Eger, 1937. január-június (48. évfolyam, 1-103. szám)
1937-01-01 / 1. szám
2 EGER—GYÖNGYÖSI ÚJSÁG Erős vita a készülő legeltetési szabályrendelet miatt Frank Tivadar főjegyző a legeltetési szabályrendelet megalkotására terjesztett elő elvi javaslatot. A város határában lévő legelők rendkívül rossz karban vannak, éppen ezért szükséges azok feljavítása Eger állattenyésztésének fejlesztése céljából. Határozza el a képviselőtestület, hogy a legelők kezelését kiveszi a pusztagazdaságok kezéből, azokat okleveles gazdára bízza aki fölött a felügyeletet a képviselőtestület gyakorolja. Ugyancsak a képviselőtestület állapítja meg a legeltetési díjakat is. Az elöljáróság elkészíti a szabályrendelet tervezetét és a közgyűlés elé hozza megvitatás céljából. Nagy László szerint a város olyan kérdéshez nyúlt, amihez nem ért. Az egri legelők nagy részét okleveles gazda sem fogja tudni megjavítani. Siller János úgy tudja, hogy a legelőterület nem is a városé, hanem a gazdáké. Radó Károly: Itt még csak tervezetről van szó, amelyet részleteiben megvitathat a képviselőtestület. Láng Nándor szerint nem szabad ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert nagy ellentétekhez vezet. Nagy Kálmán: Szükség van a legelőkérdés reformjára, mert a pusztagazdaság sok tekintetben nem biztosítja a megkívánt célt. Ugyanilyen értelemben szólalt fel Vida Ferenc is. A közgyűlés végül is megbízta az elöljáróságot, hogy készítse el a legeltetési szabályrendeletet. Télikertben nagy Szilveszter-est! Boldog újéve úgy lesz, ha ma a Télikertben lesz! Seggeng tánc! Sok móka! Korhely-leves! fl borfogyasztási adó teljes eltörléséről tárgyalt Egerben a Hevesmegyei Gazdasági Egyesület A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület most tartotta meg őszi közgyűlését Egerben Borhy György elnök, felsőházi tag elnöklete alatt. A közgyűlésen részt vettek dr. Hedry Lőrinc főispán, Okolicsányi Imre alispán, Braun Károly polgármester, Korponay Gyula, a gyümölcstermelők országos egyesületének igazgatója, Plósz István a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara alelnöke, a gazdasági felügyelői és a gyümölcstermelési intézői kar. Borhy György elnöki megnyitójában bő áttekintését adta a még rendezésre váró és félmegoldással el nem intézett gazdasági kérdéseknek. Szó lott elsősorban a gazdák hitelviszonyainak rendezése és a hitelek újabb folyósításának megindításáról, mert az intenzív termelés hitel nélkül nem bonyolítható le. A gazdaadósságok rendezése, a függőben levő földreformügyek jelentősége mellett különös jelentőséggel bírna az adózási reform életbeléptetése. Igazságos adóztatás mellett nem fordulhatna elő, hogy 20—30 pengős adótartozásokért a kisembereket a végletekig zaklatják, ugyanakkor pedig nagyadózók sokezer pengős adóhátralékai gyűljenek össze és mint megfizethetetlenek és behajthatatlanok utóbb töröltessenek. Az utak rossz állapota és úthálózatunk ritkasága a termelést és értékesítést korlátozzák az ország egyetemes kárára. Mindezen kérdések a legközelebbi jövőben megoldandók, mert a világversenybe szorított kis Magyarország csak úgy gyűjthet erőt és tartalékot a reá váró feladatok megoldására. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után Balogh István igazgató terjesztette be évi jelentését, melyben részletesebben foglalkozott Heves megye mezőgazdasági helyzetével is. Megállapította, hogy az 1936. év Heves megye számára nem tartozott a legjobbak közé az időjárás egész évi kedvezőtlen alakulása miatt. De a veszteségeket ellensúlyozza a termények árszínvonalának jelentős emelkedése és ezzel kapcsolatban az állatárak örvendetes feljavulása. Most már rentábilissá vált a ló- és szarvasmarhatartás épp úgy, mint a sertés- és juhtenyésztés is, sajnos, az állatállomány Heves megyében még mindig távol áll attól a mennyiségtől, amelyet eltartani lehetne és kellene is a földek trágyaerejének fenntartása céljából. A közlegelők siralmas állapotán változtatni fog a törvényhatóság által megalkotott legelőrendtartási és legelőfásítási szabályrendelet és remélhetőleg a kisgazdák állattartása ennek következtében meg fogja közelíteni a kívánt mértéket. A jelentés megemlékezett a gyümölcstermelés, az erdészet és vadászat, a baromfitenyésztés, az egyesületi működés különböző részleteiről és a közgyűlés köszönettel vette tudomásul az elnökség az igazgató választmány gondos és sokoldalú tevékenységét, melyet az elmúlt év folyamán kifejtett, nemkülönben külön szavazott köszönetét a Kir. Külkereskedelmi Hivatal elm » b «. TMrr üi vevőkört csak azzal iparos és kereskedő-------- 1937. január 1. nökségének, dr. Hedry Lőrinc főispán és Okolicsányi Imre alispánnak, kik meleg szívvel karoltak fel a vármegye gazdaközönségének érdekében történt minden kezdeményezést. Beke László a kir. Külkereskedelmi Hivatal főelőadója tartott a továbbiakban nagyszabású előadást Heves megye gyümölcstermelésének exportvonatkozásban szükséges további átszervezéséről és előadásában külön kitért az egri viszonyokra is. Részletes áttekintést nyújtott az export fokozására alkalmas gyümölcsfajtákról, valamint azokról is, amelyekből a termelés fokozása az importot csökkentené. Ismertette azokat a termelési térképeket, melyeket Hevesmegye többszöri helyszíni áttanulmányozása alapján készített az exportra való gyümölcs termeléséről, külön kiemelte a gyümölcs kezelésének és hibátlanságának biztosítására szükséges teendők fontosságát, foglalkozott az egri, debrői és gyöngyös—visontai borvidékek csemegeszőlő kultúrája újjáalakításának kérdésével s az exportra különösen alkalmas vastaghasú és héjú, tartós szőlőféleségekkel. A nagy tetszést kiváltó előadáshoz Gröber Jenő, Láng Nándor, Vida Ferenc, Gajda Gyula Krisztián Imre, Plősz István, Török Imre szólottak hozzá és szép szavakkal Braun Károly polgármester köszönte meg az illusztris előadónak előadását. Gröber Jenő a szőlő és borgazdaság válságos helyzetét tárgyalva, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar borkérdés megoldása nem a borexport alakulásán múlik, amely csak egyik értékes eszköze az értékesítésnek. A magyar bor kérdésének megoldása a borfogyasztás emelése, s ennek gátat vet a minden tekintetben elítélendő és csakis financiális szempontból indokolt borfogyasztási adó. A bortermelés szociális kérdés Magyarországon, hozzátartozóikkal együtt közel egymillió ember él a bortermelésből, az ország lakosságának egy nyolcadát sújtja az aránytalan és a bor értékéhez nem igazodó borfogyasztási adó. A mostani 8—12 filléres alföldi árak mellett 9 fillér a pesti fogyasztási adó, ilyen aránytalan teher mellett, ha csak egy kicsit is jobb termés van az országban, a termelők a legsúlyosabb helyzetbe kerülnek. Javasolta tehát, hogy csatlakozzék a Heves megyei Gazdasági Egyesület is ahhoz az akcióhoz, melyet a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete kezdeményezett a borfogyasztási adó eltörlése érdekében és átiratban kérje fel a MSZOE elnökségét, hogy teljes erejével feküdjön neki ennek a kérdésnek. Gröber Jenő javaslatát a közgyűlés nagy taps és helyeslés közepette tette magáévá és csatlakozott a MSZOE akciójához. Boldog újévet kíván a lap olvasóinak az 176 ezer hektoliter bor termett az idén Gyöngyösön Gyöngyös, december 31. Most fejezte be Gyöngyös város javadalmi hivatala a város idei borkészletének összeírását. A határban az egész termésidény alatt pusztító elemi csapások ellenére is a múlt évi terméseredményeket jóval meghaladja a borkészlet idei mennyisége. Bár a várostól keletre eső részeken 60—80 százalékos jégkár is sújtotta egyes helyeken a gazdákat, a többi részeken évtizedek óta nem látott rekordtermés mutatkozott, ami nagyobb átlagot eredményezett. Az összeírás adatai szerint a város 1936. évi újborkészlete 126.000 hektoliter az 1935. évi 106.000 hektoliterrel szemben. A szőlősgazdákon azonban a nagy termés nem segített, mert ugyanakkor 8—10 fillérre zuhantak le a borárak és a termelők még a termelési költségeket sem tudják megkeresni a borszőlőn, annál is inkább, mivel a szüret nagy költségeket emésztett fel az esős időjárás miatt. * Legmodernebb írógépeken ízléses kivitelben másolást vállal gyöngyösi szerkesztőségünk, Gyöngyös, Szt. Bertalan u. 1. sz. Telefon 322. EGER GYÖNGYÖSI ÚJSÁG KIADÓHIVATALA. biztosíthat magának, ha az Eger-Gyöngyösi Újság napi hirdet!