Eger, 1939. július-december (50. évfolyam, 102-204. szám)
1939-07-01 / 102. szám
Eger, L. évfolyam, 102. szám ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra: 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum földszint 3. Telefon: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János Nyomda. Telefon: 176. sz. Postatakarékp. csekkszámla: 54.558 sz. A H A 8 FILLÉR * Szombat ♦Trianon 20, 1939. július 1. Megjelent az új gazdavédelmi rendelet Intézkedések a védettségi korlátozások fokozatos lebontásáról Eger,,június 30. A hivatalos lap csütörtöki számában tette közzé a kormány, 6500— 1939. M. E. szám alatt a gazdatartozások fizetésére és rendezésére vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről és módosításáról szóló rendeletet. Ez a rendelet egyfelől 1940 október hó 31-ig meghosszabbítja a védettségi feljegyzéshez fűződő jogszabályt, másfelől pedig tartalmazza azokat a már régebben tervbe vett intézkedéseket, amelyekkel a mezőgazdasági hitel újjáéledésének elősegítése érdekében a védettséggel járó korlátozások fokozatos lebontása megkezdődik. Ezek a rendelkezések a következők : 1. Azoknak a birtokoknak védettsége, amelyeknek jelzálogi megterhelése a kataszteri tiszta jövedelem húszszoros szorzatát el nem éri, folyó évi október hó 31-én megszűnik. Ez a rendelkezés mindamellett nem vonatkozik a 10 katasztrális holdnál kisebb területű, sőt még a nagyobbak közül sem a 1000-nál kisebb kát, tiszta jövedelmű védett birtokokra, vagyis azokra, amelyek javára már az eddigi rendelkezések is biztosították az úgynevezett konverziós teherrendezés kedvezményét. 2. Az 500 kat. holdnál nagyobb területű birtokok védettsége — ha az előbbi pont alapján, vagy más okból már korábban meg nem szűnt — a folyó év végén általában megszűnik. 3. Az ú. n. konverziós teherrendezés kedvezményét, amit az eddigi rendelkezések a 10 kat. holdnál kisebb területű és a nagyobbak közül csupán a 100 K-nál kisebb kataszteri tiszta jövedelmű védett birtokok javára biztosítottak, az új rendelet most kiterjeszti mindazokra a védett kisbirtokokra, amelyeknek területe 30 kat. holdnál nem nagyobb. Ezek az érdekelt birtokosok és hitelezőik — amennyiben a teherrendezési berendezést eddig még nem tették meg — ezt a bejelentést az illetékes m. kir. adóhivatal mellett működő helyi bizottságnál legkésőbb folyó évi november hó 15-ig kötelesek megtenni. Ezeket a bejelentéseket a helyi bizottságoknál az érdekeltek megtekinthetik és azokra 1940. évi január 31-ig észrevételt tehetnek. Részletesebb felvilágosításokat a m. kir. adóhivatalnál és az azok mellett működő helyi bizottságoknál lehet kapni. 4. A védett gazdák által fizetendő kamat mérvét a rendelet az 1939. évi november hó 1-től 1940. évi április hó 30. napjáig terjedő időre 4 és fél %-ban, attól kezdve pedig 5 °/o-ban határozza meg. Azok azonban, akik mint 30 holdon aluliak a konverziós rendezésre igényjogosultak, arra az átmeneti időre, amíg a konvertált tartozásaik első annuitása esedékessé nem válik, csak évi 4 és fél százalék kamat fizetésére köteleztetnek. 5. A nem védett gazdák által fizetendő kamat mérvét pedig akként szabályozza a rendelet, hogy közülük azok, akiknek birtoka 50 kat. holdnál kisebb, továbbra is évi 5 százalékot, az 50—100 hold közöttiek évi 5% százalékosa 100—1000 holdasok évi 6 százalékot, az 1000 holdon felüliek 672 százalékot kötelesek fizetni. Kedvezmények meghosszabbítása az 1959-40. gazdasági évre Ugyancsak a hivatalos lap csütörtöki számában jelent meg a kormány rendelete, amely a mezőgazdaságnak az előző gazdasági évben nyújtott kedvezményeket biztosító rendeletek hatályát az 1939—40. gazdasági évre is meghosszabbította. Ez a rendelet változatlanul fenntartja a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alapot az 1939—40. gazdasági évre is és ennek segítségével a mezőgazdaság részére biztosítja azokat a kedvezményeket, amelyekben a múlt évben részesült a mezőgazdaság földadó - megtérítés, közmunkaváltság-térítés és vasúti fuvardíj kedvezmény címén. Ugyancsak az említett alap segítségével történik gondoskodás az új gazdasági évben is a mezőgazdasági termények és termékek értékesítésének előmozdításáról, valamint a mezőgazdaságnak más módon való megsegítéséről. Ismét száz mázsa rézgálicot kapott Eger Külföldi behozatallal biztosítja a kormány a rézgálic-szükségletet A hosszú ideig tartó esőzések folytán hirtelen fellépő és az egész országban megnyilvánuló perronoszpóra-járvány a kormányt arra késztette, hogy a hazai rézgálicgyárak által kitermelt rézgálic-mennyiségen felül, amely mennyiség normális körülmények között az ország rézgálic-szükségletének fedezésére elegendő volt, a szőlősgazdák részéről megnyilvánuló rézgálic-igénylések fedezésére külföldi származású rézgálic behozataláról gondoskodjék. Belgiumból 20 vágón rézgálic már útban van Magyarország felé, szerdán pedig Jugoszláviából már 25 vágón rézgálic jött át a határon, amely mennyiségek a legrövidebb időn belül szétosztásra kerülnek. Ezenkívül tárgyalások vannak folyamatban, hogy Olaszországból 32 vágón rézgálic behozatala biztosíttassák s amennyiben az ekként behozni engedélyezett 77 vágón rézgálic a szükségletet mégsem fedezné, ez esetben még megfelelő mennyiség beengedéséről gondoskodás történik. Ezek a mennyiségek, hozzászámítva a hazai rézgálicgyárak napi produkcióját, a jelentkező szükséglet fedezésére teljesen elegendők lesznek. A külföldi származású rézgálicot ugyanolyan áron hozzák forgalomba, mint amilyet az országban gyártott rézgálicért fizetnek a szőlősgazdák. Az egri szőlősgazdák rézgálicszükségletének biztosítása céljából Braun Károly polgármester a héten tárgyalásokat folytatott a földmivelésügyi minisztériumban és sikerült neki újabb egy vágón rézgálicot biztosítani Eger részére. Ebből 50 mázsát a Hangya, a másik ötven mázsát az Egri Kereskedelmi Rt. hozza forgalomba. A Hangya Verbőczy úti központi kirendeltségétől nyert értesülésünk szerint a kirendeltséghez a védőanyag még nem érkezett le Budapestről, azonban értesítést kaptak, hogy a mai napon, de legkésőbb holnap már árusítható lesz a rézgálic Egerben is. A legújabb pesti ötlet: ingyen idegenforgalom a vicéknek csak az utazási iroda keressen Eger, június 30. Az idegenforgalom első évtizedének végén ez is megszületett: a kizárólagos, hasznában senkit sem részesítő, a rendezés számára minden anyagi előnyt lefoglaló idegenforgalom, céltalan, de legalább ingyen kiszállással. A látnivalók teljes mellőzésével, mert személyenként egy pengőbe kerül, legfeljebb néhány falat uzsonnát kap a külföldi vendég, mert éhen halni nem szabad neki, hátha jövőre is visszajön . . • Ilyen furcsa tapasztalatokat szereztek legutóbb az egri vendégforgalom vezetői a svéd kirándulók városlátogatásával kapcsolatban. A svédeket egyik utazási iroda hozta Magyarországra s ugyanaz az utazási iroda osztotta szét őket, hadd lássák, mit tud nyújtani a kis Magyarország történelemben, kultúrában, üdülésben. Egerbe is jutott egy harminchattagú társaság és az idegenforgalmi hivatal el is készítette a programmot, amely rövid volt, „mert hiszen a vendégek délután négy órakor érkeztek és este már tovább is utaztak, de összefoglalta Egerből azt, amire egy órányi idő alatt is rá kell érni: a várat, amely európai ritkaság és a fürdőt, ami hosszú autóbusz-utazás után testileg és lelkileg felüdíti a vendégeket. Természetes, ez mindenütt a gömbölyű világon így van, ezekre a helyekre belépőjegyet kell váltani. Ezt tudja mindenki, bizonyára a svédek is , csak a budapesti utazási iroda nem tudja, képviselője ennélfogva csodálkozással, sőt megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy például a vár csoportos látogatása esetén személyenként kedvezményesen 40 fillért kell fizetni, a fürdésért pedig, ugyancsak kedvezményesen 60 fillért. A vezető nagyon sajnálta, de így egyik programmpontot sem lehet megvalósítani s a harminchat svéd szépen megnézett mindent, ami kívülről s főként díjmentesen látható, rácsodálkozott a várra is, no szép dolog, aztán bement a Koronába és elfogyasztotta az uzsonna