Egri Újság, 1990 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 1. szám
Változások a tanács szervezetében A városi tanács december 28-i rendkívüli ülésén összevonta a művelődési, valamint a korábbi ifjúsági és sport szakigazgatási szervet „Művelődési és Sportosztály” néven. A korábbi sportosztályvezető főtanácsosi címmel osztályvezető helyettesi beosztásba került. A testület döntése értelmében a gyámügyi feladatok ellátása az igazgatási osztálytól az egészségügyi osztályhoz került. A szakigazgatási szerv pontos megnevezése a jövőben „Egészségügyi és Szociális Osztály”. Az osztály vezetője: dr. Juhász Erika, ízléstelen párhuzamok Olvasom megyénk politikai napilapjában, hogy Ceausescu Kelet-Európában a második kommunista vezető, akit kivégeztek, az első Nagy Imre volt. Az összehasonlítás önmagában is felháborító. Nagy Imre az Ember volt, akit magukat kommunistáknak vallók akasztattak fel. De ki volt Ceausescu? Vele kapcsolatos ismeretünket az ellene lefolytatott katonai bírósági tárgyalás is igazolta. Ceausescu nem kommunista volt, hanem egy véreskezű diktátor, félművelt paranoid, aki negyedszázadon át lélekben és munkálkodásában az egész román népet megnyomorította. A kondukátor buta ember is volt, aki elhitte mindazt a badarságot, amit Románia aranykoráról összehordott. A halál árnyékában sem fogta fel saját helyzetét, eszelős magabiztonsággal hivatkozott arra a dolgozó népre, akinek életét kerékbe törte, de egyben harcra hívta a „külföldi ügynökökkel hatalomra jutott” általa puccsistáknak nevezett Nemzetmentő Tanács ellen. Őrült volt tehát, egy pszichopata nagyobb realitásérzékről tanúskodik. Hogy kommunistának vallotta magát? Lehet. De valójában fasiszta volt. Bár József Attila egyik versében e két fogalmat összekötötte: fasiszta kommunizmus. Mi valójában a kommunizmus? Mi az, hogy kommunista? A fasizmust már megismertük, a sztálini, a rákosi, a kádári, a ceausescui, a honeckeri, a huszáki a zsivkovi kommunizmussal együtt. Létezik másfajta kommunizmus is a gyakorlatban? Az milyen? A kommunizmus eszmerendszerére felépített gyakorlat Közép- és Kelet-Európában összeomlott. Nem tudjuk milyen lenne az a mesebeli társadalom, ahol a megtermelt javakból mindenki igénye szerint részesülne. Nem szabad a szavakkal, a jelzőkkel játszani! A játszadozások, a kísérletezések kora lejárt. Ceausescu nem mesebeli kommunista király volt, hanem egy valóságos egoista, harácsoló, közönséges bűnöző, egy nemzet gátlástalan zsebmetszője és gyilkosa egy személyben, aki hatalmát annak a jól fizetett, gyermeket az anyjából kitaposni képes janicsárhadnak köszönhette, akiket a tarkónlövésre éppúgy megtanított, mint az aljasságra. Neve Nagy Imrével való együtt említése ezért is ízléstelen. (mészáros) TV-KÖZVETÍTÉS AZ EGRI ÉJFÉLI MISÉRŐL Az Egri Bazilikában dr. Seregély István egri érsek mondta a főpásztori szentbeszédet több ezer hívő előtt, Karácsony estéjén. Ezt a Magyar Televízió Zenei Főszerkesztőségének mintegy 50—60 fős stábja az eredeti tervek szerint egyenes adásban közvetítette volna úgy, hogy 14 ország is átvett volna részleteket. Az adás a Hősök teréről történt közvetítés miatt mintegy órás késéssel került képernyőre. Mint Kovács Károly gyártásvezetőtől megtudtuk a stáb önként vállalta a karácsonyi vidéki elfoglaltságot, a családtól történő távollétet. A közvetítendő miséért Budapest és Kalocsa is versenyzett. A stáb Egér-szimpátiája, talán Kovács Károly és Gali László barátsága, valamint a város vezetésének a vendéglátó vállalatok anyagi segítségében is megnyilvánuló gesztusa eredményezték az egri közvetítést. Az eredeti terv szerint városunkat 10 percben mutatták volna be. A torlódás miatt ez az idő rövidebbre sikerült. . FOTÓ: NAGY PÉTER BIZAKODÓ KIADÓ Úgy hisszük, lapunk kiadója, az Agria Kft életének második esztendejét a kemény versengés jellemzi majd. A jelek arra utalnak, ebben a szakmában valósult meg elsőként igazán, s nyomban a legkíméletlenebbül a piacgazdaság, aminek nemcsak előnyei vannak. Veszély a kommercializálódás, hiszen ki gondol a kultúrára akkor, amikor nemcsak a haszna, hanem a léte is kockán forog? Miért írtuk hát így a címben, hogy „bizakodó”? Mert a mögöttünk hagyott hónapok jó alapot adnak, tenyérnyi helyet, de biztosat egy újabb elrugaszkodáshoz. Bővül társaságunk tulajdonosi köre is: a Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tőkével társul a kiadóhoz, s embereket értékeket védő propagandamunkájában igényes munkát garantáló közreműködésre számít. Néhány az előkészített és a könyves-sasos emblémával hamarosan megjelenő könyveink közül: „Hová lett a hőscincér"? címmel színes képekkel, grafikákkal illusztrált, ökológiai témájú novelláskötetet gondozunk közösen a megyei tanács művelődési osztályával. Szórakoztatva nevelni szeretnénk e könyvvel a természet szeretetére, védelmére az ifjú olvasókat, akiknek elsősorban szánjuk Szalay István novelláit. Fiatal helybéli költők, képzőművészek kapnak fórumot előkészületben lévő antológiánkban. Reméljük néhány leendő országos hírű alkotó lesz majd felfedezetteink között, akiket az Egri Ifjúsági Ház lelkes és szakértő népművelői támogatásával bocsátunk olvasói megmérettetésre. A politikai irodalommal óvatosak vagyunk, már ami a példányszámot, ti. Sándor András író e műfajban kia< szánt esszékötetét lapunk egyik alapító az Egri Dohánygyár szponzori támogatása segíti útján. Amitől pedig a szakmai sikerrel együtt nagyobb hasznot is várunk, az egy több nyelven és több tízezer példányban megjelenő szakácskönyv. Gasztronómiában országos hírnevet szerzett szakértők közreműködésével igényes formát és tartalmat kínálunk. A könyvkereskedők érdeklődését már megnyertük — tudjuk, az olvasó sem lesz kevésbé szigorú. Újságok, alkalmi kiadványok, helytörténeti munkák sora mellett az idegenforgalom kiszolgálására is gondolunk. Tervezzük a szezon kezdetére egy német nyelvű program- és szolgáltatásajánló kiadvány közzétételét az Egri Újság magazinjaként. S ugyancsak a szezon kezdetére mutatkozunk be az Egri Bikavérről szóló több nyelven is megjelenő, reprezentatív könyvünkkel, amelyet közösen gondozunk a borkombinát kutatóintézetével. A felsoroltakból talán kitetszik, nem akarunk munka nélkül maradni az új esztendőben. Mindezek mellett kisebb-nagyobb lakossági szolgáltatásokra, újságok, egyedi kiadványok előállítására alkalmas saját nyomda alapítását is tervezzük, szigorúan a lehető legkisebb önköltség, a rugalmas, gyors piaci alkalmazkodóképesség, a versenyre alkalmas árak garanciája érdekében. Egyszóval vállaljuk a kockázatot, s önök, az olvasók, partnereink elé egy év múlva is szeretnénk hasonló tervekkel kiállni. Változatlanul bizakodóan. Hekeli Sándor ügyvezető igazgató Egri Újság Eger város és környéke településpolitikai lapja Megjelenik kéthetente Kiadja: Agria Kiadó Kft Felelős kiadó, szerkesztő: Hekeli Sándor igazgató Szerkesztőség: 3300 Eger, Vincellériskola u. 3. Telefon: (36) 13-102 A szerkesztőbizottság elnöke: Csathó Emil A szerkesztőség tagjai: Ilosvai Ferenc dr. Lukács Tamás dr. Maczkó Ferenc Mező Mária dr. Novák Rudolf dr. Oláh László Szegedi Erzsébet Törőcsik Miklós H. Varga Gyula Tervezőszerkesztő: Slakta Tibor Készült az Egri Nyomdában Felelős vezető: Kopka László Eng.szám: lll/PHF/172/He/1989 ISS 0864—943X Előfizethető a kiadónál: 3300 Eger, Vincellériskola u. 3. és a terjesztőknél Előfizetési díj: negyedévre 87,—Ft, fél éve 174,—Ft, egy évre 348,—Ft L 3# ■4ML fjm Nyomda LAPUNK LEGKÖZELEBB JANUÁR 26-ÁN JELENIK MEG REVÍZIÓ 2011. MOTTÓ - határunkon túlról Eljött a középiskolai szalagavatók, gombavatók ideje. A végzős diákok hagyományosan egybegyűlnek, hogy még egyszer vidáman felidézzék az alma materben eltöltött évek közös élményeit, s miközben az osztályfőnöktől átveszik a maturandus jelképét, ki-ki már a tavaszi nagy erőpróbákra, az érettségire, a felvételi vizsgára, a pályakezdés nehézségeire is gondol. Nemrég északi határunkon túlról, a komáromi magyar nyelvű gimnázium IV. c. osztályának szalagavatójáról hozott hírt a postás. A kedves, fényképes nyomtatványon, az osztálynévsor fölött, mottóként ez áll: „Nekem áldott az a bölcső, Mely magyarra ringatott...” Útravalóul ma nem is kívánhatnék szebbet: adassék meg mindenkinek, aki magát magyarnak vallja, úgy élni és tenni dolgát, hogy méltán érezhesse sajátjának Arany János idézett gondolatát, emelt fővel—itt, a Kárpát-medencében éppúgy, mint a Föld bármely pontján! Dr. Szoboszlay István