Egyenlőség, 1888 (7. évfolyam, 1-50. szám)
1888-04-22 / 16. szám
16. szám. Budapest, vasárnap 1888. April 22. VII. évfolyam. Szerkesztőség 85 kisdóhitel. TÁRSADALMI HETILAP. Budapest, VL. váczi körút, 3. SZERKESZTI hová minden küldemény intézendő. Előfizetési feltételek. Egész évre házhoz küldve . . frt 7.— félévre.......................................3.50 ״ Negyedévre.................................. 1.75 Egyes szám ára 14 kr. SZABOLCSI MIKSA: MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Az osztrák javaslat. Üdvös kihatása lesz az új osztrák javaslatnak a hazai zsidó viszonyokra is — ezen reményt fejezi ki e lap utolsó számának vezérczikke s én osztom e reményt, de osztom azon fenntartással, hogy meg lesz az üdvös kihatás, de csak úgy, ha hozzálátunk a javaslat kedvező motívumainak felhasználásához, értékesítéséhez. A felekezeti sajtónak azt, ami a mi viszonyaink között tanulságos ama javaslatban s ami saját körülményeink között is óhajtandó, sőt szükséges, minél nagyobb körben kell ismeretessé, közkeletűvé tenni, mert a tényleges állapotok tarthatlan voltát a nagyközönség csak úgy fogja teljesen átérezni, ha az elérendő jobb, fejlettebb viszonyok körvonalait maga előtt fogja látni s különösen arról fog meggyőződni, hogy a mi jelen szakadásaink nem a dolog lényegéből erednek, mert akkor mindenütt meg volnának az európai zsidóságnál, hanem a mi speciális szerencsétlen antecendentiáinknak sajnos eredményei De olvassuk el figyelmesen az osztrák urak háza által elfogadott javaslatot s mérlegeljük, mi van benne, ami jelen állapotunkban reánk nézve előnyös volna s mi az, amiben a mi viszonyaink az osztrák viszonyokkal s a javaslattal szemben előnyösebb alakulást mutatnak fel. Az osztrák javaslat, úgy mint az urak háza saját bizottságának jól megfontolt szövegezése szerint elfogadta, a hitközségekben látja ugyan a zsidóság egyetlen fennálló testületi alakulását, de úgy a szöveg, mint az indokolás mutatja, hogy ezen tisztán congregationális szervezetet nem tartja az egyedül lehetségesnek, sőt ahol a magasabb fokú szervezés rudimentuma, az országos rabbiság fennáll, ott annak fenntartását rendeli el és hasonló állások szervezését a törvényhozás útján is contemplálja (33. §.) Az országos rabbiságok felállításának ezen felemlítésével már állást foglal az urakháza a kormányjavaslat indokolásával szemben is, mely a törvényhozást nem tartja illetékesnek arra, hogy a zsidó felekezet magasabb formában való szervezését kimondja és elrendelje. És az urakházártak álláspontja e kérdésben is kétségtelenül helyesebb, mint a kormányé, hiszen már a hitközségi alakulás, belépési kényszer, területi beosztás is mindmegannyi beavatkozását képezik az államhatalomnak, mely elöl a viszonyok kényszere alatt ki nem térhet. Nem elvi, hanem gyakorlati szempont tehát az irányadó: ha a zsidók vallásbeli és közművelődési ügyeinek fejlődése s a felekezet állami ellenőrzése, mik tagadhatlanul állami érdekek, megkívánja, hogy ők az állam által most nyújtott, illetve elismert congregationális szervezetnél magasabb formájú szervezettel bírjanak, úgy az állam ezen szervezetét és úgy reájuk fogja kényszeríteni, mint ahogy most a hitközségi alakulás kényszerét behozza. Ami pedig a Lajthán túl áll, áll a Lajthán innen is. A mi törvényhozásunk és kormányunk sem fog kitérhetni azon kényszerűség elől, hogy a zsidók szervezésének ügyével újból foglalkozzék. E kényszerűséget megteremtik nem a mi vallásbeli érdekeink, mert azok nem igen számíthatnak valami nagy súlyra a felekezet körén kívül, mikor körén-belül is vallásellenesnek mondja a pártérdek és szándékosan táplált előítélet a szervezést — hanem megteremtik közművelődési érdekeink, meg különösen az államfelügyelet és ellenőrzés mostani és hiányos és elégtelen volta. Az osztrák javaslat azt hiszi, hogy az egyes hitközségek felügyelete a közigazgatási közegek által kivihető. Náluk, az ő közigazgatásuk mellett, talán ez részben csakugyan keresztül is vihető, a mi közigazgatásunk mellett teljességgel lehetetlen. Mert más az, egy, vagy néhány központi hivatalt ellenőrizni, mely az állami ellen- Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.