Egri Újság, 1990 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1990-07-27 / 15. szám

Nincs szándékomban szaporítani a meg nem hallgatottak-értettek sorát. Egyetlen kicsiny világ foglalkoztat csupán, mely földközelbe hozhatná a magasröptű társalgókat: gyermekeink léte. Az az egyszerű tény, hogy ők vannak! Rengetegen akar­ják manapság eldönteni helyettük az ő jövőjüket. Iskoláztatási, hitoktatási stb. kérdésben talán egy nem elhanyagolható tényt figyelembe kellene venni, melyet mindeddig sikerült kikerülni: ők itt élnek velünk, mellettünk, közelünkben. Gyerme­keink. S ha Forgon Pál püspök szavai idegenül csengenek többek fülében, Sütő Andrást hívom segítségül: „Emeljétek magatokhoz őket. Aki nem tudja mi az, a kicsikre lenézni, oda kell állítani, hogy a lentiek szintjéről meredezzék föl saját nagyságára. Az alázatnak e fordított állapotában a nyakcsigolyák küldik a fájdalmat a meggondolás­hoz." A kijózanító felismerés július első napjaiban ért, egy színjátszó táborban, ahol többsé­gükben általános iskolások voltak. Álmaikról kér­deztem őket és arról, hogy mit szeretnek és mit nem szeretnek ebben a világban. Olvassunk bele egy kicsit az ő mondataikba. AZ ÉN ÁLMOM T. Andrea, 13 éves: Egy olyan családban élni, ahol a szülők megér­tik egymást és a szülő-gyermek kapcsolatban őszintén meg lehessen beszélni mindent. Szeret­ném, ha országunk helyzete javulna és az adóssá­got vissza tudnánk fizetni. Ez családomban javu­lást hozna. Az én szüleim már nagyon régóta nem értik meg egymást. H. Orsolya, 13 éves: Szeretnék egy teljes családban élni. Jó volna, ha Magyarország helyzete nem romlana tovább, így sok ember élete mosolygósabb lenne. Az iskolák elvégzése után szeretném megvaló­sítani életcélomat: boldog házasságban két gye­rek. S végül szeretném, hogy az emberek megér­tésben, normális körülmények között éljenek. Már aki megérdemli! L. Éva: Álmodok egy szebb és jobb világról. Nem aka­rok sokat, csak azt csinálhassam amit én akarok, és ne mindig én igazodjak a körülményekhez. Ret­tenetesen szeretetéhes vagyok. Tiszta igaz szere­­tetet eddig csak gyerekektől kaptam. Ne kelljen az embernek egész életében hazudnia azért, hogy boldoguljon. Eddig mindig azt kellett csinálnom, amit nem szerettem. Élni néha nagyon nehéz. A. Kati, 14 éves: 2000-től mindenkinek van saját álma. Az enyém igen egyszerű álom: a földön mindenütt valósuljon meg a béke. Nem arra vágyom, hogy körülutazzam a világot, vagy eljussak a Marsra. Ezek a kérések nagyon nehezen teljesíthetők. Le­het, hogy a béke is ilyen nehéz kérés? Gy. Ildikó, 14 éves: Sok barátommal szeretném körülhajózni a föl­det. Egy nagy hajóval. Az egész úton szép napos idő lenne! Ha mégis viharba kerülnénk, menekül­jön meg mindenki. Jussunk el egy korallszigetre, ahol nagyon kedves emberek élnek. Ők megtaní­tanának minket, hogyan kell élni. I. Evelin, 11 éves: Az én álmom az, hogy megtudjam, milyen a ha­lál. Szeretnék találkozni egy olyan emberrel, aki már meghalt, és tudja, milyen halottnak lenni. MIT NEM SZERETEK? Gy. Ildikó, 14 éves: Nem szeretem az autókat és a gyárakat, mert szennyezik a környezetet. Nem szeretem a mai helyzetet, mert az embereknek félni kell, nehogy lecsússzanak a létminimum alá. És legfőképpen a rossz embereket nem szeretem, akik ártatlanokat pusztítanak el, vagy fájdalmat okoznak nekik. K. Noémi, 12 éves: Szerintem, akik ebben az országban élnek, tel­jesen kilátástalan az életük. Mi kertes házban la­kunk, s mindig ellopnak tőlünk valamilyen állatot. Ebben az utcában nemrég leütöttek egy nőt. Én nem értem ezt a világot! Szeretnék külföldön fel­nőni, és ott leélni az életemet. Sz. Róbert, 10 éves: Nekem csak annyi rontja meg az életemet, hogy a szüleim elváltak. D. Tamás, 13 éves: Nem szeretem a háborút és nem szeretném, ha lenne. Nem szeretem a nyomort, például az olyat, mint Romániában. H. Orsolya, 13 éves: Nekem ebben az országban az nem tetszik, hogy nagymértékben nő a munkanélküliség. Las­san ezeknek az embereknek nem lesz kenyerük. De szerintem a világon a legrosszabb a boldogta­lanság. Úgy érzem, boldogság nélkül nem lehet élni. B. Éva, 15 éves: Hat hónapos koromban elváltak a szüleim. Azó­ta kétszer találkoztam apámmal. A tesómat nagyon szeretem, csak az a baj, hogy hajnalban jár haza. 1986-ban anyám megőrült. Szörnyű élmény volt, amikor meglátogattuk a kórházban. Akkor még nem értettem, mi az őrület. Ma már sejtem, mert a tünetek néhányszor vissza- visszajönnek. D. Kati, 12 éves: Nem szeretem a veszekedést. Nem szeretek sír­ni. Nem szeretek megbántottan élni egy elhagyott kis helyen. Nem szeretek félni. Nem szeretem, ha anyukám és apukám veszekedik. Nem szeretek apukámmal nem őszintén beszélni. Nem szeretek rendetlen és idétlen lenni. Nem szeretem, ha késő bánat ér. Legyen egy ember, akinek mindent őszintén megmondhatok, és előtte nem kell szé­gyellnem magam. Nem szeretem a nemszerete­­meket KIÁLTSD MESSZE, AMI FESZÍT! — Békét a Földön! — Utállak! — Engedjetek! — Igazság és szeretet!­­Élni! — Hidd el! Ellentétek nélkül sokkal könnyebb! lejegyezte: Sziki Károly Hiába Forgon Pál püspök intő mondata, mellyel áprilisban kérték türelemre a friss győzőket. Nyugaton élő gondolkodó­ink: „A magyaroknak most egymás kezét és nem egymás torkát kellene szorongatni.” Hiába minden intelem. Honatyáink, gyermekek atyjai, gazdái, tulajdonosai, birtokosai agyagbirkózásban próbálják ki­erőszakolni, hogyan kellene vezetni (vagy birtokolni?) városnyi országunkat. Egyre nehezebb eldönteni, kiknek van iga­zuk. Azoknak-e, akik azt a képletet állították fel, hogy: ELLENZÉKISÉG + ELLENSÉGESSÉG + ELSZEMTELENEDÉS vagy azoknak-e, akik Antall-napi alvásról beszélnek? Töb­ben már a gazdasági kivándorlás prognózisát készítik. * HELYKÖZT! „GYERMEKEINK A ZŰRBEN...” Eger patak, olajszenyeződés Városunk utcáit járva bizonyára so­kunknak feltűntek már a Magyarországi Zöld Párt napraforgós plakátjai és az Egri Zöldek gyűlésére szólító hirdetései. Hogy kik is ők erről nyilatkozik a Zöldek két fő szervezője Pápai Ákos és Tóth Péter: — Természet-, lakóhely-, ember-, tár­sadalomvédők vagyunk — mondja Pápai Ákos — háború-, erőszakellenesek. Keres­sük a lehetséges kiutat a technikai fejlődés negatív hatásai és a társadalom morális válsága alól. — Az Egri Zöldek a Magyarországi Zöld Párt része, de elsősorban a helyi jellegű problémák miatt tőlük függetlenül is tevé­kenykedünk — nyilatkozik Tóth Péter — A Zöldek mozgalma egyébként az egész vilá­gon elterjedt, már időszerű nálunk is meg­jelennie. A mozgalom követői két fő cso­portba oszthatók: az első csoport tisztán természet-, illetve környezetvédő, a másik részbe azok sorolhatók, akik alternatív életformát tűztek ki maguk elé célul, bun­dát, szőrmét, állati eredetű termékeket nem használnak.­­ Ezek közé tartozik Paul McCartney és az Eger Szépe verseny győztese is, hogy két hírességet említsek — szól közbe Pá­pai. — Mikor alakultatok? —1990. január 18-án. Akkor 6 fő volt a taglétszám, ma 46-an vagyunk. — Kik a párt tagjai? — A társadalom legkülönfélébb rétege­iből áll össze a tagságunk. Van köztünk pe­dagógus, orvos, erdész és persze diákok. A kor szerinti összetétel szintén változó, bár legtöbben fiatalok vagyunk, legidő­sebb tagunk 80-as éveit tapossa — felel Pápai. — Kiket vártok a tagok közé? — Mindenkit várunk, aki tenni akar, aki felelősséget érez természetes és mester­séges környezetünk megóvásáért — hangzik Tóth Péter válasza. — Milyen a kapcsolatotok a többi párt­tal? — Az SZDSZ, a FIDESZ és az MDF keres­te velünk a kapcsolatot, közös céljaink el­érése érdekében. Szeretnénk, ha ez a kap­csolat zökkenőmentes lenne. Bár mi nem politizálunk, nem ideológiai-politikai párt vagyunk a hagyományos értelemben. — Mik a terveitek? — Közvetlen terveink: kerékpárút-rend­­szer kiépítése a város területén, ehhez alá­írásokat gyűjtünk, amelyben nagy segítsé­get nyújt Vígh Lajos a Tekergők vezetője. Felméréseket szeretnénk végeztetni a vá­rost érő szennyeződésekről és erről tájé­koztatni a lakosságot, és megtalálni a ki­utat. A Nemzeti Parkokat rendbe tenni, ha­társávok tisztázása. Nemzetközi ifjúsági tábort szeretnénk szervezni, amelyen fő té­ma a természet és annak védelme. Be sze­­retnénk jutni a helyhatóságba, így elérhet­nénk egy környezetvédelmi alap létesítő­ pataktisztítás­ ­ét, ezt, úgy gondoljuk, hogy a környezetet szennyezőktől bírság formájában behajta­nánk és a természet védelme érdekében használnánk fel. Ez ösztönző hatású volna, de csak hathatós intézkedések esetén kivi­telezhető. El szeretnénk érni az autók köte­lező CD- és NO-szennyezés mérését, in­gyenes beállítását közúti teszt formájá­ban. Amatőr zenekarok segítségével kon­certet szeretnénk szervezni, ennek bevéte­leit a párt és a város érdekében használ­nánk fel — válaszolják. — Milyen anyagiakkal rendelkeztek a terveitek megvalósításához? — Anyagi hátterünk jelenleg a tagdíja­kat leszámítva nincs. Kovács László

Next