Eger, 1941. január-június (52. évfolyam, 1-102. szám)

1941-01-02 / 1. szám

Eger, LIL évfolyam, 1. szám Á E­A 8 FILLÉR ♦ Csütörtök * Trianon 22, 1941. január 2. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 4 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. TÁIMENTEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János­ Nyomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Őrségváltás (B. É.) A mozgalmas 1940. év utolsó óráinak érdekes politikai ese­ménye az a változás, amely a föld­­mívelésügyi tárcánál következett be. A kormányzó a miniszterelnök elő­terjesztésére, saját kérelmére a föld­­mívelésügyi minisztérium vezetése alól felmentette a minisztert s legfon­tosabb gazdasági minisztériumunk élére báró Bánffy Dániel földbirto­kost, országgyűlési képviselőt ne­vezte ki. A hivatalos lap a felmentéssel egyidejűleg közli a legmagasabb kéziratot is, amely Teleki Mihály grófnak több mint két éven át ki­váló buzgalommal és odaadással teljesített szolgálataiért teljes elis­merését fejezi ki. Teleki Mihály gróf 1938. november 15-e óta töltötte be nehéz posztját. Még Imrédy Bé­la kormányában kapott meghívást a földmívelésügyi miniszteri székbe és azután megmaradt a nagy és ne­héz tisztségben Teleki Pál gróf kormányában is. Nehéz és nagy feladatok hárultak e két év alatt a magyar miniszterekre. A több­szörös országgyarapodás széles látó­kört, megfeszített munkát és hatal­mas szaktudást követelt, hogy a felszabadult területek gazdasági életét zökkenés nélkül igazíthassuk be a magyar élet egészébe. Teleki Mihály gróf teljes felkészültséggel látta el feladatait, amelyek különös fontosságúak voltak, hiszen nemcsak a milliókkal megszaporodott népi tömegek ellátásáról kellett gondos­kodni, de a megnagyobbodott és sokszor heteken át mozgásban lévő hadseregünk szükségleteit is biztosí­tania kellett. A második bécsi döntés hazahoz­ta Keletmagyarországot és Észak­­e­rdélyt és ezzel ismét új feladatok tornyosultak a magyar kormányzat elé.­­Jeleki Pál gróf miniszterelnök gyakori helyszíni tanácskozások alap­ján behatóan tanulmányozta az er­délyi viszonyokat s azoknak a ma­gyar élettel való össz­hangba hozatala érdekében kívánatosnak­­ találta, hogy kormányában helyet biztosítson er­délyi politikusnak, illetve szakember­nek. Az erdélyrészi képviselők be­hívása most sor került a kor­mány kiegészítésére s ennek a m­eg­valósításaként nevezte ki a kor­mányzó Teleki Mihály gróf helyér­e báró Bánffy Dánielt. Bánffy Dániel báró személyében nagy tradíciókon nevelt erdélyi politikus és gyakorlati közgazdász került a megnagyobbodott Magyar­­ország földmívelésügyi minisztériuma élére. Új földmívelésügyi miniszte­rünk életerős fiatalember. 1893-ban született Nagyenyeden, iskoláit Sop­ronban és Kolozsvárt végezte és a nagy háborúban, súlyos sebesüléséig, két évig harcolt a különböző fron­tokon, egész sereg vitézségi érmet érdemelve ki. Az 1918-as szomorú impériumvál­­tozás során nem hagyta el az ősi földet, vállalta a kisebbségi magyar nehéz életét s szerepet vállalt a megszállás alatt a magyar párt, il­letve később a magyar népközösség vezetésében. Egyik irányítója volt egyháza közigazgatásának s az egész román uralom alatt megmentett ma­radék birtokán gazdálkodott s kü­lönösen az erdőgazdálkodás és a fa­­kereskedelem terén ért el olyan eredményeket, amelyek kiváló szak­értőként tették ismertté európa­­szerte nevét. Kinevezése nagy értékgyarapo­dást jelent az egész magyar kor­mányzat­­ szempontjából. Szaktudás párosul egyéniségében az erdélyi szívóssággal s minden bizonnyal gyümölcsözően értékes munkája a maga erdélyiességével színesebbé, keményebbé teszi azt a magyar ag­rárpolitikát, amelyet kiváló elődök nyomdokain haladva,­­az egyetemes magyarság javára fog munkálni. Az egész magyar közvélemény rokon­szenves bizalommal fogadja Bánffy Dániel báró földmívelésügyi minisz­teri kinevezését. lések teljesen meghiúsultak, mert a légitámadások ereje nem hanyatlik, és London lelki erői a szétzüllés útjára léptek. A város tele van fosz­togatókkal, akik a légitámadások alatt, vagy azután az üzletek áru­raktárait, vagy a feldúlt lakásokat rabolják és a rendőrség velük szemben. Az angol tehetetlen főváros­ban rendkívül nagy az üzérkedés, különösen az üvegárúval. Németország és Olaszország együttes erővel lépik át az 1941. év küszöbét, amely meg­hozza végső győzelmüket A Stefani Iroda diplomáciai le­velezője hosszabb cikkben foglalko­zik Hitler legutóbb elhangzott be­szédével s annak különösen Olasz­országgal foglalkozó részével. — Németország és Olaszország — írja a diplomáciai levelező — együttes Antonescu tábornok és államve­­zető erkölcsi felkészültség hiánya miatt elbocsátott a csendőrségtől . A románok mintegy 100 mozdonyt szállítanak német műhelyekbe ki­javítás végett. A román vasúti ko­ Vichyből jelentik, hogy a francia hivatalos lap közli De Gaulle- nak és két tábornok társának francia állampolgárságtól való megfosztását. Egy Spanyolországba érkezett semleges diplomata érdekes nyilat­kozatot tett Londonról a német lé­gitámadásokkal kapcsolatban. Lon­don — mondotta a semleges diplo­mata — az Apokalipszis, a borzal­mak városa. A német légitámadások elképzelhetetlen pusztításokat okoz­tak a városban. A belváros közis­mert épületei vagy teljesen romok­ban hevernek, vagy erősen rongó­erővel lépik át az 1941. esztendő küszöbét, amely meghozza számukra a végső győzelmet. A két nép sza­badságharcot vív Anglia ellen, amely az elnyomás bűnös céljaira használ­ta hatalmát és vagyonát: ezredest, 6 alezredest, 45 őrnagyot, 10 századost és 1 hadnagyot. csipark helyzetére mindenesetre jel­lemző ez a szám. Az angolokhoz pártolt tábornokok a francia állampolgársággal együtt rangjukat is elvesztették. lódtak, a kikötők és dokkok min­denütt a legteljesebb pusztulás ké­pét mutatják. A lakosság legfeljebb két-három órát tud tölteni naponta munkahelyein, a nap többi részén légoltalmi óvóhelyekre húzódik. Lon­donban eleinte nem vették túlságo­san komolyan a légitámadásokat, azt hitték ugyanis, hogy a tél be­álltával megszűnnek a német légi rajtaütések. Most ezek az elképze­ At egri törvényszék tanács és ügy­­beosztása 1941. évre Polgári fellebbviteli tanács I. Szóbeli tárgyalás. Elnök: dr. vitéz Pataky István kir. törvényszéki tanácselnök. He­lyettese : dr. Zsöllei Kálmán kir. tvszéki bíró. A tanács rendes tagjai: dr. Zsöllei Kálmán, dr. Skultéthy Ödön és dr. Pálinkás Jenő kir. tör­vényszéki bírák. A tanács helyettes tagjai: Szendrői Gőcze Elemér kir. törvszéki tanácselnök és dr. Nagy Antal a II. fiz. cs. j. felruházott kir. törvényszéki bíró. A tanács tár­gyalási napja és helye: kedd, csü­törtök, szombat, II. sz tanácsterem, d­ e. 9 óra. II. Nyilvános előadás. Elnök: dr. Zsöllei Kálmán kir. tvszéki bíró. Helyettese: dr. Skul­téthy Ödön kir. tvszéki bíró. A ta­nács rendes tagjai és előadói: dr. Zsöllei Kálmán, dr. Skultéthy­ Ödön és dr. Pálinkás Jenő kir. trvszéki bírák. A tanács helyettes tagjai: dr. vitéz Pataky István, Szendrői Gőcze Elemér kir. trvszéki tanács­elnök és dr. Nagy Antal a II. fiz. cs. j. f. kir. trvszéki bíró. A tanács ülési napjai és helye: hétfő és pén­tek, II. sz. tanácsterem, d. e. 9 óra. Elsőfokú büntető tanács. Elnök: Bardocz Árpád kir. tör­vényszéki elnök és dr. Szabó Ignác kir. tvszéki tanácselnök. A tanács tagjai: dr. Szabó Ignác, Szokolay Viktor kir. törvsz. tanácselnökök, dr. Szirányi Ferenc kir. tvsz. bíró. A tanács helyettes tagja: dr. Jakab Mihály kir. tvszéki bíró. A tanács tárgyalási napjai és helye: hétfő: Elnök: Bardocz Árpád kir. törvény­­széki elnök. Bírák : dr. Szabó Ignác, Szokolay Viktor kir. tvszéki tanács­elnökök, dr. Szirányi Ferenc kir. tvszéki bíró, felváltva. Kedd—Csü­törtök—Szombat: Elnök: dr. Szabó Ignác törvsz. tanácselnök. Birák Szokolay Viktor törvsz. tanácselnök, Nagy tisztogatás a román csendőrségnél Román mozdonyok német műhelyekben az elpártolt francia tábornokokat megfosztották állampolgárságuktól London a borzalmak városa — mondja egy semleges diplomata

Next