ami más szóval annyit jelent, hogy sokszor a forma teremti meg a lényeget. Elképzelhetetlen, mennyit ér ez, ha meggondoljuk, hogy az emberek nagyobb hányada csak részletszemlélettel rendelkezik és képtelen átfogni az egyetemes vonatkozásokat. De menjünk mélyebbre. A jövő tele van titkokkal és ritkán adódik kor, amely a forrás olyan zűrzavarét, a különböző világnézeti és politikai erők olyan mozgalmasságát mutatta volna, mint e század harminc** évei. Vájjon gondolhatta-e a jámbor krónikás, amikor a most lezáruló év betűit kezdte róni, hogy tolla alá kerül Dollfuie, Sándor jugoszláv király és Barthou halála, gondolhatta-e, hogy a háborús lehetőségek tömegéről kell beszámolnia vagy láthatta-e Oroszország kínos bevonulását a népek szövetségébe? Valamennyi esemény jelentős befolyást gyakorolt a világ helyzetének alakulására s a felvert hullámok elértek a legkisebb kunyhó küszöbéig is. A jövő tele van titkokkal, ez bizonyos. De az is bizonyos, hogy a jövő még láthatatlan eredményeinek szálait a jelenben bogozzák. Az emberek kezéhez hozzá vannak nőve ezek a szálak, és mozgásukon, akaratukon keresztül a világot és történelmet formáló erő, felsőbb Akarat nyilvánul meg. Minden kézben felelősség van tehát és minden forma a közödé gomolygó lényeg fontosságára figyelmeztet. Ma már a legkisebb ember is viseli a történelemalkotás terhét, ami azelőtt kivételes képességű diplomatáké volt csupán. A társadalmi közösség, a szociális kérdés felülről és belülről irányítja a nemzetek és világrészek életét és minden szón fordul meg, hogy a kisember fel tud-e emeledni feladata magaslatára. Az új év nemcsak a régi küzdelmek folytatását jelenti, hanem új harcok kezdetét is. A magyar tájon még sok probléma vár megoldásra politikai és gazdasági téren egyformán. Ezeknek a megoldására az ezeréves történelmi államnak egyetlen szempontja, ereje és kötelessége van : a katolikus jövő kiépítése. A naptárban piros betűvel kezdődik az év első napja, ami ünnepet jelent. Ez a pios betű ma arra int, hogy minden napot föl kell emelni, ünneppé kell tenni, a munka ünnepévé, amiben összetalálkozik minden magyar kéz, összedöbben minden szív és egyformán dolgozik gróf és zsellér, pop és civil, kis eusztar és beh mős gyáros, ünneppé, amiben mindenki egy akarattal fáradozik a nagy magyar célért a közösség boldogulásáért, (k) ========^=gg------------- HMM _ in ‘ÖÖCÍ Ó* rY<§-■»*.i ÍA «WS Tavasszal megindul Eger belvárosi utainak átépítése A mérnöki hivatalban már készülnek a tervek. Nyilvános versenytárgyalást hirdet a város a munkálatokra. A következő évban Eger újabb lépést tesz a városfejlesztés a az idegenforgalmi értékek növelése szempontjából. Kora tavasszal, amint az időjárás arra alkalmassá válik, megkezdődik a belvárosi utak átépítése a transzí ralapból felvett százezer pengős kölcsön keretéban. A város, mint ismeretes, a munkálatokat házi kezelésben akarta elvégeztetni, mert a Jókai és Tárkányi utcák átépítése azt mutatta, hogy ez a megoldás rendkívül olcsó, azonban a belügyminiszter a kölcsön jóváhagyásakor ezt a kívánságát fejezte ki, hogy a város hirdasson nyilvános versenytárgyalást a munkálatok elvégzésére. A mérnöki hivatal már hetek óta dolgozik az útépítés részletterveinek elkészítésén és még januárban, vagy február elején meghirdeti a nyilvános versenytárgyalást a miniszter szándékának megfelelően. Az építkezést egyébként sem lehetett volna teljesen házilag elvégezni, mert a Közszállítási Szabályzat bizonyos munkákra előírja a versenytárgyalást. Tavasszal tehát megindul a munka, de hogy milyen méretekben, még nem lehet tudni. A kölcsön egyelőre nem folyósítható a transzferalap kimerültsége miatt. A belügyminiszter hozzájárult ahoz, hogy a vármegye tudjon a váróénz előleget a saját útépítési kölcsönéből. Okolicsányi Imre alispán, akinek megértő támogatását Eger városa mindig hálával érezte, ígéretet tett, hogy 30—40 ezer pengő előleget utal át a városhoz a legszükségesebb munkák megkezdésére. Nagy parkosítási terveket valósít meg Gyöngyös a jövő esztendőben Egyre több virággal és zöld parkkal várja a város a tavaszi idegenforgalmat. Gyöngyön, december 31. Gyöngyös városképének díszítésén állandóan dolgozik a város vezetősége. Megkívánja ezt elsősorban a város idegenforgalmi érdeke, ■ a város vezetői régóta felismerték mér, hogy az idegenekre elsősorban a város rendezettsége, az üde és vonzó városkép igen nagy hatással van, amit nem szabad elhanyagolni a vidéki városok idegenforgalmáért folyó nívós versenyben. Szűk keretek között, redukált anyagi eszközökkel eddig is állandóan folyt a munka a városszépészeti érdekek szolgálatában, jövőre azonban a város nagyobb parkosítási tervezetet dolgozott ki, amelyről dr. Makrányi Gyula tanácsnok, a város gazdasági ügyeinek és a parkosításnak vezetője munkatársunknak a következőket mondotta : “ Minden eszközzel igyekszünk, hogy a következő esztendőben Gyöngyös városának kultúr- és idegenforgalmi jellegét kidomborítsuk. Evégből a város belterületén minden tenyérnyi szabad teret parkosítási célokra használunk fel, így a tavasszal megkezdjük a parkosítást a Szent Bertalan templom és a kisvárosháza közötti térségen, azonkívül a Gazdasági Bank oldala és a Szent Bartalan utcai járda közötti szabad területen. — Az újesztendőtől várom, hogy váromak csinosításának szükségességét, a nagyközönség is megérti és a jövőben nem fog