Eger, 1940. július-december (51. évfolyam, 103-207. szám)

1940-07-01 / 103. szám

*> EG E F Június 29-én a szovjet csapatok Észak-Bukovinában bevonultak Sto­­rojinec és Herta városokba, elfog­lalták Novosielitza és Lipcani állo­mását. A gépesített egységek 55 km-re Mogilevpodolskitól délnyugatra el­érték a Pruth-folyót és elérték Bourg Pyrlitz körzetet Kisinevtől 80 km-re északnyugatra. Ejtőernyős csapatok elfoglalták a délbesszarábiai Belgrad városát, amely a Pruth és Duna összefolyá­sának vidékén néhány kilométerre fekszik Reni városától. (MTI). a Szovjet­ Únió tengeri bázisokat kért Rómától. Nem felel meg a valóságnak az a hír sem, hogy román-magyar és a román-bolgár határokon incidensek történtek. Nyolcvanezer pengő államsegélyt kap a város a kertmunkás iskola telj­es kiépítésére A képviselőtestület részvétirattal fordult a kor­mányzó családjához. — Eger város közgyűlése Eger, július 1. Eger város képviselőtestülete pénteken délután 4 órakor tartotta rendes júniusi közgyűlését dr. Kál­noky István polgármester elnöklé­sével. Az elnöklő polgármester, meg­nyitójában, a nemzeti részvét érzé­sének adott hangot Károlyi Gyulá­­né Horthy Paulette halála alkal­mából. — Szerte az országban — mon­dotta — szerény nádfedeles falusi kunyhókban és cifra városi paloták­ban egyaránt mélységes megillető­­dés és megdöbbenés fogadta a gyász­hírt, s az isteni Gondviselés meg­másíthatatlan akaratában való meg­nyugvás ellenére sem tudunk sza­badulni a komor fájdalom­érzéstől, amely Magyarország Kormányzójá­nak és fenkölt gondolkodású hit­vesének szülői lelkét a megpróbál­tatások eme szomorú óráiban és perceiben eltölti. — A budai várpalota pompázó termei a komor gyász tompa színeit öltötték fel, s a tavaszi virágok csodálatos pompájától övezett ra­vatal, amelyen egy rendkívüli szép­ségű és kedvességű törékeny szép asszony hült teteme nyugszik, nem­csak a szeme fényét féltő gonddal szerető családnak, de egy egész nemzetnek is a ravatala. — A család gyásza a nemzet gyásza és a család bánata a nem­zet bánata. — Egyetlen családdá változva, mélységesen fájó szívvel osztozunk Kormányzó Urunk mérhetetlen gyá­szában és sajgó fájdalmában. — Keressük a szavakat, hogy eljuttassuk a részvétnek és a mély­séges együttérzésnek a kifejezését. — Adjon a jó Isten a porig súj­tott főméltóságú családnak meg­nyugvást és enyhítse mérhetetlen fájdalmukat az a tudat, hogy a ko­mor gyász e súlyos óráiban mér­hetetlen bánatukban osztozik az egész nemzet. — Indítványozom, hogy a képviselő­­testület Kormányzó Úr Őfőméltóságá­­nak, a családját ért súlyos veszte­ség alkalmából mélységes együtt­érzésének adjon kifejezést. Az indítványt egyhangúlag rész­véttel fogadta el a közgyűlés. Ezután Dutkay Pál pápai prelá­­tus, érseki helynök, képviselőtestü­leti tag hatvan éves papi jubileumá­ról emlékezett meg az elnöklő pol­gármester a következő szavakkal: — Az a megkülönböztetett tisztelet és szeretet, amely őméltóságát körülveszi, kedves kötelességemmé teszi, hogy a ritka és kivételes év­forduló alkalmából Öméltóságát mélységes tiszteletünkről és meleg szeretetünkről biztosítsuk, s neki úgyis mint a képviselőtestület egyik legrégibb tagjának, a ritka és ne­vezetes évforduló alkalmából sze­­rencsekivánatainkat kifejezzük, kér­ve az isteni Gondviselést, hogy Ő­ méltóságát áldásának bőségével el­árasztva töretlen testi és szellemi épségben még sokáig tartsa meg hazánk és egyházunk javára. — Indítványozom, hogy a tekintetes képviselőtestület Dutkay Pál pápai prelátus, apátkanonok és érseki helynök úr őméltóságának, áldásos egyházi és sikerekben gazdag köz­életi működésének elismeréséül, ér­demeit a képviselőtestület mai na­pon tartott közgyűlésének jegyző­könyvében örökítse meg, s a ritka jubileum alkalmából őméltóságát átiratilag üdvözölje. Ezt az indítványt is egyhangúlag fogadta el a képviselőtestület. Napirend előtti felszólalások Napirend előtt Szederkényi (Siller) János szólalt fel. Az érsekkert mögött a vasúti rakodóknak a kocsiforgalom számára való meg­nyitását kérte. Rámutatott ezután arra, hogy a gazdáknak nincs elég pénzük a kifagyott gyümölcsfák pót­lására. Kérte a város elöljáróságát, járjon közbe, hogy a fagykárosult gazdák államsegélyt kapjanak gyü­mölcsösük megújítására. 1940. július 1. Kálnoky István dr. polgármester ígéretet tett arra, hogy az első ügyet letárgyalja az összes érdekeltségek­kel. A gyümölcsfacsemetékre vonat­kozólag megjegyezte, hogy azokat a városi kertgazdaság és gyümölcsös igen olcsón bocsájtja a gazdák ren­delkezésére. Kovács István az egyik városi kocsis ügyét tette szóvá. A város 1939 őszén Siller Antal egerszalóki két gyermekes lakost kocsisnak fo­gadta fel, de elfelejtették bejelenteni az OTI-ba. Még a múlt év végén Sillert baleset érte, felborult a ko­csival, öt-hat hónapig feküdt a kór­házban és meghalt. Az özvegye ter­mészetesen perelni fogja a várost. Kit terhel azért a felelősség, hogy Sillert nem jelentették be s így most a városnak kell viselnie a baleset anyagi következményeit. — Szóvá tette még, hogy a városi kocsisok egészen megfelelő minőségű trágyát hordanak a felső szénáskertbe, azzal, hogy az nem jó. Kálnoky István dr. polgármester megígérte, hogy mindkét ügyben megindítja a legszigorúbb vizs­gálatot. A Hangya a borszövetkezeti épület bérlői közé lép Frank Tivadar főjegyző bejelen­tette, hogy a Borszövetkezet ingat­lanának megvásárlásával kapcsolat­ban a Hangya budapesti elnöksége ajánlattal fordult a városhoz. A Hangya hajlandó saját céljaira az épület egy részét négy-öt ezer pen­gőért bérbe venni és ilyen értelem­ben hajlandó a várossal húsz éves szerződést kötni. Ez az ajánlat nagy­ban hozzájárul ahoz, hogy a város közelebb jusson a vételi megállapo­dáshoz. A törlesztési összeg egy ré­sze nyer ugyanis ilymódon biztosí­tást. 15 ezer pengőbe kerül a Nemzeti Szálló épületének megújítása Ugyancsak Frank Tivadar főjegy­ző ismertette a volt Nemzeti Szálló megújításának ügyét. A volt szálló épületében a város közhivatalokat szándékozik elhelyezni, ide kerül az árvaszék, kihágási bíróság, tiszti­városgazda hivatal. A szükséges át­alakítások, az épület külső és belső megújítása mintegy 15 ezer pengőbe kerülnek, az összeget, mint keret­összeget jóváhagyta a képviselő­­testület. A város már régebben kérelmet intézett a földművelési miniszterhez, hogy az egri kertmunkás iskola in­­ternátusának megépítésére 60 ezer pengő, a gazdasági udvar megépí­tésére és felszerelésére 22 ezer pen­Az elöljáróság bejelentette a kép­viselőtestületnek, hogy Borsod vár­megye kiküldöttei átvették az eger­­noszvaji útnak Borsod vármegyére eső részét, Heves vármegye alispán­gő államsegélyt folyósítson. A föld­­művelési miniszter most értesítette a várost, hogy a kérelmet áttette az iparügyi miniszterhez, felülvizs­gálat és a vállalatba adás iránti intézkedés végett. ja pedig értesítette a várost, hogy a heves megyei útszakasz átvételét a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. (A közgyűlés további folyamáról külön cikkekben számolunk be.) A törvényhatóságok átvették az eger—noszvaji utat Nagyon szép kétszobás, konyhás családi házat építtetnek Tarnaörsön a füleki gyár munkásai Gunics Miklós árvízkárosultnak Megemlékezett az Eger arról a megható magyar testvéri együtt­érzésről, amellyel a füleki zománc­­edény- és fémárúgyár munkásai négy­ezer pengő összegű önkéntes adomá­nyaikból felépítik egy árvízkárosult heves megyei munkás lakóházát. — Gunics Miklós négygyermekes, tűz­harcos, tarnaörsi ipari munkás romba­­döntött házára esett a választás. A füleki munkások kiküldött bizott­sága az építőmesterrel együtt meg­szemlélte Tarnaörsön az összedőlt Gunics-portát, s ennek nyomán már el is készült a ház építési terve. A tervet megküldték dr. Hedry Lőrinc főispánnak is. A felépítendő Gunics-ház, mint a tervrajzból is látható, egyik legszebb új lakóháza lesz a községnek. Csinos külseje mellett a belső megépítése is igen jó a két szoba, konyha, kamra és egyéb mellékhelyiségekből álló háznak. A szobák padlózata hajópadló, a kony­háé és a kamráé sima beton. Meg­lepő, hogy még búbos­ kemencét is terveztek a felépítendő házba. Az építkezést már meg is kezd­ték. A romok helyén nemsokára állni fog a szép új családi ház, a füleki zománcedény és fémárú gyár munkásai példát mutató elhatározá­sának nagyszerű és szinte örök­becsű emléke. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet. FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ

Next