Eger, 1944 (55. évfolyam, 1-169. szám)
1944-01-03 / 1. szám
2 EGER Ötszáz házparancsnok tett esküt vasárnap délelőtt az Urániában Eger, január 3. Az új idők új eseményének volt színhelye az újév második napján az Uránia mozgó. Délelőtt 11 órakor tettek esküt a kiképzett és kiképzés alatt álló légoltalmi házparancsnokok és helyetteseik mozi helyiségében, hogy kötelességüket híven teljesítik, szakismereteiket a kívánt mértékben megszerzik, veszély idején pedig a rájuk bízott lakosság és vagyontárgyak védelmére tőlük terhetően mindent megtesznek. Öt gondtalan évvel ezelőtt még senki sem hitte volna, hogy 1944 január elején ilyen célra fogják igénybe venni a mozi szórakozásra szánt termét. De a háború tovább tartott, mint bárki is hihette volna s hullámai elérhetik ezt az országot is. Fel kell készülni tehát minden eshetőségre. Eger légoltalmi házparancsnokai lelkiismeretesen hallgatják a tanfolyamokat, s egyre nagyobb tömegek kerülnek kiképzésre. A vasárnapi ünnepség alkalmából megtelt az Uránia helyisége. Indulók hangzottak a teremben, míg mindenki elfoglalta helyét a kikézbesített behívók alapján, majd kivilágosodott a lámpák felső koszorúja és az emelvényen elfoglalták helyüket a légoltalom hivatalos vezetői: dr. Kálnoky István polgármester, a város légoltalmi vezetője, Zsákay József rendőrfőtanácsos, légoltalmi parancsnok, Szent Istvány József, a Légoltalmi Liga elnöke, vitéz dr. Polánkay László alelnök és Hevesy Sándor v. mérnök. A Himnusz elhangzása után elsőnek dr. Kálnoky István polgármester szólt a megjelentekhez. — Az újév második napjának délelőttjén a polgári kötelesség szava szólított ide bennünket — mondotta többek között. — Nehéz idők súlyos megpróbáltatásainak óráit éljük s ha a harcok ádáz tusája eddig megkímélte is országunkat, ne felejtsük el, hogy a veszedelem a fejünk felett lebeg. —■ Esküt tenni jöttünk ma ide. Ez az eskü férfias kiállásra és önfeláldozásra s próbatétele a magyar hősiességnek, abban a városban, amelynek asszonyai és férfiai megmutatták a múltban, hogy tudnak áldozatot hozni. Az eskü komolyságát mutatja az is, hogy a törvény közhivatalnoki védelemben részesíti a tisztében és feladatkörében eljáró házparancsnokot. — Adja Istét, hogy országunkat és városunkat elkerülje a háború veszedelme, de ha úgy kell lennie, adja, hogy ez a gárda hősi lélekkel tudjon helytállni kötelességei teljesítésében. A következőkben a mintegy öthatszáz főnyi parancsnok és helyettes dr. vitéz Polánkay Lászlónak, a Légoltalmi Liga alelnökének olvasása után letette az esküt. Keményen és határozottan hangzottak fel az eskü szavai: „Esküszöm a Mindenható Istenre, hogy a kötelességemmé tett légoltalmi szolgálatot híven és becsületesen teljesítem, a reám bízott feladatot lelkiismeretesen elvégzem, az ahhoz szükséges tudnivalókat a kiképzések során legjobb tudásom szerint elsajátítani igyekszem, kapott parancsoknak engedelmeskedem és a tudomásomra jutott szolgálati titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljenl* Az eskütétel után Szentistvány József vezérőrnagy, a Légoltalmi Liga elnöke intézett buzdító szavakat a parancsnokokhoz. — Bajtársakká avatta Önöket az eskü — mondotta — katonák lettek, az emberbaráti szeretet katonái. Megfogadták, hogy kötelességüket híven és becsülettel fogják ellátni, mentik a Vagyont, segítik a bajbajutottakat és megóvják embertársaik életét, akkor is, ha saját életüket kell kockáztatniuk. A kiképzéshez és helytálláshoz erős lélekre és fenkölt szellemre van szükség. A jó Isten áldását és segítségét kérem becsületes törekvéseikre. Az eskütétel ünnepségét a Magyar Hiszekegy hangjai fejezték be. A házparancsnokok következő csoportja január 9 én délelőtt 11 órakor teszi le az esküt az Urániában. nek tekinti és ezzel párhuzamosan ki akarja építeni ez ügykör szociális ágazatát is. A hadigondozottak szellemi felemelése és gazdasági talpraállítása ugyanis még az illetményellátásnál is elsőbbrendű közgazdasági és nemzeti érdek. Addig is, amíg ez a szociális munkakör intézményesen kiépül, a most megjelent tájékoztató lényegesen meg fogja könnyíteni a hatóságok munkáját és az érdekeltek eligazodását. Ennek eredményeképpen a hadigondozottak sokkal gyorsabban fognak hozzáütni járadékukhoz. Az országos hadigondozó bizottság megkezdte működését Az országos hadigondozóság január 1-én megkezdte bizottműködését. Vitéz Bonczos Miklós dr. igazságügyi államtitkár, a hatóság elnöke nagy körültekintéssel szervezte meg a kormányrendelettel életre hívott új intézményt, amelynél az egyes ügykörök ellátását a legkitűnőbb szakemberekre bízta. Az országos hadigondozó bizottság kiadványainak első füzeteként megjelent tájékoztató a hadigondozottak ellátási igényeinek tárgyához és megállapításához szükséges jogszabályokat foglalja össze. Egyben útmutatásokat ad a hadigondozó bizottság részére. A járási hadigondozó bizottságok ugyanis január 1-től kezdve a hadirokkantakat, hadiözvegyeket és hadiárvákat illető járadékellátás tekintetében többé nem készítenek javaslatot, hanem érdemleges véghatározatot hoznak. Ennek alapján az állandó járadékot nyomban folyósítják. A hatóság az illetményellátást csupán a hadigondozás egyik része 1944, január 3, Korlátozzák január elsejétől a textiláruk kiszolgáltatását A Budapesti Közlöny péntekigyáma közölte a közellátásügyi miniszter rendeletét a textiláruk kiszolgáltatásának korlátozásáról. A rendelet szerint a közvetlen fogyasztó január elsejétől kezdve az alább felsorolt árukból vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett legfeljebb a következő mennyiséget szerezheti be: Felöltőből vagy kabátból személyeként egy darab. Felsőruha gyapjúipari anyagból személyenként egy rend. Felsőruha pamutból, műselyemből, műszálból férfiaknál személyenkint 1 rend, nőknél 2 rend felsőruha, len és kender ipari anyagból 1 rend, védő, munkaruha két rend, alsóruha (nappali ing, alsónadrág, kombiné, hálóing) személyenként 3 rend, női harisnya hernyóselyemből, műselyemből 9 pár, harisnya férfiaknak és gyermekeknek 6—6 pár, nőknek három pár. A felsorolt készruházati cikkek helyett a fogyasztó az ezek elkészítéséhez szükséges anyagokat is beszerezheti, a megjelölt mennyiségnél több ruházati cikket azonban az iparos a vevő által hozott anyagból sem készíthet. A textilanyag felhasználásával készült vihar- és esőkabát a rendelet szempontjából felöltőnek vagy kabátnak számít. A házi kabát, pongyola, fürdőköpeny, strandköntös felsőruhának számít a beszerzés tekintetében. Védő munkaruha alatt overall, munkaköpeny, munkakötény és hasonló értendők, de nem értve a gyajúipari anyagból készült cikkeket. Alsórba a nappali ing, alsónadrág, kombiné, hálóing és pizsama, ha kötött-hurkolt áruból van is. A nappali ing, az alsónadrág és a női kombiné felrend alsóruhának, a hálóing és pizsama pedig egész rend alsóruhának számít. Az öltönykabát mellénye, a nadrág, a női blúz, továbbá szoknya félrend felsőruhának számít. A kereskedő és iparos köteles a fogyasztó vásárlási könyvébe felsorolt textilárukból az 1944 jan. a 1. napja óta eszközölt bevásárlásokat ellenőrizni. Annak a fogyasztónak, aki valamely textiláruból az előírt mennyiséget már beszerezte, ilyen textilárut kiszolgáltatni, illetőleg hozott anyagból készíteni nem szabad. Mi a változás a tavalyi rendelettel szemben ? A textiláruk kiszolgáltatásának korlátozása tárgyában 1943 május 11-én kiadott közellátási miniszteri rendelet a mai újabb rendelettel hatályát veszti. A régi és a mostani rendelet között aránylag kis különbség van, a vásárlási könyvre beszerezhető textláruk mennyisége alig változik. A leglényegesebb változás az, hogy a nők számára beszerezhető 9 pár harisnya a régi rendeletben műselyemből, műszálból, vagy ezek keverékéből lehetett, az új rendelet a hernyóselyem harisnyát is idesorozza. Az egyéb harisnyákból a férfiak 6, a gyermekek 3 párat szerezhetnek be 1944 ben is, mint eddig, de a régi rendelet a bokafix harisnyákat nem sorozta az egyéb harisnyák közé, míg az új rendelet szerint a bokafix harisnya is ugyanúgy teljes harisnyának számít, tehát a vásárlási könyvbe történő bejegyzésnél a 6, illetve 3 párba beleszámít. A ballon-, vihar- és esőkabát korlátozás nélkül volt vásárolható, míg az új rendelet szerint a textilanyag felhasználásával készült vihar- és esőkabát felöltőnek vagy kabátnak számít. A mostani rendelet felsőruhának minősíti a bármilyen anyagból készült kötött-hurkolt kabátot, pongyolát, fürdőköpenyt, strandköntöst, míg a régi rendelet szerint ezek szabad áruk voltak. Légoltalmi szolgálati vétség miatt háromheti fogházra és egy évi hivatalvesztésre ítélt a törvényszék egy szurdokpüspöki vádlottat Oroszi József szurdokpüspöki lakost légoltalmi szolgálatra rendelték ki. Reggel 6 órától másnap reggel hat óráig kellett volna szolgálatban állnia, őrséget tartania és másnap éjjel ellenőriznie az elsötétítést. Oroszi reggel hattól nyolcig maga helyett édesapját küldte a szolgálat helyére. Nyolctól féltizenkettőig ő maga volt benn, de ekkor Pásztóról táviratot kapott feleségétől. Az asszony azt sürgönyözte, hogy nagybeteg és menjen