Egyenlőség, 1894. július-december (13. évfolyam, 27-51. szám)

1894-07-06 / 27. szám

27. szám. XIII. évfolyam. Budapest, 1894. Julius 6. // EGYENLŐSÉG Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, V., József tér 10, hová minden küldemény intézendő. Zsidó felekezeti és társadalmi hetilap. SZERKESZTI: SZABOLCSI MIKSA. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve.. . írt Fél évre.............................. 4 » Negyedévre.......................... 2 » Egyes szám ára 16 kr. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Tartalom: Egy kis hamu. Irta: Szabolcsi Miksa. — A nemzetközi bécsi gabonavásár. Irta: Dr. Fleisch­man­n Sándor. — Hitoktatá­­sunk. Irta: Dr. Ru­binstein Mátyás. — A szemezi vérvád meséje. — Zsidó történetek. Ismerteti: Grosz Gizella. — Az »Egyenlőség« új regénye. — A Messiás. D’ Israeli Benjamin regénye. —A Prédikátorból. (Vers) I1־ la: Szilágyi Géza. — A zsidók története Liptó-Szt.-Miklóson. Irta: Herzog Emil. — Sándor Kálmán regénye. Irta: Sebestyén Károly. — Hírek.— Pályázatok. — Hirdetések. Egy kis hamu. Istent dicsősiteni. A héber nyelvnek erre tollencsz kifejezése van, melyekre megfelelő szókat bármely nyelvben alig találunk. E példátlan szó­­bőség onnan van, mert a hajdani zsidóság egyik nagy törekvését, czélját Isten dicsősítése, létének hirdetése, nevének megszentesítése képezte. Ha a zsidóság ezért »Isten népe« diszes nevére tett szert, és ha bizonyos fogalmak megjelölésére szolgáló, nagy kifejezésbőségből tovább is lehet következtetni: a hajdani zsidóság kiérdemelte az »öröm népe« nevezetet is. Az örömre ugyanis a héber nyelvnek még több, tie kifejezése van.** A legtöbb, melylyel bármely nyelv egyetlen fogalom megjelölésére rendelkezik.­­ És a hajdani Izrael — institutióinak, törvé­­nyeinek, történetének és a nép lelkületének isme­­rője előtt fölösleges ezt bizonyítani — tényleg az »öröm népe« volt. Az örömé, amely, mert sokszor kicsapongóvá vált, mert sokszor túllépte a határt és jókedvbe fullasztotta a józan gondolkodást — nem egyszer szerencsétlenségévé, nemzeti csa­k Hagada-résztelet képező, egymásután következő e kilencz kifejezés, melyek mindegyike egy-egy nemét jelöli isten dicsősi­­tésének, sohasem tudtam, még csak megközelítőleg sem, hűen for­­ditani .. . : l’hódész, l’hallét, l’sabéach, l’foér, l’rómém, l’haddér, l’voréch, Palié­u­ l’kallész, Czikkiró. ** Szöszön, szimeho, giro, rino, diczo, chedro s többi ki­­tételei az örömnek, melyek a zsidó irodalom ismerői előtt már azért is emlékezetesek, mert ezek szolgáltak okul a drámának, mely a wilnai gaon és Maimun Salamon közt lefolyt. (Lásd Ali­­asz-Eliáhu-hoz írt Maalósz-Haszulam czimű­ kommentárt.) Czikkiró­­pásává vált az ókor zsidóságának. Az öröm iránt való nagy hajlam megmaradt a későbbi Izraelben is, míg nem enyhítettek rajta a római legionáriu­­sok, a spanyol inquisitorok, a germán keresztesek és egyéb, a szétszórt zsidóságon hatalmasan eret­­vágó népek, melyek,­­ de alaposan, lehűtötték Izrael széles jókedvét. Az örömre a megengedettnél jobban hajló jelle­­mét felismerték a zsidóság nagy tanítói is, és hogy gátat vessenek baj­thozó kicsapongásoknak, öröm hevében, mámor közepette a­ halandóságra, a nagy veszteségekre, az ember gyarlóságára és a szerencse szeszélyességére figyelmeztették a mulatókat, és hogy meg ne feledkezzenek ma­­gukról intés nélkül is, gondoskodtak jelekről, melyek a nagyon örvendezőket mérsékletre int­­sék, így mielőtt boldog kötésre h­u­pa alá vonul­­tak vőlegény és menyasszony — őseink még ezt tartották az örömek legnagyobbikának ——, se­­lyem tartóban kis hamut helyeztek a boldog pár fejdisze alá, intve őket, hogy porból lettünk, porrá válunk, nincs tehát okunk gőgös dölyfre. Nem egy ilyen »fékezőről« gondoskodtak tanítóink. Eljegyzéskor egyik örömanya drága edényt tört szét ünnepélyesen és a darabokat szétosztotta a mulatozó vendégek közt. Intésül arra, hogy áldoznunk kell vagyonunkból és inté­­sü­l arra, hogy testünk törékeny. A Serleiget, mely­* Jeruzsálem, Betér és Tur-Malka pusztulásainak történetét a talmud (Gu­in tractatusa, chorban) úgy adja elő, hogy a nagy háborúk׳ és iszonyatos mészárlások mulatozás közben elkövetett,, meggondolatlan cselekedetekből eredtek. Czikkiró״ Naptár: Vasárnap (1894. július 8.) 5654. Tamuz hó 4-ike Hétfő 5-ike. Kedd 6־ ika. Szerda 7־ ike. Csütörtök 8-ika. Péntek 9־ ike. Szombat 10-ik­e Hetiszidra: Chukasz. (Mózes IV. könyve. 19., 20. és 21. fejezetei). Haftorah: »v’Jiftac­ Hagil­di hojo gibór h­ajjil....« (Bírák 11. fejezete kezdetétől a 84. versig).

Next