Egri Újság, 1991 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1991-01-11 / 1. szám
ÚJÉVI ÜZENET Elmúlt éjfél. Vidám, bolondos társaság gyülekezik a belváros utcáin, a sétatéren. Fura álarcok, dudák, papírcsákok a bohó kavarodásban. Ismeretlenek bizalmasan kezet szorítanak, ölelkezés, csókok csattannak: Boldog Új Evet! De nem így. Ahogy közeledünk a Dobó tér felé, egyre lehangolóbb, sőt vésztjóslóbb állapot fogad. Bolondság sehol. Ordítozó, kötekedő csoportok. A hangoskodás közepette sűrűn petárdák robbannak, ami a gyülekező tömegben több mint félelmetes. Kit hogyan talál meg a fejek fölött elhajított pezsgősüveg is? Csörömpölés, szitkozódás. Nem használ az üvöltő tiltakozás sem. A tömeg begerjedt. Éles visítás, vonszolnak valakit a földön. Talán csak magatehetetlen részeg. Újabb hullámokban érkeznek az ünnepelni vágyók, egy részük igyekszik az áruház árkádjának védelmébe húzódni, vagy valahogy a körön kívül maradni. Mások ellenkezőleg, egyenest a közepébe vágnak. Dulakodás, egy fiatalembert ütnek, üldöznek, rúgnak végig társai a sokadalmon, a templom lépcsőin a kapuhoz szorítják. Néhányunk próbál védelmére kelni. Mi is hangoskodókká leszünk ez által. Látom, hogy a fiúnak felhasadt a szemöldöke, vérzik a szájaszéle. Elmúlt éjfél és sehol az elmúlás és újrakezdés misztérium-ünnepe. A múltba és jövőbe révedés, pláne áhítat. Idén legalább kirakatokat nem zúztak be - hallom, és közben a díszvilágítási búrák sorra szenvednek ki. Kétségek között iszkolunk haza. Korábban, amikor így csatatérré vált a Dobó tér, még lehetett arra vetni, hogy valamiféle tiltakozás ez, hogy talán ilyen mód veszi vissza a fiatalság elorzott szabadságát. Nem tudni, van-e ilyen tombolás másutt is? Hogy az ünneplés ilyen eldurvulása más városban is szokássá lett-e. És főként nem lehet okát adni, nem tudom mit jelent. Kalmár Péter „Vagy bolondok vagyunk...ff Olvasóinkat köszöntem ültem írógép mellé az új esztendő elején, annak rendje-módja szerint, ahogy illik egy magára valamit is adó újságnál. Talán az sem szokatlan, hogy ilyenkor fogadkozik az ember, beszél a terveiről, vállalkozásairól, hiszen mámoros pillanatainkban mindannyian elhatározzuk: ezentúl jobban, eredményesebben, ötletgazdagabban, szorgalmasabban, hozzáértőbben, egyáltalán másképp csináljuk azt, amit eddig tettünk, hiszen új év kezdődik. Aztán jön a kijózanodás. Remélem azonban, ezúttal elhiszi az olvasó, hogy józan ítélőképességünk teljes tudatában vállalkoztunk minden baljós előjel ellenére is újságunk nagyarányú fejlesztésére. A baljós jeleket, mint mindannyian, itthoni és határainkon túli eseményekből érezzük. Rajtunk kívülálló okok ezek, amelyeknek hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat a következő hónapokban. Mi most mégis úgy teszünk, tervezünk, mint aki nagyon bízik a jövőben. Nem akarjuk, hogy a folytonos borúlátás bénultsága vegyen erőt rajtunk, mert arról azért meg vagyunk győződve, hogy jobb napok is virradnak ránk. Hetilappá fejlesztjük újságunkat, a már körülöttünk kialakult szellemi alkotóműhelyre építve. Hatásában, mondanivalójában következetesebb, a helyi politikát közvetítő és alakító orgánumként akarunk jelen lenni a térség közéletében. Túllépve az Egri Újság lassan két évvel ezelőtti alapítása óta kéthetenként megjelenő, sokak számára kedvessé vált kísérleten. Pont most? Amikor már az új év első munkanapja is munkabeszüntetéssel kezdődött? Amikor az árak hullámverése, a terjedő fizetésképtelenség bármikor, bárkit elsodorhat? Sokat vívódott ezen a lap köré csoportosultak tábora. Végül az a vélemény győzött, hogy éppen most kell nekivágnunk, éppen most van ránk szükség. A higgadt, hiteles tájékoztatásra, a mocskolódásoktól mentes, ám semmit el nem hallgató, kritikus és sokoldalúan informáló újságra. A szárnyaikat bontogató önkormányzatok falun és városon sorra adják ki - többségükben ugyan jószándékúan dilettáns - időszaki tájékoztatóikat, mert tudják, a demokrácia alapja a nyilvánosság. Az ember akkor lesz hajlandó igazán tenni is valamit szűkebb hazájáért, környezetéért, ha tudja, mi történik körülötte, ha érzi, számítanak a véleményére, ha önmaga is részese lehet a változásoknak. Ezt a nyilvánosságot akarjuk mi szolgálni most, amikor többen vannak az elfásultak, a borúlátók, a mindennapi létükért aggódók, a reményvesztettek. Makacs konoksággal hiszünk abban, hogy hamarosan túljutunk a fogcsikorgató időkön. Ady Endre szavaival: „Vagy bolondok vagyunk..." Mi inkább hitünk valóságra válását gondoljuk és nem méla álmodozóként, hanem a valóban létező lehetőségeink, korlátaink józan mérlegelésével. Azokhoz is szólni akarunk, akik már sem bennünk, sem másokban nem hisznek. Talán együtt lelhetünk valami támasztékot, valami kapaszkodót. Kérjük Önt, kedves olvasó, fogadja el, most útjára indított hetilapunkat azzal, hogy véleményt mond róla, bírálja jobb és ballépéseinket, közli elvárásait. Sok biztató szót, kritikát érzünk a már eddig hozzánk küldött levelezőlapokon, jelzik, hogy eddigi munkálkodásunk sem volt hatástalan. Fokozatosan tágítva a kört, ki akarunk lépni Eger határai mögül, fórumává szeretnénk válni az önállóan cselekvő, egymással szövetkező önkormányzatoknak. Közösen tegyünk a boldogulásunkért egy nehéznek igérem&hét esztendőben. ^Hékeli Sándor A sajtó megjelenésének klasszikus formája, még a 17. században, a hetilap volt. Ennek oka a postakocsijáratok heti rendszerességében rejlett; a „lapokat" (amilyen az augsburgi Aviso és a strassburgi Relation volt) a postajáratokkal küldték szét. Mint az idézett címek is mutatják, az első hetilapok még „hírlapok" voltak a szó legszorosabb értelmében, mert akkor a kommunikáció általános lassúsága (a maihoz képest) kielégítette a hírszükségletet, az információigényt hetenként. A 19. században megjelentek a napilapok, s a hetilap akkor kezdett más jelleget ölteni. A hetilap egyrészt összefoglal, másrészt a dolgok, események és jelenségek mélyebb rétegében kutat, világít és rendszerez, mint a napilap. Az a jó hetilap, amelyet egy hétig lehet olvasni. HETILAP Amint az a jó folyóirat, mely egy hónapig ad szellemi foglalatosságot olvasóinak. A körülmények 1989-ben arra kényszerítették az Egri Újságot, hogy se hetilap, se folyóirat ne legyen. Két hét sem nem elég rövid, sem nem elég hosszú. Két hét alatt minden újdonság szakállassá válik, két hét alatt nem lehet elég elmélyült és tudományos, művészi vagy esszé-rangú alkotásra szert tenni. A kétheti lap olyan, mint a mutáló hangú kamasz. Már nem gyermek s még nem felnőtt. Időszaki lap, s mint ilyen, reagál a történésekre, csakhogy reagálásai elkésnek, mert mire megjelennek, már változik a helyzet, s a legalábbis hetinek szánt reagálás már nem pontos. A 17. században a megjelenés sűrűségét a heti postajárat szabályozta. v fii* y A 20. században a rendelkezésre álló tőke. A pénz. Addig nyújtózkodjál, amíg a takaród ér, csakhogy két hét takarónak túl rövid, fügefalevélnek túl terjedelmes. Most már, hetilapként, az Egri Újság komoly szerepet kap. Most már Eger orgánumának kell lennie; szerves részévé kell válnia a város életműködésének, egyensúlyozva különféle közönségigények és kitűznivaló célok között. Óvakodnia kell a provincializmustól. Egernek föl kell ébrednie egy zsibbasztó mákony-álomból s az Egri Újság szerepe az, hogy ébresztő kürtös legyen. Ha nem tudja betölteni ezt a szerepet, ráncolt homlokkal, szemrehányón néz majd rá az utókor. A szellem világában nincs tisztítótűz, csak üdvösség van vagy kárhozat. S. A. Eger város és környéke hetilapja Megjelenik minden pénteken Kiadja: tfratotip kftIíegerX^ Felelős kiadó: Herman István, Fábián József ügyvezető igazgató Szerkesztőség és kiadó: 3300 Eger, Dobó tér 6/a. Telefon: (36)20-266 Főszerkesztő: Hekeli Sándor Főszerkesztő helyettes: Mészáros György A szerkesztő bizottság tagjai: Herman István Palágyi Edit (munkatárs) Sárközi Judit (munkatárs) Nagy Péter Szegedi Erzsébet Molnár Béla (reklám menedzser) Külső munkatársak: Albert Anikó, Ilosvai Ferenc, dr. Lukács Tamás, dr. Maczkó Ferenc, dr. Novák Rudolf, dr. Oláh László, Sándor András, H. Varga Gyula, Petróczi Éva (Budapest) Ernst Demianiuk (Nürnberg) Tervezőszerkesztő: Slakta Tibor Nagy Mária Szövegelőállítás: Grafotip Kft fényszedő üzeme Nyomtatás: Egri Nyomda Felelős vezető: Kopka László ISSN 0864-943 X Alapító: Egri Dohánygyár Egri Nyomda ÉvTéli vezetés 19>9T raklári kanyarban gyakoriak a képen látható esetek Szabó Sándor felvétele