Egyenlőség, 1903. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1903-08-16 / 33. szám
EGYENLŐSÉG. 1903. augusztus 16. hogy ha megélni köztük egyet sem hagynak, legalább temessenek el ott mentői több zsidót. Mert hát várjon mi vonzaná Budakeszire a zsidókat, ha nem — a temető ? A dolgoknak ilyen állapotja mellett, amikor kilátás van rá, hogy a jövőben már csak azért is, hogy a derék svábok közt legalább holtan legyen állandó maradásuk: mentől több zsidó fog Budakeszen meghalni — jelentkezett a tétényi orth. hitközség is, hogy a Budakeszin nyugodni kívánó zsidó halottak temetési költségei kárba ne veszszenek. Ez a hitközség az illetékességét t. i. csak most fedezte föl, amikor remény nyílik arra, hogy a temetkezési helyért és szertartásért jól megadóztatható hitfelek Budakeszire fognak sietni meghalni. Addig amig zsidó szegény ördögök hunyták le szemüket Budakeszin, s amig azokat más felekezet temetőjében kellett szégyenszemre elfedelni — addig a tétényi hitközség és Chevra-Kadisa egyáltalán nem érezte a maga illetékességét mozogni. Mi azt mondjuk, hogyha Budakeszin meg nem tűrik az állandóan ott lakó zsidót, akkor semmi szükség a zsidó temetőre. A tétényi hitközség és Chevra-Kadisa enélkül is érdeklődhetik a Budakeszin netán elhunyó zsidók iránt, de ha nem érdeklődik, a vallás parancsolta áldozatra készséggel vállalkozik más környékbeli Chevra-Kadisa is; csak tessék a figyelmet fölhívni rá, hogy segítségre van szükség. A leghelyesebb az volna, ha a budakeszi svábok közé, akik az élő zsidót télen nem veszik be, nyárára meghalni sem mennének a zsidók. — Templomavatások: Isaszegen és Szerencsen templomot avattak a héten. Mindkét templom új és jelentékeny anyagi áldozatok árán létesült. Az isaszegi felavatását Kohn dr. gödöllői rabbi végezte ünnepélyes istentisztelet keretében. Az avatás alkalmából banker és mulatság is volt. A szerencsi templom felavatásáról még ennyi részlet sem érkezett, s csak az jutott nyilvánosságra, hogy a szerencsi templom felavatása állítólag csendőrfedezet mellett történt. A részletes tudósítást várjuk. — Rabbibeiktatás. Jordán Sándor dr. eddigi fogarasi főrabbit a szatmári statusquo hitközség, mint annak idején irtuk, nagy lelkesedéssel választotta papjává. Hivatalos beiktatása, mint most értesülünk, f. hó 18-ikán, a király születése napján lesz a délután 2 órakor tartandó istentisztelet keretében. — A zsidók hazafisága. Zay Miklós gróf. »A 49-es Kossuth« czimen értékes tanulmányt tesz közzé a Budapesti Hírlapban. A sok tudással és nagy alaposságal irt tanulmánynak augusztus hel־ én megjelent abban a részében, melyben az érdemes szerző a szegedi országgyűlésnek a zsidóemanczipáczióra vonatkozó törvényjavaslatáról szól, a mindig megmegújuló becsmérléssel szemben a következő bizonyítványt állítja ki a magyar zsidóság számára: »Sok tanulság rejlik abban, hogy Kossuthnak és társainak még a harcz végnapjaiban is eszékbe jutottak a zsidók polgári jogai. E felekezet kivette részét a nemzeti küzdelemből. Tagjai nemcsak a harcztéren véreztek, de a honvédhadsereg fölszerelése körül is szereztek érdemeket. Kossuth szegedi törvénye a legkézzelfoghatóbb czáfolata ama buta vádnak, hogy a zsidóságra nagy veszedelmek idején számítani nem lehet, mert patkányok módjára hagyja el a sülyedő hajót.« — A bözödujfalusiaknak. A bözödujfalusi prozelita zsidó földmiveseket ért árvizveszedelem bajainak enyhítésére e héten két adományt kaptunk. Berényi Sándor dr. budapesti ügyvéd Bártfáról, »Pollák Illés dr. kamarai ügyész édesanyjának elhunyta alkalmából« 10 kt küldött, Mandel Mór pedig Budapestről 4 kt adott át. Evvel a 14 koronával együtt a borgány falusiak számára eddig 130 k־ t gyűjtöttünk és küldöttünk el rendeltetése helyére. — A temesvár gyárvárosi hitközsége a héten mozgalmas rendkívül közgyűlést tartott Kohn Márton elnöklete alatt, melynek egyedüli tárgya az elnökség és a választmány megválasztása volt. Egyhangúlag nagy lelkesedéssel elnökké Friedmann Manót, alelnökké pedig Löwinger Jakabot és Tauber Henriket választották meg. Választmányi tagok ezek lettek: Steiner Miksa, Kohn Adolf, Pollák Bernát dr., Löwinger Salamon, Szécsi Lajos, Engl Mór, Freund Márk dr., Izráel Izidor, Kohn Márton, Herzl Illés, Hübsch Dávid, Kohn Dávid, Rosenthal Izidor, Mihhael Károly dr., Liebmann Náthán, Schwarz Lipót, Klein Lipót, Honig Sámuel, Jakobi Arnold, Freund Ferencz, Freund Ármin, Kovács Gyula dr., Weisz Bernát dr., Fenyves Miksa, Preisz Ignácz, Rosenthal Ignácz, Deutsch R. Rezső, Kovács Lipót, Sugár Tivadar dr., Spitzer Salamon és Reschowszky Hermann . — A kisenevi vérengzések. »Die Judenverfolgung in Kischenew« czimen a stuttgarti Dietz czégnél brosúra jelent meg, mely a kisenevi vérengzésekről bőséges anyaggal szolgál. A munka kiadója Struve Péter Stuttgartban élő orosz publicista, aki a kisenevi véres eseményekről autentikus adatokat és aktákat szerzett, melyek Bessarábia fővárosának rémtetteire új világot vetnek. A gyilkosságokra, fosztogatásokra és meggyalázásokra vonatkozó sok részlet mellett a könyv orosz állami méltóságviselőknek a kisenevi katasztrófa előtt tartott oly beszédeit is közli, melyek a vérengzések mélyebb okait is megvilágítják. Boljanov hadtestparancsnok, a volt odesszai főkapitány, Suwalov gróf és aDnieper m. mohilevi alkormányzó, Vjasenszki herczeg, különféle alkalmakkor oly beszédeket intéztek a zsidók képviselőihez, melyek abban csúcsosodnak ki, hogy »ne hagyjátok a zsidókat a forradalmi kijelentésekben részt venni, különben Oroszországnak minden zsidója meg fogja ezt keserülni.. .« Mikor Ignatiev gróf volt belügyminiszter, Déloroszországban akkor is voltak zsidóüldözések, mint amelyekkel a zsidóknak a nihilizmusban való részvételét akarták megtorolni. A munkácskában van négy kép is, melyek megrázóan állítják az olvasó elé a kisenevi vérengzéseket. Az egyik kép egy rakás kis gyereket mutat, akik öszetört kézzel-lábbal és koponyával hevernek; egy másik kép a katasztrófa felvett áldozatait mutatja, akik megcsonkítva és bénára verve hevernek. A brosúra a kisenevi rémnapok emléke, mit a szerző szemtanuk elbeszéléséből és leírásából állított össze. — Katonák és zsidók harcza. Varsóból jelentik a Dzienik Posnanszkinak, hogy augusztus 10-én egy nagyobb énekes csapat vonult át a városon. A zsidó negyedben a katonák összetűztek a zsidókkal s a verekedés csakhamar utczai harczczá fajult. A zsidók botokkal és vasrudakkal védekeztek a katonák fegyverei ellen. A varsói rendőrség rögtön közbelépett,de hatalma gyengének bizonyult s a segítségül hivott kozák csapatok segítségével sikerült helyreállítani a rendet Hatszáz zsidót elfogtak, de sokan maradtak a harcztéren s a sebesültek száma mindkét részen igen nagy volt. A varsói lapoknak eltiltották a véres harcz közlését. Kedélyes orosz állapotok. Kisenev, úgy látszik, hódit. — Hymen. Viola Sándor dr. csongrádi ügyvéd, f. hó 12־ én vette Félegyházán feleségül Feuer Adolf nagybirtokosnak és a mezőgazdasági bank igazgatójának bájos, nagy műveltségű leányát, Terikét. Philipp Arthur román-resiczai kereskedő, Philipp Kálmán fővárosi reáliskolai tanárnak bátyja, nőül vette Prinz Adolf prebuli kereskedő és földbirtokos műveit lelkű bájos leányát, Juliskát. 11