Egyenlőség, 1903. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

E­G­Y­E­N­L­Ő­S­­­É­G. 1903. augusztus 16. hogy ha megélni köztük egyet sem hagynak, legalább temessenek el ott mentői több zsidót. Mert hát várjon mi vonzaná Budakeszire a zsidókat, ha nem — a temető ? A dolgoknak ilyen állapotja mellett, amikor kilátás van rá, hogy a jövőben már csak azért is, hogy a derék svábok közt legalább holtan legyen állandó maradásuk: mentől több zsidó fog Budakeszen meghalni — jelentkezett a tétényi orth. hitközség is, hogy a Budakeszin nyugodni kívánó zsidó halottak temetési költségei kárba ne vesz­­szenek. Ez a hitközség az illetékességét t. i. csak most fedezte föl, amikor remény nyílik arra, hogy a temet­­kezési helyért és szertartásért jól megadóztatható hitfelek Budakeszire fognak sietni meghalni. Addig amig zsidó szegény ördögök hunyták le szemüket Budakeszin, s amig azokat más felekezet temetőjében kellett szégyenszemre elfedelni — addig a tétényi hitközség és Chevra-Kadisa egyáltalán nem érezte a maga illetékességét mozogni. Mi azt mondjuk, hogyha Budakeszin meg nem tűrik az állandóan ott lakó zsidót, akkor semmi szükség a zsidó temetőre. A tétényi hitközség és Chevra-Kadisa enélkül is érdeklődhetik a Budakeszin netán elhunyó zsidók iránt, de ha nem érdeklődik, a vallás parancsolta áldozatra készséggel vállalkozik más környékbeli Chevra-Kadisa is; csak tessék a figyelmet fölhívni rá, hogy segítségre van szükség. A leghelyesebb az volna, ha a budakeszi svábok közé, akik az élő zsidót télen nem veszik be, nyárára meghalni sem mennének a zsidók. — Templomavatások: Isaszegen és Szerencsen templomot avattak a héten. Mindkét templom új és jelentékeny anyagi áldozatok árán létesült. Az isaszegi felavatását Kohn dr. gödöllői rabbi végezte ünnepélyes istentisztelet keretében. Az avatás alkalmából banker és mulatság is volt.­­ A szerencsi templom felavatásáról még ennyi részlet sem érkezett, s csak az jutott nyil­­vánosságra, hogy a szerencsi templom felavatása állító­­lag csendőrfedezet mellett történt. A részletes tudósítást várjuk. — Rabbibeiktatás. Jordán Sándor dr. eddigi fo­­garasi főrabbit a szatmári statusquo hitközség, mint annak idején irtuk, nagy lelkesedéssel választotta papjává. Hiva­­talos beiktatása, mint most értesülünk, f. hó 18-ikán, a király születése napján lesz a délután 2 órakor tartandó istentisztelet keretében. — A zsidók hazafisága. Zay Miklós gróf. »A 49-es Kossuth« czimen értékes tanulmányt tesz közzé a Buda­­pesti Hírlapban. A sok tudással és nagy alaposságal irt tanulmánynak augusztus he­l־ én megjelent abban a részében, melyben az érdemes szerző a szegedi ország­­gyűlésnek a zsidóemanczipáczióra vonatkozó törvényja­­vaslatáról szól, a mindig megmegújuló becsmérléssel szem­­ben a következő bizonyítványt állítja ki a magyar zsidóság számára: »Sok tanulság rejlik abban, hogy Kossuthnak és társainak még a harcz végnapjaiban is eszékbe jutottak a zsidók polgári jogai. E felekezet kivette részét a nem­­zeti küzdelemből. Tagjai nemcsak a harcztéren véreztek, de a honvédhadsereg fölszerelése körül is szereztek érde­­meket. Kossuth szegedi törvénye a legkézzelfoghatóbb czáfolata ama buta vádnak, hogy a zsidóságra nagy veszedelmek idején számítani nem lehet, mert patkányok módjára hagyja el a sülyedő hajót.« — A bözödujfalusiaknak. A bözödujfalusi proze­­lita zsidó földmiveseket ért árvizveszedelem bajainak enyhítésére e héten két adományt kaptunk. Berényi Sándor dr. budapesti ügyvéd Bártfáról, »Pollák Illés dr. kamarai ügyész édes­anyjának elhunyta alkalmából« 10 kt küldött, Mandel Mór pedig Budapestről 4 kt adott át. Evvel a 14 koronával együtt a borgány falusiak számára eddig 130 k־ t gyűjtöttünk és küldöttünk el rendeltetése helyére. — A temesvár gyárvárosi hitközsége a héten mozgalmas rendkívül közgyűlést tartott Kohn Márton elnöklete alatt, melynek egyedüli tárgya az elnökség és a választmány megválasztása volt. Egyhangúlag nagy lelkesedéssel elnökké Friedmann Manót, alelnökké pedig Löwinger Jakabot és Tauber Henriket választották meg. Választmányi tagok ezek lettek: Steiner Miksa, Kohn Adolf, Pollák Bernát dr., Löwinger Salamon, Szécsi La­­jos, Engl Mór, Freund Márk dr., Izráel Izidor, Kohn Márton, Herzl Illés, Hübsch Dávid, Kohn Dávid, Rosen­­thal Izidor, Mihhael Károly dr., Liebmann Náthán, Schwarz Lipót, Klein Lipót, Honig Sámuel, Jakobi Arnold, Freund Ferencz, Freund Ármin, Kovács Gyula dr., Weisz Ber­­nát dr., Fenyves Miksa, Preisz Ignácz, Rosenthal Ignácz, Deutsch R. Rezső, Kovács Lipót, Sugár Tivadar dr., Spitzer Salamon és Reschowszky Hermann . — A kisenevi vérengzések. »Die Judenverfolgung in Kischenew« czimen a stuttgarti Dietz czégnél brosúra jelent meg, mely a kisenevi vérengzésekről bőséges anyaggal szolgál. A munka kiadója Struve Péter Stutt­­gartban élő orosz publicista, aki a­ kisenevi véres ese­­ményekről autentikus adatokat és aktákat szerzett, melyek Bessarábia fővárosának rémtetteire új világot vetnek. A gyilkosságokra, fosztogatásokra és meggyalázásokra vonatkozó sok részlet mellett a könyv orosz állami méltóságviselőknek a kisenevi katasztrófa előtt tartott oly beszédeit is közli, melyek a vérengzések mélyebb okait is megvilágítják. Boljanov hadtestparancsnok, a volt odesszai főkapitány, Suwalov gróf és a­­Dnieper m. mohilevi alkormányzó, Vjasenszki herczeg, különféle alkalmakkor oly beszédeket intéztek a zsidók képviselői­­hez, melyek abban csúcsosodnak ki, hogy »ne hagyjátok a zsidókat a forradalmi kijelentésekben részt venni, különben Oroszországnak minden zsidója meg fogja ezt keserülni.. .« Mikor Ignatiev gróf volt belügyminiszter, Déloroszországban akkor is voltak zsidóüldözések, mint a­melyekkel a zsidóknak a nihilizmusban való részvételét akarták megtorolni. A munkácskában van négy kép is, melyek megrázóan állítják az olvasó elé a kisenevi vé­­rengzéseket. Az egyik kép egy rakás kis gyereket mutat, akik öszetört kézzel-lábbal és koponyával hever­­nek; egy másik kép a katasztrófa felvett áldozatait mutatja, akik megcsonkítva és bénára verve hevernek. A brosúra a kisenevi rémnapok emléke, mit a szerző szemtanuk elbeszéléséből és leírásából állított össze. — Katonák és zsidók harcza. Varsóból jelentik a Dzienik Posnanszkinak, hogy augusztus 10-én egy na­­gyobb énekes csapat vonult át a városon. A zsidó ne­­gyedben a katonák összetűztek a zsidókkal s a verekedés csakhamar utczai harczczá fajult. A zsidók botokkal és vasrudakkal védekeztek a katonák fegyverei ellen. A varsói rendőrség rögtön közbelépett,de hatalma gyengé­­nek bizonyult s a segítségül hivott kozák csapatok segít­­ségével sikerült helyreállítani a rendet Hatszáz zsidót elfogtak, de sokan maradtak a harcztéren s a sebesültek száma mindkét részen igen nagy volt. A varsói lapoknak eltiltották a véres harcz közlését. Kedélyes orosz álla­­potok. Kisenev, úgy látszik, hódit. — Hymen. Viola Sándor dr. csongrádi ügyvéd, f. hó 12־ én vette Félegyházán feleségül Feuer Adolf nagybirtokosnak és a mezőgazdasági bank igazgatójá­­nak bájos, nagy műveltségű leányát, Terikét. Philipp Arthur román-resiczai kereskedő, Philipp Kálmán fővárosi reáliskolai tanárnak bátyja, nőül vette Prinz Adolf prebuli kereskedő és földbirto­kos műveit lelkű bájos leányát, Juliskát. 11

Next