Eger, 1940. január-június (51. évfolyam, 1-102. szám)

1940-01-02 / 1. szám

n F­G­F­R igen súlyos feltételű kölcsönökből valósíthatók meg Ezért csak a leg­szükségesebbet és leghasznosabbat szabad és kell megvalósítani, s tartózkodni kell minden olyan be­ruházástól, amely a már úgyis sú­lyos anyagi áldozatot hozott pol­gárság teherbíró képességét újabb próbára tenné . Célom és legfőbb feladatom: kon­zerválni, megmenteni, fenntartani mindazokat az értékeket, amelyeket a város polgárságának áldozatkész­sége, lelkesedése, városszeretete s fejlődés iránti érzéke teremtett meg, s amelyeknek létesítése, fejlesztése és fenntartása nagynevű elődeim soha el nem felejthető neveihez fű­ződnek, akiknek szeplőtlen emlékét és tiszteletreméltó törekvését, kell, hogy e város minden polgára, s e ezekben minden utód elismerje. — A város új polgármesterétől a város egész közönsége programot vár. — A folyton fejlődő és állandó mozgásban lévő élet által felszínre vetett kérdésekkel szemben a köz­­igazgatási élet vezetőire hárul az a nem könnyű feladat, hogy azokat­ a közérdek, a jog és szociális igazság jegyében, s a lehetőség határain belül megoldják. önkormányzatra is igen fontos fel­adatok várnak.­­ A közeljövő feladatát képezi a sportpálya már megkezdett mun­kálatainak minél gyorsabb ütemű befejezése, s a sportteleppel már csak célszerűségi szempontból is összefüggő lőtérnek és sportcsar­noknak, ami egyszersmint a leven­ték téli foglalkoztatását is szolgálná, a létesítése és megépítése. Hiszem, hogy e berendezések létesítése, az illet­ék­es tényezők megértő és össz­hangzatos működésével és anyagi támogatásai, a város nagyobb megterhelő nélkül is megvalósít­ható.­­ Az iság kérdésével kapcso­latban külös gondot óhajtok for­dítani arr is, hogy a különböző­ cserkész-, jósági- és diákjóléti in­tézmények s a világháború rok­­kantjai, di özvegyei és hadiárvái, továbbra megfelelő erkölcsi és anyagi tájgatásban részesüljenek. (Legfelebb folytatjuk.) Szociális igazság — Tudatosan használtam ezt a kifejezést, hogy szociális igazság. A hangsúly a szociális szón nyug­szik, mert valamennyien nemcsak érezzük, de tudjuk is, hogy a nagy világégés e szomorú korszakában, amely reánk méretett, a szociális kérdések állanak az érdeklődés elő­terében. — ÄH ez különösen Egerre, ahol a szociális érzés melegétől áthatott világmegváltó eszmének tavaszi pompába borult virágos ága, első­nek termelte ki a Szegénygondozás gyümölcsét és gondolatát.­­ Ez a gondolat ma már eszmévé finomult, mert az Egri Norma intéz­ményét a szellem és az erkölcs tiszta levegője hatja át. Ezért tudott nem­csak az ország szűk határain belül, de a sorompókon túl is hódító út­jára elindulni. — Ezt a szociális gondolatot, a­­mely tiszteletreméltó elődeim lelkét is maradéktalanul áthatotta, nem­csak ápolni és ébrentartani, de fej­leszteni és előbbre vinni is szeret­ném.­­ Ennek a gondolatnak a reali­zálását szolgálná a szeretetház léte­sítése és a sokgyermekes családok­nak, a társadalom e szánalomára­­méltó kitaszítottjainak, a már be­vált Pécsi Norma szerinti hajlékhoz juttatása. Mert hiába minden szép szólam, amíg nyomorgó családok és szánandó gyermekek házról-házra reménytelenül bolyonganak befogadó hajlék után. — Ugyanez a szociális felfogás diktálja, hogy a polgárság ügyeit pártat­lansággal, elfogulatlansággal, igazsággal és az egyenlő elbánás alapelvei szerint intézzem el. Ezt a felfogást nemcsak magamra nézve vallom kötelezőnek, de alkalmazását elvárom és megkívánom hivatalos ténykedése közben e város minden alkalmazottjától, úgy nagytól, mint kicsinytől egyaránt. — S ugyancsak ez a felfogás késztet annak a kijelentésére is, hogy e város minden alkalmazott­jának, tartozzék bár a közigazgatás­hoz, avagy az üzemekhez, szociális sorsát a szívemen viselem, s állította légyen a sors bár a legalacsonyabb helyre, — biztosítani akarom tisz­tességes megélhetését és nyújtott szolgáltatásának ellenértékét. — Hiszem, hogy ebbeli törekvé­sem érvényesítésénél, mögöttem fo­gom találni a T. Képviselőtestület minden egyes tagját. Az el­hagyatottság, a szegénység, a nyomor és a jövővel szemben ér­zett bizonytalanság érzését csak olyan intézkedések képesek enyhí­teni, amelyeket a krisztusi szeretet melege sugároz át, aminél szebb és nemesebb gondolat e földön még nem született meg. Az ifjúság és a sport — Szeretnék pár szót szólni az ifjúsághoz. — A lelki adottságon kívül, a szellemi és testi neveléstől függ az a szerep, amelyet az ifjúság a nem­zet életében betölteni hivatott, s a mód, ahogyan szerepét majdan be­tölti. — Az egymást váltó nemzedékek korosztályait, kell, hogy eszmék töltsék el, amelyek ha az illetőkor szemüvegen más és más formát mu­tatnak is, tartalomban kell, hogy mindig a nagy nemzeti gondolat függvényei legyenek. — Az ifjúság nevelésének és el­helyezkedésének kérdése nem szo­rosan vett önkormányzati feladat. Mégis adódik mód és alkalom, hogy mint kisegítő avagy kezdő munka­erők bekapcsolódhassanak az ön­­kormányzat életébe. Súlyt helyezek arra, hogy önkormányzati alkal­maztatásuk időszaka alatt állandóan példaadó és céltudatos irányítás alatt álljanak. — Szellemi és testi nevelésről szó­lottam. A bizakodó Magyar Jövő másik fontos formáló eszköze a sport. — A sport a testi erő megedzé­­sén túl, a nemes vetélkedés, a b­i­­társias érzés és a demokratikus szellem kifejlesztésének egyik leg­hatásosabb eszköze. Támogatása te­hát közérdek is. — Amióta e nemzet a lábát a Duna medencéjében megvetette, e­d­zett, bátor, s bajtársias szellemű if­júságra talán soha nagyobb szükség nem volt, mint az új Magyar Jövő kialakításának eme vajúdó korsza­kában. A sportélet előfeltételeinek megteremtését illetőleg tehát, az 1940. január 2. A finnek elvágták a Murman-voutat Riga, január 2. Helsinkiből érkezett jelentés sze­rint a finn csapatoknak sikerült há­rom ponton elvágniuk a Leningrad— murmanszki vámvonalat. Ez an­­­nyit jelent, hogy a finn határtól messze, a szovjet területen lévő vasútvona elvágásával, a kólai és a karjalai részeken harcoló orosz csapatok árpótlása és élelmezése kritikussá ált. Kétségtelen, hogy a Leningrad murmanszki vasútvonal elvágása­z utóbbi idők legnagyobb haditeljesítényének számít. A szovjet szerint ismét sema sem történt Helsinki, január 1. Az oroszok jelenleg minden ere­jükkel arra szorítkoznak, hogy az egyre erősödő fi­nn előrenyomulást megakadályozzák. Erre vall a le­­ningrádi katonai körzet vezérkará­nak jelentse, mely a legutolsó há­rom nap att valamennyi hadije­lentésben­­ yöntetűen azt állapítja meg, hogy: harctereken semmiféle jelentősebb esemény nem történt. Finn hadijelentés A finn szárazföldi, tengeri és légi hade fő csatáiról a következő hadi kdez­ést­ adták ki: A suomusalmi arcvonalon a dec. 29., 30. és 31.-i harcok csapataink e­gy győzelmével végződtek. Az ellenség 136. hadosztályát csapa­taink tej-sen elvágták és nagy ré­szét megsemmisítették. E hadosztály töredékeit az erdők­ben szét­zárták, részben menekü­lésre kényszerítették és most Jun­­tusranta irányában üldözik. Az el­foglalt területen tisztogatási műve­letek folynak. Az eddigi megállapí­tások szerint hadizsákmányunk 27 ágyú, 11 harcikocsi, 2 páncélkocsi, 2 légelhár­i géppuska, 150 teher­kocsi, továbá 400—500 kocsiból, 250 lóból , 12 tábori konyhából álló szállítócsoport, valamint nagy­­mennyiségű fegyver és lőszer. Az ellenség veszesége többezer halott. A sallai fcvonalon az ellenség ellentámadás kísérleteit sikerrel visszavertük Itt két harcikocsi pusztult el. A Ladogítótól északra december 29-én kezdőött egy nagy csata az ellenség támdásával. Mi ellentá­madásba mntünk át és visszaver­tük az ellenéget. 9 harcikocsit el­­pusztítottun­ Az uruguayi hatóságok internálák a Tacomát Az uruguayi hatóságok a Tacoma a met gőzést és személyzetét inter­nálták. Meg kell j­avítani a vármegyében a népélelmezőt Ahol a dolgozatírás után megisszák a tintát Eger, január 2. Heves vármegye törvényhatósági iskolán kívüli népművelési bizottsága Okolicsányi Imre alispán elnöklé­­sével tartotta évi közgyűlését a megyeház tanácskozó termében. Az alispán rövid, de szívélyes elnöki megnyitója már Hammel Árpád vármegyei népművelési titkár ol­vas a fel jelentését, majd az 1939 — 40. évre kidolgozott munkatervet és az 1940. évi költségvetést. Az it vonat­kozó titkári előterjesztése­ket elf­ogadt­a a bizottság. Dr. Kiss István hittudományi fő­iskolai tanár az ismeretterjesztő népművelési előadásoknál egységes központi irányítást kért. Az egyes témákat a központ kidolgozva, le­írva, tehát teljesen készen küldte ki az előadónak. Okolicsányi Imre alispán: Na­gyon helyes Inkább kevesebb, de okosabb előadást tartsanak. Dr. Kiss István: A háztartási tanfolyamoknál sincs meg az egyöntetűség, sőt igen nagy rend­szertelenség tapasztalható. A felszólaló javaslatára a bizott­ság felírt a földművelésügyi minisz­terhez, hogy a jövőben a várme­gyei népművelési bizottsággal kar­öltve tartsa tanfolyamait a megyé­ben.

Next