Egyenlőség, 1895. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1895-07-05 / 27. szám
27. szám. XIV. évfolyam. Budapest, 1895. julius 5. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, V., József tér 10. Zsidó felekezeti és társadalmi hetilap. SZERKESZTI: SZABOLCSI MIKSA. Előfizetési feltételek: Egész évre házhoz küldve. . 8 írt Fél évre .................... 4 » Negyedévre....................2 » Egyes szára ára 16 kr. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN, hová minden küldemény intézendő. Tartalom: Elösmerés a magyar zsidóságnak. — A »Hazánk«-nak. Irta: Szabolcsi Miksa. — Judaeo-Magyaren. írta .־ Dr. Fleischmann Sándor. — A vallásoktatásról. Perlss Ármin dr. pécsi főrabbi beszéde. — Három kitüntetett orvos. Irták : Dr. Mohr Mihály, Róna Béla, Dr. Rothbart József. — Közgyülés után. Irta: Haher Samu. — Az Orsz. izr. tanítóegyesület közgyűlése. — Zsidóiskolák beszámolója. — Veszedelmes reczidiva. Zsidóiskolák. Irta: Schön József. — Jeremiásból. Irta: Gerő A taa. — Árnyak a múltból. Irta .־ Rosenauer 10 a c 11 m. — Hírek. — Közgazdaság. — Pályázatok. — Hirdetések. Naptár. Vasárnap (1895. julius 7.) 5655. Tamuz hó 15-ike. Hétfő 16-ika. Kedd 17-ike. Siveo ostor b’Tamuz-bőjh napja. A három gyászhét kezdete. Szerda 18-ika. Gsü״ törtök 19־ ike. Péntek 20-ika. Szombat 21-ike. Heliszidra.: Pinehasz. (Mózes IV. könyve 25. fejezete 10. versétől a 30. fejezet 2. verséig.) Haftorah: »Divre Jirm’johu ben Ghilkijohu min-hakahanim aser ba-Anoszósz..« (Jeremiás első fejezete kezdetétől a másik fejezet 4. verséig.) BaaaBBWMBBWBHHIMMBWWWMBMW■....MM■ Mg BMBMMMMBMMB■ Elösmerés a magyar zsidóságnak. Az orsz. izr. tanítóegyesület Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi minisztert dísztagjává választotta s folyó hó 3-án a megválasztatásról szóló okmány átnyujtásakor módot nyújtott a miniszternek alábbi nyilatkozata megtételére, mely a magyar zsidóságnak mindenha egyik legszebb hazafias emléke leszen. »Nagyon szépen köszönöm szíves megjelenésüket — szólt a miniszter — és azt, hogy engem szép egyesületük tiszteletbeli tagjává megválasztani szívesek voltak. Kétszeresen örülök a megtiszteltetésnek, mert hiszen, önök jól tudják, a tanári székből emelkedtem eme díszes polczra, melynél díszesebbet csak egyet ismerek: a néptanítóét. Mi tehát kollegák vagyunk most is és nekem mindig jól esik, ha Magyarország kultúrájának előmozdítására irányzott törekvésemben elismerését látom azoknak, kik velem egy czél felé törekednek. Önök szerencsére oly felekezet szolgálatában állanak, mely felekezet megrendíthetetlen a hazafiság tekintetében. Nem minden vidéken történik meg nálunk mindaz, ami a magyarság terjedésének szempontjából szükséges volna, de a zsidó felekezet intelligensebb részében mindenütt a nemzeti törekvéseknek úgyszólván gerinczét képezi. A zsidó tanítók ,ennek letéteményesei. Azért elfogadom a díszokmányt örömmel és nemcsak névleg, hanem igazán önökhöz tartozóknak tekintem magamat.« Elismerő bizonyítványból különbet, kifejezéseiben markánsabbat, igazmondásban találóbbat még alig kapott a magyar zsidóság, mint a fentebbi szavak, melyekben őt Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere a nála tisztelgő orsz. izr. tanítóegyesület előtt szinről-szinte jellemezte. A nevezett testület a minisztert dísztagjává választotta ugyan és az emlékezetes, büszkeségünket képező nyilatkozat a róla szóló oklevél átnyújtásakor történt, amikor kissé a miniszterek is általában emberiebbekké szoktak válni, és udvariasabb hang okát használnak; de amit Wlassics miniszter a magyar zsidóságról mondott, az nem udvariasság, az nem szép mondás, nem viszontkedveskedés, hanem az emberileg legőszintébb pillanatban tett vallomás. Vallomás, minőre az ember előkészülve ritkán fakad; vallomás, melynek leplezetlen nyíltságával a közéletben, pláne vezető politikai állásban elvétve találkozunk; vallomás, mely határjelző; vallomás, mely történeti emlékké válik és maradandóbbá leszen az emlékezésben, mint kőbe vésve, vasba öntve. A zsidóhitü magyar tanítóság arra nem most szolgáltatott első ízben okot, hogy kulturmisszióját legilletékesebb helyen elismerjék és ezen az ő működésének egy igen jelentékeny részben való eredményét magasztalják Magyarország zsidóhitü fiainak nemzeti érzületében és missziójában. A