Egyenlőség, 1902. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1902-07-06 / 27. szám
20. szám. Budapest, 1902. Julius 6. XXL évfolyam. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, V.5 Váczi körút 18, hová minden küldemény intézendő. POLITIKAI JELLEGŰ, ZSIDÓ FELEKEZETI ^TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTI: SZABOLCSI MIKSA. Előfizetési feltételek : Egész évre házhoz küldve. . 16 kor Fél évre..................................... 8 . Negyedévre.............................. 4. MEGJELEnteM: MINDEN VASÁRNAP. Tartalom Hajnalodik. Irta: Dr. Fleischmann Sándor. — Egy kis csetepaté. Irta: Szabolcsi Miksa. — Nyugdíjintézetünk. Irta: Dr. Singer Bernát. — Mulatság (Tárcza.) Irta : Hazai Hugó. — A komáromi ünnep. Irta: Dr. Steinherz Jakab. — Hírek. — Pályázatok. — Hirdetések. A mellékleten : Gyöngyszemek a talmudból és a midrásból. Irta: Mardochai Hájehudi. — Egy rabbi útleírása a XV. századból. (Obadja di Bertinaro.) — Két nemzetség harcza. (Regény.) Irta : Orzeszkova P. Vasárnap (1902. julius hó 6.) 5662. Tamusz hó i־ je» Rós-Chódes második napja. Hétfő 2-ika. Kedd 3-ika. Szerda 4-ike. Csütörtök 5־ ike. Péntek 6-ika. Szombat 7-ike. Hetiszidra: Chukkasz. [Mózes IV. könyve 19. fejezete kezdetétől a 22. fejezet. 2. versig.] Haftora : Vi- Jiftoch haggiloci hojo gibór hhajil.. [Bírák 11. fejezete kezdetétől a 34. versig.] Naptár: Hajnalodik. Németországon Leé tábornok megdicsérte a zsidókat. Dehogy dicsérte őket, csupán igazságot szolgáltatott nekik. Az igazsággal éppen el nem kényeztetett zsidóság ujjongó megelégedéssel és magasan szárnyaló reményekkel felkiált, hogy ime, Németországon hajnalodni kezd. Dehogy hajnalodik. Hányszor történik a zsidóság történelmében, hogy bizonyos korszakokban bizonyos emberek, uralkodók, államférfiak felemelkednek a zsidósággal szemben is az igazság, a logika, a józan ész magaslatáig, és mintha a zsidóságnak az igazsághoz nem volna jussa, roppant érdemnek hirdetik az egyik és rendkívüli kitüntetésnek a másik oldalon a nagy eredményt, hogy azután lassan kint odainterpretál ják azt az igazságot, ahol a zsidó mégis csak zsidó marad. Mi történt Németországban ? Az igazság egy villáma szikrázott végig a látóhatáron és e villám, fényénél Lee tábornok a német császár parancsára harmincz évi gondolkodás után észrevette, hogy a zsidók vitézül harczoltak a nagy hadjáratban — és emiatt elítélte a felekezeti gyűlölködést. A zsidók ezt nagyon jól tudták. Azonban az igazság különös módon hat még mindig a zsidóságra. Elfelejt mindenszenvedést, minden megaláztatást, ha a maga teljes fényével, egész melegével lő, hevíti a lelkeket, beragyogja az elméket. De éppúgy fáj, ha megtagadják, megtapossák az igazságot״ — és ez még a vérpadról is hirdeti igazait és a vértanuk utódai-• nak lelkébe oltódik és küzd, míg jogait el nem ismerik. De mig más népekben rögtön felébred a boszu érzése, kitör a keserűség, ha az elnyomatás, a jogtalanság megszűnik, addig a zsidó nyomban elfelejti a gonosz múltat, cserében a napsugaras jelenért, szeretete egész melegével fogadja el a békejobbot. Mi, akiket a szeretetből kizártak, nem ismerjük a boszut és történelmünk legvéresebb lapjai azok, melyeken fel vagyon jegyezve, hogy a szeretet előjogaival ékeskedő felebarátaink az egyik kezüket felénk nyújtották a barátság jeléül, míg a másikkal a tőrt szívünkbe döfték. Nem akarjuk azt mondani, hogy e téren ma sincs javulás. De nem térhettünk ki a világtörténelem tanulságai elől, midőn láttuk az ujjongást, mely LD tábornoknak mult hó 29-én Bonnban tartott beszédének nyomában kelt. Pedig ez a beszéd nem tartalmaz egyebet, mint azt az igazságot, amelyhez nekünk jól megérdemelt jogunk van, de melyet nekünk csak jótétemény gyanánt szolgáltatnak. Ez a beszéd nem egyéb, mint olyan czikkázó villám, melyről fentebb szólettünk, egy olyan pillanat, melyben az igazságot nem lehet megtagadni. De ujjongásra akkor volna ok, ha e fényességet le lehetne lánczolni, hogy beragyogja a zsidóság életét állandóan. Ámde csak villám volt — egy pillanat és a látóhatár elsötétül. Mit mondott Leé tábornok? úgy látszik, a német császár aacheni beszédének hivatalos ki-