Eger, 1936 (47. évfolyam, 1-206. szám)
1936-01-01 / 1. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG 303,307 kwóta rúgott, ezzel szemben ma már 922,605 fawót vásárol a város az Eger-Gyöngyösvidéki Villamosságitól, tehát a termelt áram mennyiség a háromszorosra emelkedett. A vidéki gázolajos erőtelepek között úgyszólván egyedülálló a gyöngyösi mű, amely a háború legsúlyosabb éveiben is biztosította fogyasztói áramellátását. 1919 őszén a telep gépi berendezését súlyos csapás érte. A megszálló oláh csapatok az egyik gépet elhurcolták s a telep helyzete kritikussá vált. Erre az időre esik a 40 millió méter mázsát képviselő lignit telep feltárása. Az olcsó fűtőanyag folytán a hiány pótlására gőzgép beszerzése került előtérbe, ami meg is történt. A telep áramszolgáltatásának stabilitása megoldottnak látszott. 1927 ben a várostól mintegy 3 km-nyi távolságban megépített vízmű áramellátása a villamosművet új feladat elé állította s bár sikerült a Ganztól egy áramátalakító gépcsoportot díjmentesen kölcsön kapni, a csupa provizóriumra utalt beteg áramszolgáltatás tökéletes és korszerű megoldása elodázhatatlanná vált. Ekkor az a gondolat merült fel, hogy Gyöngyös és Eger, valamint Heves vármegye községeinek villamos árammal való ellátása közösen oldassék meg. Erre alakult meg a Hevesmegyei Villamossági Rt., mely megszerezte a koncessziókat s az egész vármegye egységes energia ellátására versenytárgyalást hirdetett. A legkedvezőbb ajánlat a Borsodi Szénbányák Rt. és a Salgótarjáni Szénbánya Rt. együttes ajánlata volt. E két vállalat megalakította az Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt-ot, mely az elektrifikálási munkálatokat azonnal megkezdte. Ma már ki van építve kb. 310 km. 22,000 KV-os távolsági vezeték s bekapcsolva 2 város és 56 község. A 220 voltos elosztó vezeték hossza Gyöngyösön, Mátrafüreden, a szanatóriumban, a Veronkaréti körzetben és a Kékestetőn összesen: 60.819 méter. A fogyasztók száma Gyöngyösön 2786, Mátrafüreden 163, a Felsőmátrában 9, összesen : 2958. Az összes értékesített áram alapul vétele mellett az átlagos egységár az 1934-es üzleti évben 3278 fillért tekint. A Magyar Villamos Művek Országos Szövetségének hivatalos statisztikája szerint Gyöngyös a vidéki elektromos művek csoportjában egyike azoknak, amely a legalacsonyabb átlag egységárral dolgozik. A város agilis polgármesterének kitartó kezdeményezésére Heves vármegye tehát belekapcsolódott abba a nagy villamosítási tervezetbe, amely már hosszú évek óta foglalkoztatja az ország szakembereit és amely előbb-utóbb meg fog valósulni az egész ország területén. Bármely ország függetlenségét csakis úgy tudja biztosítani, ha nyersanyag szükségleténél és energiaforrásoknál nem szorul külföldi behozatalra. Országunkban ki nem merülő energiaforrás, vízerő, bő földgázforrás igen kevés van. Egyedül a szén az, amely komolyabb mennyiségben fordul elő. A fő szénvagyonnal azonban takarékoskodni kell. Vármegyénkben a Mátra vonulatát követő lignit terepük, melyeknek csekély fütő értékű szene szállításra nem alkalmas, még nagy elhivatottság elött állnak. Hiú ábránd ezt hinni, hogy valaha is elérjük a nyugati államok villamosítási színvonalát, azonban, mint éppen az utóbbi évek tanúsítják, megfelelő intézkedésekkel az elektrifikáició tempóját tetemesen lehet fokozni, erre pedig garancia ízig-vérig kitűnő szakminiszterünk Bornemisza Géza és kiváló munkatársai. — Az egri székesfőkáptalan és egyházmegyei papság nagylelkű elhatározásáról, amellyel az Érsekfőpfisztor gyémánt miséje alkalmából a ferencesek letelepítését Nyíregyházán lehetővé tette — közöl vezető cikket az Egri Egyházmegyei Közlöny legutolsó száma. Részletesen beszámol a lap az Egri Katolikus Legényegylet jubileumáról, a Szent Orsolya-rend Triduumával kapcsolatban Petrovics József ig.tanító írt méltatást. Barsy Arthur dr. teológiai tanár meghatóan parentálja el az elhúnyt dr. Ambrus István prépost kanonokot, azonkívül tartalmas Irodalom, Actio Catholica és Hírek rovat teszi teljessé a dr. Rubovszky Ferenc teológiai tanár avatott szerkesztésében megjelenő Egyházmegyei Közlönyt. 1936. január 1. A „Kaszinó" boldog újévet kiván Kedves vendégeinek és ismerőseinek. Pócs és Elza A vármegye Igazoló választmánya megsemmisítette a gyöngyösi első kerület választását Gyöngyös, december 31. Gyöngyösön decemberbén zajlottak le a városi képviselőtestületi választások. A választások eredménye ellen ez első kerületben Balogh Sándor gazdaköri elnök megfellebbezte Csépány József gazd.tanácsos választását, azon a címen, hogy Csépány nem gyöngyösi adófizető és itt csak két hét óta van bejelentett lakása. G. Csépány Ferenc tisztességtelen kortézió címén ez egész győztes párt választását peticionálta. A második kerületben Reiner Ferenc és Mező Ferenc peticionálta ifj. Szalay János és vele együtt a győztes anyapárt bejutását, az átlátszó szavazócédula miatt, míg ez ötödik kerületben Reviczky Ferenc szintén meg nem engedhető kortézió miatt emelt pétídőt. Az igazoló választmány dr. Buzáé Endre vármegyei főjegyző elnöklete és dr. Kurdz Jakab, Biró József, Buday Ferenc és Kováts Gyula részvételével most tárgyalta a befutott petíciókat, és G. Gsépány Ferenc felebbezését elutasította, viszont helyet adott Balogh Sándor felebbezésének és kimondotta, hogy Csépány József a választásig nem fizetetet adót Gyöngyösön, sem aktív, sem passzív választási joga nincs. Reiner és Mező petícióját a második kerületben azzal az indokkal utasította el a választmány, hogy a választási törvény nem írja elő a városi választások titkosságát, tehát nem történt sérelem azzal, hogy a szavazócsdulák átlátszók voltak. Reviczky Ferenc felebbezését az illegitim kortézió ellen szintén elutasította. Ezek szerint tehát csak az első kerületben lesz új választás. Szilveszter tánc a Koronában, éjszaka SS8* Pezsgősorsolás. Eger tűzbiztonsága még mindig hiányos A város nagyobb középületeit tűz esetén nem lehetne megmenteni Rucsin Ferenc Eger hivatásos tűzoltóparancsnoka most készítette el évi jelentését, amelyet Braun Károlyhoz Eger város polgármesteréhez fog benyújtani. A jelentésben megdöbbentően bontakozik ki Eger városának hiányos tűzbiztonsági helyzete. Csak a véletlen szerencsének köszönhető, hogy eddig nem volt olyan arányú tűzvész, amelyben ezek a hiányosságok teljes nagyságukban megmutatkozhattak volna. A parancsnok adatai tárgyilagosan és világosan rámutatnak arra, a 30 ezer lakost magában foglaló Eger túlságosan nagy a jelenleg rendelkezésre álló többé-kevésbé primitív tűzoltó felszereléshez és komolyabb veszedelem esetén még megfelelő számú ember közreműködésével sem lehet eredményesen beavatkozni, mert a felszerelés, amellett, hogy nem felel meg a kor követelményeinek, hiányos is. Az üzemben lévő motoron fecskendő, amelyet 1926 ban vettek, gyenge, nem bírja a partot, a külvárosi fahidak viszont nem bírják őt. A külváros biztonságát, tekintettel a vízcsapok hiányára, csak múzeumban való kézi gépekkel lehet úgy, ahogy fönntartani. Ezeknek a területeknek tűzbiztonsága alig 50 százalékos. A belvárosban 40 olyan épület van, amelyeknek tetőtüzét nem lehetne a rozoga állapotban lévő létrával megközelíteni, mert az csak 20 méter magas és az egy emeletnél magasabb épületekhez használhatatlan. A tömlőkészlet se hiányos. Elfogadott jogszokma az, hogy annyi magasnyomású tömlővel kell rendelkezni, amennyi a városban lévő legnagyobb épület megvédéséhez szükséges és még ugyanannyi maradjon tartalékban. Ezeknek az adatoknak a birtokában munkatársunk kérdést intézett Butáii Ferenc parancsnokhoz, arra vonatkozólag, hogy mi lenne például, ha a Líceum tetőzete kigyulladna ? A parancsnok így válaszolt: — A L:caum esetleges, teljesen kitört tetővüzének kivédéséhez 12 sugár szükséges. Ez 1200 méter hosszúságú magasnyomású tömlőt jelent. Ezzel szemben rendelkezésünkre áll két sugár és ha minden tömlőnket felhasználjuk, 600 méter. A tűzoltóság